 |
| kép forrása |
Édesapám minden évben készített zöld dió likőrt, egy több
mint 100 éves családi recept alapján, sok olyan fűszerrel, aminek beszerzése
pár évvel ezelőtt még komoly fejfájást okozott. Vaníliás zöld diót szirupban már
magam is készítettem, de állítom, hogy az akácvirág szirom lekvárt kivéve a legmacerásabb konyhai produktum, amit valaha előállítottam.
Ezentúl nem is babrálok vele, mert van egyszerűbb megoldás: a készen kapható zöld
dió szirupban.
 |
| kép forrása |
A milotai zöld diót – amiből a termék készül - az egyik legmagasabb
minőségű diójaként tartják számon. A diónak a csonthéját még ki nem fejlesztett
fiatal termése a zöld dió, csak akkor fogyasztható, ha belül még puha (több
évben jártam már úgy, hogy „hagyom még pár napot nőni”, aztán beleestem a „még
nem jó-még nem jó- már nem jó” hibába). A zöld dió szirupban önmagában is pompás
csemege, de tálalható kacsához, libához és egyéb vadakhoz, vagy sajttálra (receptek itt).
Desszertként fagylalt mellett vagy gyümölcssalátában érvényesül igazán. Bár nem
egészségügyi hatásai miatt fogyasztjuk, a zöld dió szirupban figyelemreméltó C-vitamin-
és vastartalommal bír, a népi gyógyászat szerint máj-, gyomor- és vértisztító,
gyomorerősítő és fertőtlenítő hatású.
