2008. június 2.

Gasztro humorbonbon: Élelmiszerek fizikája

Részlet Rózsa Ferkó Károly: Mörfizika c. művéből:

A krémes:
A krémes az emberiség legrosszabbul megkonstruált találmánya. Két merev, kemény lap között egy végtelen puha, habos anyag, tetején finom por alakú réteggel. Evéskor fogak két, nem pontosan szemben ható erőt fejtenek ki a szilárd burkolólapokra. Azok merevségük folytán nem nyíródnak el, hanem az erőt a krém rétegére továbbítják, ami képtelen felvenni azt, viszkozitása révén könnyedén megcsúszva, tőlünk távolodó mozgással a túloldalon kinyomódik, és az összes a földre esik. (lásd még: hamburger) Közben vagy kilégzést végzünk, és a porcukrot szétfújjuk a szobában, rá a ruhánkra valamint a szemben ülőkre, vagy belélegzünk, és letüdőzzük a finomított szénhidrátot. Időközben a felső szilárd réteg eltörik, orrunk hegyéig gyorsul, ott nekiütődik az orrnak fehér foltot hagyva, amit elfelejtünk letörölni, mielőtt bekopogunk a főnökhöz. Az orrunk csak a lapot állítja meg, a porcukor szemcséi tehetetlenségük folytán továbbhaladnak, egyenesen a szemünkbe, mi pedig reflexből reájuk csukjuk fáradt pillánk koporsófödelét. A krémes ízhatása, élvezeti értéke csökkenti negatív fizikai hatásait, de teljesen nem szünteti meg.

A pörkölt:
Pörköltöt mindig akkor fogyasztunk, amikor fehér póló vagy ing van rajtunk. (lásd még paradicsomos spagetti)

A tej:
A tej 20 percig gond nélkül melegszik, de amikor 0,1 másodpercre kinézünk az ablakon, kifut, és sisteregve habzik az edény majd a tűzhely felületére, hogy oda lekaparhatatlanul ráéghessen.

A meggymag:
A meggymagot kisgyerekek lövik ki mutató-, és hüvelyujjuk közül, de az nem oda megy, ahová céloznak, hanem mindig a merőlegesen álló apu szemébe.

A koktélparadicsom:
A koktélparadicsomot középen próbáljuk elharapni. A külső héj valahol felreped, és a beltartalom kilövell. A repedés helyétől függően feltakarítunk, ruhát mosunk, orrot fújunk, vagy megfulladunk.

A tojás:
A tojást hiába ütjük oda az edény széléhez, nem reped fel, ellenben az edény leesik az asztalról. Amikor utánakapunk, a tojás összeroppan a kezünkben.
Ha a tojásokat nem egyenként, külön csészébe törjük, hanem egyenesen az edénybe, akkor az utolsó a záp.

A panír (panírozáshoz használt):
A panír összetevői többnyire liszt, tojás, zsemlemorzsa. Ezekbe mártogatjuk felváltva a panírozandó élelmiszert. Az ujjak és a massza közötti tapadási együttható nagyobb, mint a panírozandó felület és a massza közötti. Ennek köszönhető az a tapasztalati tény, miszerint a célobjektumot sosem sikerül teljesen befedni, ámde ujjaink hegyén pimponglabda nagyságú göbök képződnek. Az asztalra kerülő anyagok mennyisége kb. kétszerese az indulási mennyiségnek.

Itt találtam, köszönet érte:-)

7 megjegyzés:

Beatbull írta...

ez olyan konyha-murphy's ;) épp ma ettem egyébként piros mártást a menzán (coq au vin), fehér pólóban és egy folt sem került rám ;) szóval meg lehet tanulni azért enni is ;)

mutant írta...

A tojásos résznél kimarad, mikor a tükörtojáshoz próbálod a serpenyő szélén szétverni a tojást. ilyenkor persze a 15. csapásra sikerül megfelelő törést elérni, de addig elkezd szivárogni a fehérje és lecsuro a serpenyőn kívülre, ami a gázrózsa alatti fémfelületen frankón elkezd odakozmálni. Ráadásul mire elkészül a tükörtojzli fix, hogy masszvan oda is ég :D

Szantálfa írta...

Gurulok a röhögéstől! :)
Ez most jól esett ilyen kora reggeli órán ;)

max írta...

Naon jó volt:-))

Beat! ez most poén akart lenni, kakas, bor és menza? Na ne mán:-)))

Beatbull írta...

dede, tegnap coq au vin volt - ld. itt a menüt ;)
múlt héten volt spárga is - igaz rettentően agyonfőzték sajnos :( néha szokott lenni kenguru is ;)

max írta...

Tényleg és ezt 2/2,8 E-rt nem si sok. Megnéztem nem semmi a heti menű, erre felé egy menőbb éttrem havi specialitás ajánlata kijönne belőle. Bocsi hogy hitetelen voltam, de hidd el sok 25-28 éves szakács bele sem tudna kezdeni a boros-kacsába.

Beatbull írta...

bocsi Gabojsza, ez Off lesz picit:
Azt nem mondanám azért róla, hogy túl jól van elkészítve, no meg börtönfilmekből ismert műanyagtálcán kapjuk, de ált 2-3 eurot fizetek egy nap leves + főétel + desszert menüért. Utóbbi időben felfedezték, hogy nem csak só, hanem más fűszer is létezik, azóta egész ok is minden. Egyébként a menüoldalon nem szerepelnek a továbbiak: minden nap kétféle leves, ebből az egyik bio, azaz biológiailag ellenőrzött alapanyagokból. Utóbbiba előszeretettel kerülnek különböző fűszerek is. Főételeknél is minden nap kapható valami bio étel is, s ezen kívül van még egy salátabár, köretbár és egy önkiszolgáló rész, ahol általában tésztát szedhet magának mindenki mártással - amennyit csak rá tud gyömöszölni a táljára. Az egyetem környékén egyébként nincs semmi konkurrencia - ja meg 1-2 éve Németország egyik legjobb menzájának választotta meg valamiféle zsűri, igaz akkor tényleg nap mint nap finomabbnál finomabb ételek voltak, azóta kicsit visszaesett a színvonal. Ja és még említésre méltóak a speciális hetek, pl. amikor minden nap valamilyen halfogást adnak - igaz kicsike adagot, de ált. finom, vagy pl. egyszer egy külső olasz szakács vendégeskedett a menzán, s olyan finom gnocchit csinált, hogy olyat se előtte, se utána nem ettem ;)