2008. március 21.

Az én brassói aprópecsenyém


A brassói aprópecsenye nálunk nagy kedvenc. Sokféle receptet olvastam, érdekes sokféleséget lehet felfedezni nem csak az alapanyagok és fűszerezés tekintetében, de még az étel eredete, illetve elnevezése is „tisztázatlan”.

Zsolnay Gábor szerint: a receptet 1948 –ban Gróf Nándor, a MÁV Utasellátó szakácsa találta ki, a Budapest-Brassó között haladó vonaton. (fokhagymás, borsos, burgonyás változat, sertés-szűz húsból.)
Dózsa György mesterszakács azt állítja egy 19. századi szakácskönyvre hivatkozva, hogy Brassóból származik az étel, és valójában egy fokhagymás marhatokány. (sült szalonnán pirított burgonyás változat, fokhagymás marhahúsból.)
Unger Károly szerint a leghitelesebb forrás Csáky Sándor „XX Század Szakácsművészete” című könyve, mely szerint az eredeti recept, bélszínből készült, és ismeretlen szakácstól származik. (paradicsomos, vörösboros, gombás változat, tarhonyával).
Pető Gyula „Ételkészítési Ismeretek” című könyve nem foglalkozik az eredetével, de mivel ebből a könyvből tanultak szakácsaink, meg kell említeni. (szűzpecsenyés, füstölt szalonnás, fokhagymás, főtt burgonyás változat.)
Papp Endre állítása szerint a receptet, Ő alkotta meg, egy ételújítási versenyre 1950 szeptember 17 –én. Azért adta a Brassói nevet, mert még erősen élt benne Trianon emléke, és Kolozsvárt már lefoglalták az erdélyi rakott káposztának. (kolozsvári szalonnás, szűzpecsenyés, hagymás, zöldborsós, paradicsomos, zöldpaprikás változat, pirított, resztelt burgonyával.)
Az óbudaiak állítása szerint a receptet, a Weiss kocsma tulajdonosának felesége találta ki, egytálételként Brassóy Károly asztalos mester születésnapjára. (majoránnás, hagymás sertéshúsból, tarhonya garnírunggal) Ennek a „majoránnás sertéssült, spórolós változatának, ugyanúgy nincsen semmi köze az azonos nevű városhoz, mint a székelykáposztának Erdélyhez.” … mondották Óbudán, és az „apró” jelzővel is csak akkor egészítették ki – tréfából - amikor a hús egyszer, nagyon apróra sikerült.

Az én változatom alappillérei: hús, krumpli, jókora adag majoránna és fokhagyma.

Most ebből készült:
fél kiló sertés comb
1 kg krumpli
2 ek morzsolt majoránna
5-6-7 gerezd zúzott fokhagyma
só, frissen őrölt bors
1-2 dl száraz fehérbor
olaj a krumpli sütéséhez
5 dkg vaj

A húst felkockázom és az olvasztott vajon átpirítom, majd tekerek rá borsot, megszórom majoránnával. A borral felöntve, fedő alatt puhára párolom, majd zsírjára sütöm és összekeverem jó sok zúzott fokhagymával. Közben a meghámozott, kockára vágott krumplit forró olajban megsütöm, rászedem a húsra, összekeverem, sózom és tálalom.

*A dőlt betűs részért köszönet Az Öreg-nek!

6 megjegyzés:

Nilüfer írta...

Az én Brassóimat Szegeden, a Sárkányban sütötték, a hetvenes évek közepén.Soha olyan finomat nem ettem..ami mostanában debrecenben Brassói néven fut, az valami borsós lével agyonöntött förmedvény.Mikor először láttam, azt hittem, rossz tréfa.De nem: sajnos.

dorothy62 írta...

Nagyon jó az oldal, grat... olvasgatom..olvasgatom...

gabojsza írta...

Dorothy, köszönöm:-)

Névtelen írta...

Remélem még csinálod ezt az oldalt, nekem is nagyon tetszik, vettem ki már néhány receptet, és lett belőle -apu, ez isteni!- Az is nagyon jó, ahogy körüljártad a brassói történetét, de még jobb a végső tanulság, a recepted, ami nagyon hasonlít ahhoz, ahogy mi Erdélyben csináltuk. Üdv. makaigyozo

Gabojsza írta...

Kedves Győző, köszönöm!
Igen, "csinálom még az oldalt", kitartással, majdnem 6 éve:-)
Köszönöm, hogy olvasol, gyere máskor is.
Boldog Karácsonyt!

Névtelen írta...

Nagyon imádjuk a Brassóit. Én viszont pulykafesőcomb filéből szoktam elkészíteni, így nem zsíros, és nagyon könnyú , a rececpt többi része azonos.
1 próbát megér :)

Marcsi