Paprikás krumpli

Hetek óta kívántam, de mindig közbe jött valami. Szombaton már alig találtam hozzá öreg krumplit a piacon, mert nekem a paprikás krumpli abból az igazi, bár néha újkrumpliból is megfőzöm.Most öreg krumpli kellett, hogy a végeredmény olyan krémes legyen, amibe muszáj beletunkolni a friss kenyér csücskét, majd egyensúlyozni kell vele, hogy le ne csöpögjön a szaftja, míg a számhoz ér a falat.
Erre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás, mindenkinek megvan a maga tuti receptje, mint a lecsóra, meg a brassóira. Íme az enyém:

Hozzávalók 4 főre:
1-1,5 kg krumpli

ujjnyi vastag szelet füstölt szalonna

2 fej vöröshagyma

2-3 gerezd fokhagyma

arasznyi füstölt paprikás kolbász

1 csokor friss petrezselyem

pár szál zeller zöldje

só, bors, fűszerpaprika

Egy megfelelő méretű edényben kiolvasztom a kis kockákra vágott szalonna zsírját. A szalonnát bőrével együtt aprítom, az a kevés bőrke is plusz füstölt ízt ad az ételnek és külön élvezet lesz a pörcösre sült darabkákra ráakadni evés közben. Üvegesre futtatom rajta az aprított vöröshagymát, hozzáadom a szeletekre vágott kolbászt, vagy kis kockákra (kb. centis darabokra) vágott házi paprikás szalámit, és amikor az is kiengedte a zsírját, belekeverem a zúzott fokhagymát, megszórom csapott evőkanálnyi fűszerpaprikával (néha vadulok, és füstölt paprikával szórom meg), elkeverem és felöntöm pici vízzel, hogy ne keseredjen meg a paprika. Pár percig rotyogtatom, majd hozzáadom a falatnyi kockákra vágott krumplit, felöntöm annyi vízzel, hogy épp ellepje, belekeverem az aprított zeller zöldjét, lefedem és addig főzöm közepes lángon, míg a krumpli megpuhul. Ha már puha, belekeverem az aprított petrezselyem zöldet és friss kenyérrel, cukros-ecetes fejes salátával (vagy savanyúsággal) tálalom. 

Hódos Hajni írta minap, hogy „a tojásos nokedlivel az égattaegy világon semmi baj nincs.
Hiszen mértéktartó felnőtt emberként annyit szedek belőle, amennyi jólesik, harapom a cukros-ecetes salátát, tavasz van, esőillatot hoz a szél.

A tojásos nokedlivel az a baj, hogy ebéd után még jó húsz percig állunk a lábos fölött és a fakanállal zabálunk, kézzel nyúkálunk a salátába és csöpögtetjük világnak a cukros-ecetes levet és csak akkor hagyjuk abba, mikor már fulladozunk”.
Na így vagyok én a paprikás krumplival, még a cukros-ecetes saláta is stimmel.