2011. november 3.

Házi májkrém, csirkemájból


Egyik reggel "nosztalgia" reggeliztünk, bolti felvágottakat. ÉP elfáradt a közeli kisboltba és a régi idők emlékére vett turista szalámit, sajtos párizsit, májast, meg kiflit. Évek óta nem ettünk ilyesmit, kíváncsiak voltunk, mi maradt meg a régi ízekből, minőségből.
A turista szalámi illata a régi, de kinézetre nagyon zsíros, az ízében is sajnos csak a zsírt érezni és találtam benne csontot. A kenőmájas (egyik legnagyobb hazai márka, kilóját nagyjából annyiért mérik, mint a kacsamell filét) hozza a retro feelinget, olyan az íze, mint a konzerv májkrémnek anno. A sajtos párizsi színre is gyanús (természetellenesen lazacrózsaszín) és sajnos ehetetlen:-(
Nem tudom, hogy tudják az ilyet emberi fogyasztásra alkalmasnak minősíteni.
Apropó konzerv májrém: minap a pénztárnál sorban állás közben megnéztem egy konzerv májkrém összetételét. Az élelmiszerekre az összetevőket csökkenő mennyiségi sorrendben kell feltüntetni, ergó az elsőből van benne a legtöbb. Szóval összetevők: VÍZ (?!?), máj (20%), ipari szalonna, búzaliszt, csontokról mechanikusan lefejtett húspép...na itt hagytam abba az olvasást.

Felvágottnak ezentúl is inkább sütök egy darab karajt, készítek csirkesonkát, vagy egy adag házi májkrémet. Most éppen csirkemájból.

Hozzávalók:
fél kiló csirkemáj
4-5 ek kacsazsír (vagy vaj, de kacsazsírral finomabb)
1 nagy fej hagyma, vagy pár fej salotta
5-6 gerezd fokhagyma
só és frissen őrölt bors
1 ek morzsolt majoránna

A hagymát félkarikára vágom és kevergetve üvegesre dinsztelem a kacsazsíron. Ha már kezd karammellizálódni, hozzáadom a zúzott fokhagymát, majd a megmosott, letisztított májat. Tekerek rá borsot és bőven adok hozzá majoránnát. Lefedem és néhány percig békén hagyom, aztán leellenőrzöm a készültségi fokát. Addig sütöm csak, míg egy villát beleszúrva a távozó szaft nem vörös. Akkor leveszem a tűzről, sózom és botmixerrel pépesítem. Van, hogy ilyenkor öntök hozzá egy kis konyakot, volt, hogy kevertem bele szárított vörös áfonyát. Van, aki mazsolát is tesz bele (én a mazsoláért annyira nem rajongok). Csatos üvegbe kanalazom és hagyom kihűlni, majd beteszem a hűtőbe dermedni, ahol állítólag eláll 1 hétig, de nálunk még nem nagyon érte meg a harmadik napot.


6 megjegyzés:

"saját levében" írta...

"Lelőtted" a tervezett posztomat! Én is máj- és húspástétomokkal, vékonyra szelt sült húsokkal harcolok a felvágottak ellen. Ezekkel már akkor baj van ha kiveszik őket a színes fény alól és hazafelé elkezdik a vizet kiengedni magukból.
De van ám még egy jó megoldás: remek párizsit, virslit és deberceni kolbászt lehet kapni Ausztriában!

Gabojsza írta...

Bocs, nem volt szándékos:-) Írd meg kérlek, úgy, mint Te, olyan élvezhető stílusban úgysem tudok írni és nemcsak én olvasnám szívesen:-)
Amúgy igazad van, ha arra járunk fel is szoktunk tankolni rendesen, Dániából hazafele is bevásároltunk. Olyan, de olyan finom leberwurstot találtam, hogy sírtunk a gyönyörűségtől... Egyedüli gond az, hogy nekünk Ausztria messze van...maradnak a házi megoldások!

Zsóka írta...

Míg Lányom iskolás volt,sok fejtörést okozott az örökös kérdés:Mit csomagolja uzsonnára.Ráadásul,ha azt mondom,hogy rossz evő volt,nem túlzok!Akkor kaptam rá a pástétomok gyártására. A májas gyakran szerepelt annyi változással,hogy mustárt és nagyon apróra vágott ecetes uborkát is tettem bele.

Gabojsza írta...

Zsóka, köszönöm az ötletet! Az ecetes uborkás változatot ki fogom próbálni én is!:-)

gondaanyu írta...

Most tettem a hűtőbe:) Múlt héten egy másik receptet csináltam, de itt vásároltam a májat itthon, ki nem találod honnan származott : Brazíliából.
Ezt szeretem a Lidliben, ott magyar máj van.
Most ez és magyar májból, kacsa zsírral, áfonyásan....reggel kóstoló:)

Gabojsza írta...

Bakker, Brazília??? Mennyibe kerülhet az a máj, hogy megéri nekik ide szállítani?