Idén egy hétig tizennégyen ültünk asztalhoz az ünnepek
alatt. Komoly terveim voltak a sütést illetően, hetekkel korábban megterveztem,
miket fogok készíteni, aztán eljutottam kedvenc magosboltomba is a
Nagyvásárcsarnokba és jól bevásároltam mindenféle alapanyagot az ischlerekhez,
hókiflikhez, kekszekhez. A nagy rohanásban végül nem jutott idő mindenre, de ez
a kifli volt az első, amit megsütöttem és ez volt az első, ami már félidőben el is fogyott (ezt a három darabot is úgy kellett "megmentenem", hogy legyen, mit lefotózzak).
Nem csodálom, mert abbahagyhatatlan…
Nem csodálom, mert abbahagyhatatlan…
Hozzávalók:
25 dkg liszt
20 dkg vaj
10 dkg porcukor
10 dkg darált pisztácia
fél mokkáskanál őrölt kardamom
10 dkg étcsokoládé
A tésztához való anyagokat (a csokoládé kivételével) összegyúrom, ceruza vastagságú,
hosszúkás rudakat sodrok, kb 5 cm hosszúra vágom és kifliket formázok
belőlük. 160 fokos sütőben egész világosra sütöm és a tepsin hagyom teljesen
kihűlni, mert nagyon porhanyósak és melegen kezelhetetlenek. Másnap vaníliás
cukorba forgatom és a kiflivégeket vízgőz felett felolvasztott csokoládéba
mártom, sütőpapíros tepsin hagyom megdermedni a csokiba mártott végeket.
A vaníliás hókiflimbe cseréltem le a mandulát
pisztáciára és kardamommal bolondítottam
az ízét.
