2016. július 18.

Diéta fajták és ami mögöttük van, hogy jól működjünk „odabent”

Szeretjük magunkat jól érezni. Szeretünk jókat enni meg inni, mégis néha hosszabb-rövidebb időre diétázni kényszerülünk, hogy „odabent” helyreálljon a rend, és az általános közérzetünk is megfelelő legyen. De mi is a diéta? 
A diéta egy speciálisan összeállított étrend, melynek célja a szervezet megváltozott állapotához igazodó, az adott állapotnak megfelelő táplálkozási forma.



A diéták több szempont szerint is csoportosíthatók, attól függően, milyen körülmények teszik indokolttá.
Vannak életkor szerinti diéták, mert mást igényel egy csecsemő, mást egy kamasz, mást egy felnőtt, és mást egy idős ember.
Vannak élethelyzet szerinti diéták: a várandósság, a szoptatás alatt sem mindegy, mit eszünk, de egy kemény vizsgaidőszak, vagy munkahelyi stresszes időszak bizony képes kikészíteni a gyomrot.
Vannak rövidtávú diéták: műtét előtti vagy utáni állapotban, betegség utáni lábadozás időszakában, vagy egy hasmenés, székrekedés alkalmával tartott pár napos diéta képes helyreállítani a felborult rendet.
Vannak preventív, azaz megelőző diéták és betegségekhez kapcsolódó hosszú távú diéták (pl. daganatos betegségek esetén, vagy máj - és vese betegségek esetén tartandók), különleges tápanyagigények esetén (pl. cukorbetegségben, vashiányos állapotban, vagy csontritkulás esetén).
Tápanyagtartalom szerint megkülönböztetünk energia-, fehérje-, szénhidrát-, zsír-, nátrium-szegény, vagy gazdag étrendet, a bevitt étel elkészítése szerint  megkülönböztetünk folyékony, pépes, rostszegény, könnyű, normál, vagy épp rostokban gazdag diétákat.
Léteznek speciális diéták: a nyers étrend, a savanyító, a lúgosító, a tejmentes, a laktózmentes, a gluténmentes, a purinszegény, vagy a koleszterinszegény diéták és a reform étrendek (pl. a vega, vegán)
Van, amit önszántunkból választunk és van, amit egészségügyi okok miatt vagyunk kénytelenek követni, de mielőtt akár divatos hóbortból diétás étrendet választunk célszerű szakorvos, vagy dietetikus véleményét kikérni, nehogy többet ártson, mint használjon.

Szervezetünk biológiai egyensúlyának megőrzésében milliárdos nagyságrendben működnek együtt különböző, az emberi szervezet számára hasznos baktériumok, melyek a szervezet megfelelő működésének nélkülözhetetlen elemét képezik és számunkra előnyös folyamatokban vesznek részt . Ha ez az egyensúly megbomlik, az immunrendszerünk legyengül, az emésztés felborul. Ilyenkor érdemes megtámogatni a szervezetet ún. probiotikumokkal, azaz élő mikroorganizmusokat tartalmazó készítményekkel.  Ezek a hasznos baktériumok együtt élnek velünk, de nem okoznak megbetegedéseket, sőt, megfelelő mennyiségben adagolva pozitív élettani hatásokkal bírnak a szervezet számára, ugyanis a probiotikum legfontosabb feladata a bélflóra egészségének helyreállítása és megőrzése. 
Ha a hasznos baktériumok vannak többségben, ők egészen egyszerűen kiszorítják a betegséget okozó baktériumokat, nem engednek életteret az „ellenségnek”. A betegségek megelőzésére érdemes szervezetünkben felszaporítani a jótékony baktériumokat, betegség esetén pedig javasolt a probiotikumok szedése. Hogy milyen élelmiszerekben van probiotikum? Például joghurtban, kefirben, aludt tejben. A gyógyszertárban kapható probiotikummal szemben nincs lényeges élettani különbség, maximum a tartalmazott baktériumok számában lehetnek lényeges különbségek, a gyógyszertári termékek javára.