Szeretjük
magunkat jól érezni. Szeretünk jókat enni meg inni, mégis néha
hosszabb-rövidebb időre diétázni kényszerülünk, hogy „odabent” helyreálljon a
rend, és az általános közérzetünk is megfelelő legyen. De mi is a diéta?
A
diéta egy speciálisan összeállított étrend, melynek célja a szervezet
megváltozott állapotához igazodó, az adott állapotnak megfelelő táplálkozási
forma.
A
diéták több szempont szerint is csoportosíthatók, attól függően, milyen
körülmények teszik indokolttá.
Vannak
életkor szerinti diéták, mert mást
igényel egy csecsemő, mást egy kamasz, mást egy felnőtt, és mást egy idős
ember.
Vannak
élethelyzet szerinti diéták: a
várandósság, a szoptatás alatt sem mindegy, mit eszünk, de egy kemény
vizsgaidőszak, vagy munkahelyi stresszes időszak bizony képes kikészíteni a
gyomrot.
Vannak
rövidtávú diéták: műtét előtti vagy
utáni állapotban, betegség utáni lábadozás időszakában, vagy egy hasmenés,
székrekedés alkalmával tartott pár napos diéta képes helyreállítani a felborult
rendet.
Vannak
preventív, azaz megelőző diéták és
betegségekhez kapcsolódó hosszú távú diéták (pl. daganatos betegségek esetén,
vagy máj - és vese betegségek esetén tartandók), különleges tápanyagigények
esetén (pl. cukorbetegségben, vashiányos állapotban, vagy csontritkulás
esetén).
Tápanyagtartalom
szerint megkülönböztetünk energia-, fehérje-, szénhidrát-, zsír-, nátrium-szegény,
vagy gazdag étrendet, a bevitt étel elkészítése
szerint megkülönböztetünk folyékony, pépes, rostszegény, könnyű,
normál, vagy épp rostokban gazdag diétákat.
Léteznek
speciális diéták: a nyers étrend, a
savanyító, a lúgosító, a tejmentes, a laktózmentes, a gluténmentes, a
purinszegény, vagy a koleszterinszegény diéták és a reform étrendek (pl. a
vega, vegán)
Van,
amit önszántunkból választunk és van, amit egészségügyi okok miatt vagyunk
kénytelenek követni, de mielőtt akár divatos hóbortból diétás étrendet
választunk célszerű szakorvos, vagy dietetikus véleményét kikérni, nehogy
többet ártson, mint használjon.
Szervezetünk
biológiai egyensúlyának megőrzésében milliárdos nagyságrendben működnek együtt
különböző, az emberi szervezet számára hasznos baktériumok, melyek a
szervezet megfelelő működésének nélkülözhetetlen elemét képezik és számunkra
előnyös folyamatokban vesznek részt . Ha ez az egyensúly megbomlik, az
immunrendszerünk legyengül, az emésztés felborul. Ilyenkor érdemes megtámogatni a szervezetet ún. probiotikumokkal, azaz élő mikroorganizmusokat tartalmazó készítményekkel. Ezek a hasznos baktériumok
együtt élnek velünk, de nem okoznak megbetegedéseket, sőt, megfelelő
mennyiségben adagolva pozitív élettani hatásokkal bírnak a szervezet számára,
ugyanis a probiotikum legfontosabb feladata a bélflóra egészségének
helyreállítása és megőrzése.
Ha
a hasznos baktériumok vannak többségben, ők egészen egyszerűen kiszorítják a
betegséget okozó baktériumokat, nem engednek életteret az „ellenségnek”. A
betegségek megelőzésére érdemes szervezetünkben felszaporítani a jótékony
baktériumokat, betegség esetén pedig javasolt a probiotikumok szedése. Hogy
milyen élelmiszerekben van probiotikum? Például joghurtban, kefirben, aludt
tejben. A gyógyszertárban kapható probiotikummal szemben nincs lényeges
élettani különbség, maximum a tartalmazott baktériumok számában lehetnek
lényeges különbségek, a gyógyszertári termékek javára.
