Szombat reggelenként 2 helyen biztosan nagy a sor a
kiskőrösi piacon: kint a szabad placcon, a zöldségesek között Danis Évánál és bent a húsos csarnokban a Kalocsai
Embernél, akinek – szégyellem, de nem tudom a nevét. Mindketten saját
készítésű, kiváló füstölt árúval járnak a piacra. Ha füstölt csülökre vagy
tarjára fájna a fogunk, azt Évánál szoktam venni (a többi terméke is szuperjó, a friss hurkája az egyik legjobb, amit ettem,
szalonnát-kolbászt-szalámit meg ugye mi is füstölünk és ritkán fogy el a saját,
így azt ritkán veszek). A Kalocsai Embernél azonban MINDEN szombaton van
jelenésünk, ugyanis olyan, de olyan isteni sült császár és húsos hasaalja
szalonnát árul, hogy azt ép ésszel nem lehet kibírni. A bőre ropog, jó húsos, épp
elég sós és rendesen meg van sütve. Minden szombaton azt reggelizzük, évszaktól
függően újhagymával, paradicsommal, vagy salottával. Ha „fogyókúra” van, akkor
is, legfeljebb nem fejenként kettő, csak egy szeletet és nem eszünk hozzá
kenyeret J
Nála veszünk disznózsírt is, meg töpörtyűt, de az angolszalonnája és a felsál
sonkája is említésre méltó (és minden bizonnyal a többi terméke is, de azokat
még nem kóstoltam). Töpörtyűt magam is
szívesen készítek, de a jó töpörtyűnek való olyan ritka a hentesnél, mint a
fehér holló, így kényelmes, hogy szombatonként bármikor – már ha időben ott vagyok,
mert bizony hamar elfogy - vehetek olyan
jó húsosat, amiért nem érdemes itthon macerázni.
Néha többet veszek, reggelire (a sült szalonna után, desszertnek) kicsipegetjük a leghúsosabbakat, a maradékot pedig ledarálom és pogácsába sütöm. Ez most nem a leveles, hajtogatott fajta, hanem az egyszerűbb, élesztős változat, de langyosan, ízre legalább akkora élmény.
Néha többet veszek, reggelire (a sült szalonna után, desszertnek) kicsipegetjük a leghúsosabbakat, a maradékot pedig ledarálom és pogácsába sütöm. Ez most nem a leveles, hajtogatott fajta, hanem az egyszerűbb, élesztős változat, de langyosan, ízre legalább akkora élmény.
Hozzávalók:
50 dkg rétesliszt
25 dkg darált (házi) töpörtyű
20 g friss, vagy 4 g szárított élesztő
fél dl tej (vagy víz)
2 tojás
2 dl tejföl
5 dkg disznózsír
só, frissen őrölt bors
A darált töpörtyűt összemorzsolom a liszttel, fészket csinálok a közepébe,
hozzáadom a többi hozzávalót, bőkezűen megborsozom és gyors mozdulatokkal
összegyúrom a tésztát. Egy-másfél óra alatt, meleg helyen duplájára kelesztem, lisztezett
deszkán 2 cm vastagra nyújtom, éles késsel berácsozom a tetejét, majd lisztbe
mártott pogácsa szaggatóval kiszaggatom. A maradék tésztát újra összegyúrom –
kinyújtom – kiszaggatom, míg el nem fogy. A pogácsákat sütőpapíros tepsire
teszem egymástól 2-3 cm távolságra, hagyom még 20-25 percet pihenni, lekenem a
tetejüket felvert tojással, majd 30-35 perc alatt megsütöm a 200 fokra
előmelegített sütőben. Langyosan a legjobb!
A hétköznapi magyar konyha nagyasszonya, F. Nagy Angéla
receptje alapján.