Vegán narancsos-kardamomos vaníliás kifli (IR kompatibilis)

Idén minden karácsonyi süteményem vegán, és IR kompatibilis. Nem vajjal, hanem vegán margarinnal készültek, egyikben sincs tojás (ebből a receptből nemes egyszerűséggel kihagytam), nincs bennük tejtermék, illetve édesítőszerrel készültek, konkrétan eritritollal. Az eritritol olyan természetes édesítőszer, amelyben alig van kalória, de nincsenek a xilithez hasonló mellékhatásai, viszont az íze pont olyan, mint a cukoré, vagyis rendelkezik a cukor összes előnyével annak összes hátránya nélkül, kalóriatartalma mindössze 6%-a a cukorénak, az édesítő hatása viszont annak kb. 70%-a és nem utolsó sorban nem növeli meg a vércukor- illetve az inzulinszintet.

A netbiobolt.hu oldalon 10 % kedvezménnyel tudsz vásárolni Nature Cookta, és N&Z márkájú termékeket, ha használod a gab10nc kedvezménykódot. Az eritritolom és mandulalisztem is onnan van J

Hozzávalók kb.55 kétfalatnyi darabhoz:
175 g mandulaliszt
25 g darált dió
150 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt
100 g búza fehérliszt
100 g eritritol
20 g bourbon vaníliás eritrit (vagy vanillin zéró)
2 bio (kezeletlen héjú) narancs lereszelt héja
5 g sütőpor
1 csapott kávéskanál őrölt kardamom
1/2 teáskanál őrölt fahéj
25 dkg hideg vegán margarin  
valamint:
kb 50-60 g bourbon vaníliás eritrit a sütés utáni hempergetéshez

A száraz hozzávalókat összekeverem. A kis darabokra vágott vegán margarint összemorzsolom a lisztes keverékkel majd gyors mozdulatokkal homogén tésztává gyúrom. Műanyag fóliába csomagolom és egy éjszakára hűtőbe teszem. A sütőt 180 fokra előmelegítem (alsó-felső sütés), a tepsibe sütőpapírt terítek. A tésztából egyforma kis darabokat vágok le, és apró kiflikké formázom, a tepsikre sorakoztatom, majd a sütő középső sínén 12-15 perc alatt készre sütöm. Hűlni hagyom, majd a már alig langyos kifliket meghempergetem a bourbon vaníliás eritritben. Igen illékony, finom kis sütemény…

Gabi barátnőm receptjét vegánosítottam, illetve IR kompatibilissé alakítottam.

Narancsos kevert kuglóf

Szoktatok vasárnaponként ráérősen reggelizni? Mi rendszeresen összejövünk legkedvesebb barátainkkal és régimódi, pezsgős villásreggeliket tartunk. Ilyenkor ráérünk megbeszélni mi történt amióta legutóbb találkoztunk, mi újság a gyerekekkel, mi újság a nagyvilágban.
Ma nálunk volt a soron következő vasárnapi brunch, és mivel a napokban narancsos kevertet sütött mindenki egyik kedvenc facebook csoportomban, nem maradhattam ki én sem. Az alapreceptet megtartottam, de feldobtam egy kis kardamommal, ami igen jól illik a narancs ízéhez. Cukormentes házi baracklekvárom adtam hozzá, a porcukrozást meg mellőztem.

Hozzávalók:

4 nagy méretű tojás

200 g cukor (vagy ennek megfelelő édesítőszer)

240 ml olaj (én szőlőmagolajat használtam)

2 (lehetőleg kezeletlen) narancs frissen reszelt héja

240 ml narancslé

300 g liszt

12 g sütőpor

1 csapott mokkáskanálnyi őrölt kardamom

120 ml narancslé meglocsolni a süteményt sütés után

vaníliás porcukor és (házi) lekvár a tálaláshoz (opcionális)

A tojásokat felütöm és a cukorral (vagy édesítőszerrel) habosra keverem egy tálban. Hozzáadom az olajat, a reszelt narancshéjat, a narancslevet és jól összekeverem. 2-3 részletben beleszitálom a lisztet, az őrölt kardamomot és sütőport és azzal is elkeverem. A híg tésztát 24 cm átmérőjű szilikon kuglófformába öntöm és 160 Celsius-fokra előmelegített sütőben 50-55 percig, illetve tűpróbáig sütöm. Akkor jó, mikor a tészta legvastagabb részébe szúrva egy hurkapálcikát, a pálcikára tészta már nem ragad, de a tészta tapintásra még ruganyos (kiszárítani sem szabad). A teteje meg fog repedni, de sebaj, ha kiborítom a sütőformából a repedés majd az alján lesz.
Mikor kiveszem a sütőből pár percig pihentetem még a kuglóf formában, majd tányérra borítom, meglocsolom narancslével, majd ha kihűlt (megszórom vaníliás porcukorral), szeletelve, házi lekvárral tálalom.

Karin Goren  receptje alapján. Éva, köszönöm, hogy megosztottad!

Pisztáciás-kardamomos hókifli

Idén egy hétig tizennégyen ültünk asztalhoz az ünnepek alatt. Komoly terveim voltak a sütést illetően, hetekkel korábban megterveztem, miket fogok készíteni, aztán eljutottam kedvenc magosboltomba is a Nagyvásárcsarnokba és jól bevásároltam mindenféle alapanyagot az ischlerekhez, hókiflikhez, kekszekhez. A nagy rohanásban végül nem jutott idő mindenre, de ez a kifli volt az első, amit megsütöttem és ez volt az első, ami már félidőben el is fogyott (ezt a három darabot is úgy kellett "megmentenem", hogy legyen, mit lefotózzak).
Nem csodálom, mert abbahagyhatatlan…

Hozzávalók:

25 dkg liszt

20 dkg vaj

10 dkg porcukor

10 dkg darált pisztácia

fél mokkáskanál őrölt kardamom

10 dkg étcsokoládé

A tésztához való anyagokat (a csokoládé kivételével) összegyúrom, ceruza vastagságú, hosszúkás rudakat sodrok, kb 5 cm hosszúra vágom és kifliket formázok belőlük. 160 fokos sütőben egész világosra sütöm és a tepsin hagyom teljesen kihűlni, mert nagyon porhanyósak és melegen kezelhetetlenek. Másnap vaníliás cukorba forgatom és a kiflivégeket vízgőz felett felolvasztott csokoládéba mártom, sütőpapíros tepsin hagyom megdermedni a csokiba mártott végeket.

A vaníliás hókiflimbe cseréltem le a mandulát pisztáciára és  kardamommal bolondítottam az ízét.

Indiai lencsefőzelék

BÚÉK! 2018 első ebédjének főszereplője a malacsült mellett a lencse! Idén nem vágytam a klasszikus főzelékre, inkább egy izgalmas indiaira szavaztam. Sütőben készült volna Zsófi blogján olvasott recept alapján, de az igazság az, hogy tegnap este filmnézés közben szénné égettem fél kiló lencsét kedvenc edényemben, így mikor már mindennel kész voltam, ahelyett, hogy elegánsan betoltam volna a sütőbe a mai ebédet, jó félórát sikáltam az edényt, amiben előfőztem volna a lencsét, de elfelejtettem takarékra venni alatta a hőforrást… Sebaj, volt még lencse itthon, pár órát ázott és egyéjszakás sütőwellness helyett jó fél óra alatt készült el és boldogan kanalaztuk az istenien fűszeres, szerencsét-jólétet hozó újévi lencsefőzeléket.

Hozzávalók 4 adaghoz:

250 g hagyományos lencse (eredetileg urad dal, azaz indiai fekete lencse)
5 dkg vaj
1 nagy hagyma, finomra aprítva
8 cm friss gyömbér, meghámozva, reszelve
1 fej fokhagyma, gerezdekre szedve, reszelve
1 evőkanál őrölt koriander
1 evőkanál őrölt római kömény
1 evőkanál őrölt kurkuma
1 teáskanál őrölt kardamom
2 evőkanál (3 dkg) sűrített paradicsompüré
1 doboz (400g) hámozott, darabolt paradicsom
só, bors
400 ml kókusztej
kb. 2 dl víz

A lencsét pár órára vízbe áztatom, annyiba, hogy jól ellepje.
Egy öntöttvas lábasban felolvasztom a vajat, hozzáadom a finomra aprított hagymát, gyömbért, fokhagymát, kissé megsózom (így vizet enged, és könnyebben puhul), és üvegesre dinsztelem. Hozzáadom a fűszereket, néhány percig kevergetve pirítom, majd belekeverem a sűrített paradicsomot és a konzerv paradicsomot, hozzáöntöm a kókusztejet, valamint annyi vizet, hogy sűrű, de leveses állagot kapjak és ízesítem sóval, borssal. Felforralom, majd gyakran megkeverve, takaréklángon (lefedve) addig főzöm, míg a lencse megpuhul és illatos, krémes, fűszeres lencsefőzelék lesz belőle. Előre is el lehet készíteni, mert kiválóan újramelegíthető, sőt, egyre jobb lesz. Rizzsel, vagy naan-nal, joghurtal és friss korianderrel lehet tálalni, de magában, malacsülttel is isteni!

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz, mostanában ott sokkal aktívabb vagyok.

Mézeskalács fűszerkeverék

A mézeskalács fűszerkeveréket is magam készítem. Van egy jól bevált fűszer-kombinációm, amivel igazán ellenállhatatlan lesz a mézeskalácsom, de rendszerint belekeverem a forralt bor fűszerkeverék készítésénél keletkező, a szitálás után maradó porított részt is.

Hozzávalók:
2 evőkanál őrölt gyömbér

3 evőkanál őrölt fahéj (szeretek bele tenni ceyloni és cassia fahéjat is)

1 teáskanál őrölt szegfűbors

1 frissen reszelt szerecsendió

1 csapott teáskanál őrölt kardamom

1 teáskanál őrölt szegfűszeg

1 csapott mokkáskanál őrölt csillagánizs

Késes robotgépbe, vagy fűszerőrlőbe teszem a hozzávalókat és alaposan összekeverem. Jól záródó fűszertartóban, sötét helyen tárolom.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz. 

Forralt bor fűszerkeverék

Évek óta a forralt borhoz való fűszerkeveréket is magam készítem. Nem kell hozzá semmi extra, csak egy jól működő, fűszerőrlővé avanzsált kávédaráló és egy szita. A kávédarálóm nem őrli porrá az összes fűszert, maradnak benne szemcsés darabok is, de őrlés után át szoktam szitálni. A por része megy a mézeskalácsba, a szemcsés-darabos része pedig a forralt borba.

Hozzávalók:
8 rúd fahéj

25 db szegfűszeg

20 szem szegfűbors

12 szem zöld kardamom

4 csillagánizs

2 mokkáskanálnyi koriandermag

2 teáskanál őrölt gyömbér

negyed, frissen reszelt szerecsendió

Kávéőrlőbe, vagy fűszerőrlőbe teszem a hozzávalókat és megőrlöm. Átszitálom és a szemcsés-darabos részét használom a forralt borhoz (a por részét mézeskalácshoz). Jól záródó fűszertartóban, vagy kis csatos üvegben, sötét helyen tárolom felhasználásig.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz. 

Arancello, az én házi narancslikőröm

Úgy nőttem fel, hogy a szüleim meggylikőrt (vişinată), áfonyalikőrt (afinată) és köményes likőrt (săcărică) minden évben készítettek. A hozzávaló köménymag és meggy a kertben termett, az áfonyát a Hargita lankáin szedtük hozzá. Édesapám zseniális zöld diólikőrt készített (épp minap találtam egy üveggel a kamrában), de szívesen kísérletezett mindenféle gyümölcslikőrrel, az epertől, a „tutti frutti”-ig. Volt a pincének egy polca, ahol szinte állandóan érlelődött valami egy-egy demizsonban, ha vendég jött, volt miből megkínálni. A házi likőröket többre tartotta mindenki, annak ellenére, hogy annak idején még voltak igazán jó román konyakok (brandyk) is. A likőrkészítés családi hagyományát folytatom, a kísérletező kedvem sem lankad, most épp citrusokkal „játszom”, melyek egyenesen Szicíliából érkeztek kedvenc olajdílerem közreműködésével. Az első a hatalmas, kezeletlen héjú narancsokból készült arancello.

Hozzávalók:

5-6 db kezeletlen héjú narancs

fél  liter tiszta szesz (vagy vodka)*

1 rúd fahéj

2 szem csillagánizs

4-5 db szegfűszeg

3 szem zöld kardamom

fél liter víz

350 g cukor

Alaposan megmosom a kezeletlen héjú narancsokat, zöldséghámozóval vékonyan levágom róluk a narancs színű héjat (minél kevesebb fehér résszel, mert az keserű lehet), majd késsel lehámozom róluk a fehér részt és egy tál fölött (hogy a kicsurgó levet is felfogjam), kifilézem, a filéket is a tálba teszem. A filézés után maradó részt jól kicsavarom (sok lé van még benne, naná, hogy a tálba kerül az is J), majd jól záródó (befőttes) üvegbe öntöm az egészet a zöldséghámozóval leoperált héjjal és a fűszerekkel együtt. Ráöntöm a tiszta szeszt (ennek hiányában a vodkát) és legalább egy hétig érlelem, mielőtt ráönteném a cukorszirupot (a fotón ez az állapot látszik, úgy 5-6 napja érlelődnek a gyümölcsök és fűszerek a tiszta szeszben).

A cukorsziruphoz forrásban lévő fél liter vízbe teszem a 350 g cukrot, kevergetem ameddig a cukor felolvad, majd néha megkeverve, takaréklángon hagyom, hogy sziruposra besűrűsödjön. Ha kész, kihűtöm, majd ráöntöm az egy hete-10 napja érlelődő szeszes (vodkás) - fűszeres narancsra és naponta egyszer megrázogatva, érlelem még legalább 14 napig. Két hét után tiszta üvegekbe szűröm és már kész is a házi arancello.

*Ha van tiszta szesz, érdemesebb azt önteni rá, a végeredményt tekintve nagyobb mennyiségre számíthatunk, mintha csak vodkával készítenénk, mivel jobban lehet hígítani. Itthon nem egyszerű tiszta szeszhez jutni, de pld. Romániában bármely nagyobb élelmiszer áruházban lehet kapni 96%-os tiszta szeszt. Szoktunk is hozni egy-egy literrel, ha arra járunk.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Kardamomos, pisztáciás, narancsos sablé

A sablé francia szó, jelentése homokos, ami a keksz omlós állagára utal. Különlegessége, hogy nincs benne tojás, ellenben sok benne a vaj és nem érdemes túlgyúrni. A hétvégén két változatát sütöttem: ezt a kardamomos-pisztáciás-narancsosat, meg egy vörösáfonyás-fehércsokisat. Jó minőségű natúr pisztáciát eddig nem volt egyszerű beszerezni, de nemrég nyílt egy webshop, ahol több fajta is kapható belőle, 2 napon belül házhoz is szállítják, a kekszhez szükséges aszalt/kandírozott gyümölcsökkel és vaníliarúddal együtt. Érdemes figyelemmel kísérni a Facebook oldalukat is, mert gyakran, jó akciókkal rukkolnak elő.

Hozzávalók 32 db közepes méretű kekszhez:

225 g puha vaj (NEM margarin!)

10 dkg porcukor

2 g só (Guérande, naná)

1 vanília rúd kikapart magjai, vagy ½ teáskanál vanília kivonat

32 dkg finomliszt

1 csapott  mokkáskanál őrölt kardamom

60 g hámozott natúr, sótlan pisztácia

60 g kandírozott narancshéj kocka

Az apró kockára vágott, szoba hőmérsékletű vajat robotgépben habosra keverem. Rászitálom a porcukrot, hozzáadom a sót, a vanília magokat (vagy vanília kivonatot), a kardamomot és magas fokozaton tovább keverem. Rászitálom a lisztet, beleszórom a pisztáciát és a kandírozott narancshéjat és ezzel is alaposan elkeverem, majd gyorsan, hogy át ne melegedjen a kezemtől, rudat (hengert) formázok belőle és folpackba csomagolva 1-2 órát hűtőben, vagy fél órát a fagyasztóban pihentetem, hogy visszadermedjen a vaj és szépen lehessen szeletelni.
A hűtőből kivett hengerről lehámozom a csomagolást, majd éles késsel  korongokat vágok belőle, melyeket sütőpapírral bélelt tepsire helyezek és 170 Celsius-fokra előmelegített sütőben kb. 15 percig sütöm a kekszeket, amíg a szélei halvány zsemle színűre barnulnak.

Pierre Hermé receptje volt az alap, amit Édesem egyik Instagram bejegyzésében olvasottak alapján továbbgondoltam.

Meyer citromos teasütemény

A kereskedelemben vége már a Meyer citrom szezonnak, de édesanyám Meyer citrom fája még mindig terem. Időnként szüretelek és "garázdálkodok". Egyik kedvenc sütőformámban készítettem, akinek nincs ilyen, süsse csak muffin sütőformában. Meyer citrom helyett sima citrommal is készíthető, icipicit több cukorral.

Hozzávalók:

225 g liszt

10 g sütőpor

csapott mokkáskanálnyi őrölt kardamom

csipet só

3 tojás

180 g cukor

1/2 (Meyer) citrom leve és frissen reszelt héja

200 g natúr görög joghurt

kiskanálnyi vanília kivonat

80 ml szőlőmagolaj

3 vékony Meyer citrom szelet, elfelezve

kevés vaj a sütőforma kikenéséhez

porcukor a szóráshoz

Egy tálban összekeverem a lisztet a sóval, sütőporral, kardamommal. Egy másik tálban habosra keverem a tojásokat a cukorral, majd belekeverem a citrom levét, héját, a vanília kivonatot, a görög joghurtot, végül a szőlőmagolajat (hidegen sajtolt szőlőmagolajat használtam, ami meglepő módon kellemesen zöld színű. Amikor beleöntöttem, azt hittem, hogy összekevertem az üvegeket, és tévedésből tökmagolaj került a kezembe, de nem, szőlőmagolaj volt. Kicsit be is színezte a sütim, de az íze...hmmm...).
Lazán összekeverem a száraz hozzávalókat a tojásos keverékkel és egyenletesen elosztom a kivajazott sütőforma mélyedéseibe, mindegyik tetejére teszek egy-egy fél citrom szeletet, majd 180 Celsius-fokra előmelegített sütőben 25-30 perc alatt megsütöm. Rácson hagyom kihűlni, porcukrozva tálalom.

Cajun fűszerkeverék

Jó ideje leszoktam azokról a bolti fűszerkeverékekről, melyek mesterséges ízfokozót, vagy egyéb adalékanyagot tartalmaznak. Évek óta magam keverem a cajun fűszerkeveréket is, ami a sütésre, vagy grillezésre szánt csirkére kerül nálunk. Egyszerre nagyobb adagot keverek be és jól záródó üvegben tárolom.

Hozzávalók:
75 g tengeri só

8 g fekete bors

4 g szegfűbors

20 g római kömény

25 g édes füstölt paprika őrlemény

20 g vöröshagymapor

35 g fokhagyma granulátum

15 g szárított kakukkfű

10 g morzsolt oregánó

15 g koriander mag

7 g édeskömény mag

3 g zöld kardamom

5 g chili pehely, vagy ugyanennyi őrölt cayenne bors

A szemes fekete borsot, szegfűborsot, római köményt, koriander magot, édesköményt és héjától megfosztott kardamom magokat száraz, felhevített serpenyőben illatosra pirítom, majd mozsárban, vagy fűszerdarálóban összetöröm. Hozzáadom a többi fűszert és késes robotgépben (ebben elfér az egész mennyiség egyszerre), vagy fűszerőrlésre használt kávédarálóban alaposan összekeverem. Jól záródó (pld. csatos) üvegbe teszem és sötét, hűvös helyen tárolom felhasználásig. A húsokat minimum egy órával sütés előtt befűszerezem, de van, hogy egy éjszakát, vagy vákuum fóliában 23 napot is érlelem sütés előtt, hűtőszekrényben.

A képen lévő csirkeszárnyakat fűszerezés-pihentetés után kiolajozott sütőtálba tettem, dobtam rá pár gerezd fokhagymát (héjastól, így sütés közben nem ég meg és a krémesre sült fokhagymát egyszerű kinyomni a héjból), negyedelt lilahagymát  és meyer citromot, meg pár szál friss kakukkfüvet. Aláöntöttem kb. 1,5 dl száraz rozé bort (a Szentpéteri Borpince Kadarka rozéját), lefedtem alufóliával és 180 C-fokos sütőben sütöttem puhulásig, majd levettem a fóliát és a szaftjával locsolgatva szép pirosra sütöttem. Zöldsalátával tálaltam.

Kardamomos narancslekvár

Narancslekvárt kezeletlen héjú gyümölcsből érdemes főzni, a jó narancslekvár alapja pedig a jó ízű narancs. Az alapanyag kedvenc olajdílerem, Giuseppe közreműködésével egyenesen Dél-Olaszországból érkezett és az hagyján, hogy frissen, magában finom, de olyan jó ízű lekvár lett belőle, hogy azt szavakba önteni meg sem próbálom. Nem is fűszereztem agyon, csak egy leheletnyi kardamommal tettem izgalmasabbá.

Mivel elsőre nem volt elegendő üvegem, két menetben főztem narancslekvárt. Az első főzésnél a narancsot vízben tettem fel főni, a végeredmény hígabb lett, az állaga hasonló kedvenc dán narancslekváromhoz (az íze klasszisokkal jobb :-) ). Másodjára sokkal kevesebb cukorral és folyadékkal készítettem és nem vízzel, hanem frissen facsart narancslével, a végeredmény jóval sűrűbb lett, az íze még koncentráltabb és éppen elég édes. Januárban – a legközelebbi narancs szállítmány érkezésekor – ki fogok próbálni egy cukormentes változatot is. Ha baromi finom, kezeletlen héjú narancsot (és citromot) vennétek, itt érdemes. Nem olcsó, de az íze...

Hozzávalók a hígabb változathoz:
2 kg kezeletlen héjú narancs

1 (bio) citrom frissen facsart leve
2 liter víz

70 dkg cukor

5 g őrölt kardamom

Hozzávalók a sűrűbb változathoz:
2 kg kezeletlen héjú narancs

1 (bio) citrom frissen facsart leve
 0,5 liter frissen facsart narancslé

30 dkg cukor

5 g őrölt kardamom

A narancsokat alaposan megmosom és csíkokra darabolom, héjastól. Ha csak pár naranccsal kell ezt a műveletet elvégezni, nincs is gond, elő egy éles kést és hajrá! De nekem összesen 4 kg narancsom volt... és akkor bevetettem legújabb szárnysegédem, „aki” pikk-pakk felcsíkozta a narancsokat. Kockázni is tud :-)

A héjastól felcsíkozott narancsokat, a citrom levével együtt 2 liter vízben (illetve fél liter narancslében) felteszem főni. Ha felforrt, másfél órán át alacsony lángon, gyöngyözve főzöm, majd belekeverem a cukrot és azzal is főzöm még fél órát. 10 perccel a vége előtt beleszórom az őrölt kardamomot, majd sterilizált* üvegekbe szedem és száraz dunsztban hagyom kihűlni. Fenti képen a hígabb változat látható, a második főzés egészen zselés lett. Kb. 2 liter lekvár a végeredmény.

* a lekváros üvegeket: nagyon alaposan elmosogatom, még alaposabban leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 120-130 C-fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom legalább 20 percre. Mosogatógépben, 90 fokos programon is tökéletes a csírátlanítás.

Kínai ötfűszer keverékes sült oldalas, vöröskáposzta csírával

Az egyik legjobb dolog, ami egy oldalassal történhet, ha frissen őrölt kínai ötfűszer keverékkel megszórva vajpuhára sütjük. A fűszerkeveréket megvehetjük készen is, de pár perc alatt otthon is elkészíthetjük, ha fűszeres fiókunkban ott lapulnak a hozzávalók: csillagánizs, szegfűszeg, fahéj (lehetőleg cassia), édeskömény és szecsuáni bors. A saját változatomba belecsempésztem egy kis fekete kardamomot is, nem rontott rajta. Sőt. Jól záródó üvegben 2-3 hónapig eláll, a sertésen kívül kacsához is isteni, de érdemes kipróbálni a vele megszórt sült sütőtököt is!

Hozzávalók:

egy kilós darab sertés oldalas

pici olívaolaj

1 dl száraz bor

Az ötfűszer keverékhez:

4-5 szem csillagánizs

1 teáskanál szegfűszeg

1 teáskanál szecsuáni bors

1 teáskanál őrölt fahéj, vagy 4-5 db cassia fahéj

1 teáskanál édesköménymag

2 hüvely fekete kardamom (opcionális)

A fűszereket mozsárban, fűszerőrlő malomban, vagy alaposan kitisztított kávédarálóban porrá őrlöm.
Az oldalast feldarabolom és minden oldalát megszórom a fűszerkeverékkel, majd megsózom. Pici olívaolajjal kikent sütőtálba teszem, aláöntöm a bort, lefedem alufóliával és 180 fokra előmelegített sütőben vajpuhára sütöm. Vöröskáposzta csírával tálalom.

Apropó csírák. Rájuk vagyok kattanva. A hideg idő beálltával ezzel pótolom a vitamint és naponta fogyasztom a reggeli smoothieba, a vajas kenyérre, a salátába, a pizzára, köretnek, bárminek. Majd mesélek!

Körtés-szilvás galette

A galette a franciák közkedvelt, felül nyitott, omlós tésztából készült pitéje, melyben a töltelék együtt sül a tésztával. Nem  nagy kunszt összedobni, akkor a legszebb, ha nem tökéletes a megjelenése, így kezdő konyhatündérek és „kétbalkezes” versenyzők is bezsebelhetik az elismerést, ha nekilátnak. Hogy mi legyen a tölteléke? Ami épp kéznél van! Most körte és szilva került bele, némi kardamommal és fahéjjal fűszerezve.

Hozzávalók négy főre:

22 dkg liszt

17 dkg hideg vaj

1 csipet só

2 dkg (házi)vaníliás cukor

2-3 evőkanál jeges víz

2 evőkanál lekvár (nálam málna)

2 körte

pár szem szilva

őrölt fahéj és kardamom

1 tojás a lekenéshez

(barna) cukor a gyümölcs leszórásához

A lisztet elkeverem a cukorral és csipet sóval, majd elmorzsolom a vajjal, hozzáadom a jeges vizet, ettől a tészta rögtön összeáll. Gyors mozdulatokkal gombócot gyúrok belőle, koronggá formázom, majd folpackba csomagolva fél órát hűtőben pihentetem.

Amíg pihen, előkészítem a gyümölcsöket: a szilvákat megmosom, elfelezem és kimagozom, a körtéket kicsumázom és hosszában felszeletelem.

Félóra leteltével kiveszem a hűtőből a tésztát és 2 sütőpapír között, nagyjából 2-3 mm vastagságúra, lehetőleg kör alakúra kinyújtom. Ha két sütőpapír között nyújtom, lisztezni sem kell és könnyű lesz a tésztát átemelni a sütőlemezre. A felső sütőpapírt lehúzom a tésztáról, az alsóval együtt tepsire helyezem és tészta közepét – a szélén kb. 3 cm peremet kihagyva – megkenem a lekvárral, kirakom a gyümölccsel, megszórom őrölt kardamommal és fahéjjal, majd kevés kristálycukorral (vagy demerara nádcukorral). A tészta szélét visszahajtom a gyümölcsökre, a felhajtott részt lekenem a felvert tojással, arra is szórok pici cukrot és betolom a tepsit a 180 fokra előmelegített sütőbe. 25-30 perc alatt készre sül, akkor lesz jó, ha a tojással bekent széle már szép aranybarna.
Langyosan a legjobb, egy gombóc vanília fagyival tálalva még finomabb.

Tészta recept innen.

Mézes puszedli

Gyerekkori kedvenc. Most különösen jól sikerült, mert nem bolti ki tudja mikori mézeskalács fűszerkeverékkel sütöttem, hanem frissen készítettem a mézeskalács fűszert a legújabb tűzpiros játékszeremben, a Papr!kumban. Mi is a Papr!kum?

Egy kedves fiatalember, Toronyi Péter által megálmodott elmés, golyós szerkezet, mellyel bármilyen szárított fűszert megőrölhetünk az édesköménytől a cayenne borsig, a fahéjtól a szerecsendión át a csillagánizsig, így nem csak a fűszereket őrölhetjük frissen, hanem saját, egyedi fűszerkoktélokat, és friss fűszerkeverékeket is készíthetünk.
Nemrég olvastam, hogy júniusban a Papr!kum elnyerte a Magyar Formatervezési Díj különdíját, a PAKK-on, a Kreatív csomagolásdesign pályázatán első helyezett lett, majd külföldön is bemutatkozott.

Gyönyörű, ugye? És már feketében is kapható. Ideális karácsonyi ajándék!

Egyszerű a használata: kinyitjuk, beletesszük a fűszert, betekerjük és rázzuk (akár valami jó zenére J ). A rázás intenzitásától függően 5-15 másodperc alatt durvától a finom állagúig különböző finomságú friss fűszert kaphatunk. A frissen őrölt fűszerek aromája sokkal intenzívebb, így nem utolsó sorban sokkal kevesebb is elég belőlük!

De vissza a recepthez!

Hozzávalók:
40 dkg liszt (GM változathoz rizsliszt)
15 dkg porcukor (vagy porított xilit)
2 kiskanál szódabikarbóna
1 evőkanál frissen készített házi mézeskalács fűszerkeverék*, vagy 2 evőkanál bolti fűszerkeverék
1 citrom reszelt héja
fél citrom leve
25 g olvasztott vaj
2 egész tojás
3 evőkanál méz
A mázhoz:
15 dkg porcukor (vagy porított xilit)
2 tojásfehérje
pár csepp citromlé

A száraz hozzávalókat jó alaposan összekeverem (szitába öntöm és átszitálom), hozzáadom a többi hozzávalót, összegyúrom és fél órát a fagyasztóban pihentetem (a tészta ragacsos, de a hűtés során összeáll, kezelhetővé válik), vagy eleve előző nap készítem el és éjszakára a hűtőben pihentetem.
A tésztát 4 felé osztom, a negyedeket kicsit átgyúrom és hengerré formázom, majd mintha krumplinudlit készítenék, késsel feldarabolom (mindegyik hengerből 8-10 darabot vágok). A kis „nudlikat” golyókká formázom, sütőpapíros tepsire sorakoztatom (egymástól tisztes távolságra, mert sütés közben elterülnek), majd 180 C-fokra előmelegített sütőben 10-12 percig sütöm. Nem érdemes túlsütni, mert megkeményednek (a rizslisztes változat úgy is kissé keményebb lesz), mikor épp kezdenek barnulni, akkor kiveszem a sütőből és hagyom hűlni.
Közben a mázhoz a porcukorral felverem a tojásfehérjét, belekeverek pár csepp citromlevet, attól szép fényes lesz a máz (aki óckodik a nyers tojás fogyasztástól, készítse a habot vízgőz felett). Két villa segítségével megmártogatom a puszedliket a mázban, visszateszem a sütőpapíros tepsibe, betolom a még meleg sütőbe és ott is hagyom másnapig (a sütő ajtaját résnyire nyitva hagyva), míg a máz rászárad a puszedlikre. Teljes kiszáradás előtt lehet még szórócukorral, vagy egyébbel díszíteni, de nekem így jó, ahogy van.

Fém kekszes dobozban légmentesen lezárva sokáig eláll. Gasztro-ajándéknak is ideális, csinos dobozba, vagy tasakba csomagolva!

*A mézeskalács fűszerkeveréket magam készítettem: frissen őröltem a Papr!kumban  4 rúd fahéjat, 12 db szegfűszeget, 8 szem szegfűborsot, amihez ment még 6 szem zöld kardamom, 2 csillagánizs és egy mokkáskanálnyi koriandermag. Finomra ráztam, majd összekevertem 1 teáskanál őrölt gyömbérrel és negyed szerecsendióval, amit frissen reszeltem. A maradék fűszerkeverék forralt borhoz is nagyon jó!

Szőlős szilva krémleves

Őszies gyümölcsleves, aminek az ötletét Gabi barátnőm receptje adta. Szőlőlé helyett friss szőlővel készítettem, a fűszerezése meg némileg hajaz kedvenc szilvalekvárom ízére. A szőlő, meg a szilva elég édes volt, még édesíteni sem kellett.

Hozzávalók 2 főre:
1 ek vaj
1/2 kg szilva
2 nagy fürt szőlő
1 vanília rúd
csipet őrölt kardamom
fél mokkáskanál őrölt gyömbér
2 dl vörösbor (most Cabernet sauvignon)

A szőlőt megmosom, a szőlőszemeket leszedegetem a kocsányról, a megmosott és kimagozott szilvát hosszában felszeletelem, egy keveset félreteszek levesbetétnek. Egy edényben megolvasztom a vajat, rádobom a szőlőszemeket és 5-8 percig kevergetve főzöm, közben a szőlőszemek kirepednek és kiengedik a levüket.  A vanília rudat hosszában kettévágom, kikaparom a belsejét és a szilvával együtt a szőlőhöz adom. Fűszerezem a kardamommal és gyömbérrel, felöntöm a borral, felforralom, majd lefedve 5-6 percig alacsony hőfokon főzöm. Blenderben (vagy botmixerrel) turmixszolom, majd szitán átpasszírozom és a félretett (nyers) szilva szeletekkel tálalom. Hidegen, behűtve is finom.

Grillezett grapefruit brontei pisztáciával

Kora őszi reggeli, épp a mai szomorkás, borús napra való.

Hozzávalók 2 főre:

1 grapefruit

2 tk méz

2 csipet őrölt kardamom

2 csipet őrölt fahéj

pár szem brontei pisztácia

A grapefruitot félbe vágom, a gerezdeket éles késsel körbe vágom, így könnyebb lesz kikanalazni. Egy-egy fél gyümölcsre egy-egy teáskanál mézet csurgatok, megszórom egy-egy csipet őrölt kardamommal és fahéjjal, betolom az ősrégi melegszendvics-sütőbe, és kb. 3-4 percig grillezem. Tálaláskor megszórom brontei pisztáciával. Kezdődhet a nap!

Chili&Vanilia recept.

Vörösborban sült meggy, vaníliával és kardamommal

A meggy (vagy cseresznye), vanília és kardamom nagyon jó együtt. Ismétlésért kiált (indulok is meggyet szedni) és még a "mindenmentes" diétámba is beleillik. Magában kanalazva, vagy egy kis fagyira...hmmm...

Hozzávalók: 

1 kg meggy (vagy cseresznye) kimagozva

10 dkg (vagy ízlés szerint több) cukor

2 dl testes vörösbor

1 vanília rúd (én vanília kaviárt használtam)

fél mokkáskanálnyi őrölt kardamom

rum (nálam Stroh, 80 fokos)

A meggyet (vagy cseresznyét) kimagozom, sütőtálba teszem levével együtt, ha szükséges, azaz nem elég édes a gyümölcs - megszórom a cukorral és ráöntöm a vörösbort, amiben elkevertem a kardamomot és vanília kaviárt. Betolom a 180 C-fokra előmelegített sütőbe és addig sütöm, míg elforr majdnem az egész leve (ami marad, sziruposra besűrűsödik), a meggy (cseresznye) meg szépen megsül, szinte karamellizálódik. Ha kész, csírátlanított* lekváros üvegekbe szedem és felöntöm annyi rummal, ami ellepi. Lezárom, fejre állítom az üvegeket pár percre, hogy a vákuum kialakuljon. Száraz dunsztba teszem (egy kosárba, plédek közé bugyolálva), majd másnap mehet a kamrapolcra.

*a lekváros üvegeket: nagyon alaposan elmosogatom, még alaposabban leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 120-130 C-fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom legalább 20 percig. Mosogatógépben, 90 fokos programon is tökéletes a csírátlanítás.

Gesztenye műve volt az alap.

Kardamomos, rózsavizes, grapefruitos sárgarépalekvár

Olvastam egy sárgarépalekvár receptet, kardamommal és rózsavízzel volt ízesítve. Na, ez pont nekem való, mostanában bolondulok a kardamomért. Megfőztem, de tettem bele lédús, édes vörös grapefruitot is, igazán kedvemre való lett a végeredmény, még ha kicsit bébipapisabb is a kinézete, mint egy klasszikus lekvárnak. 

Hozzávalók:

2 kg sárgarépa

4 nagy vörös grapefruit, kifilézve

70 dkg demerara nádcukor

fél mokkáskanálnyi őrölt karadamom

100 ml rózsavíz

1 citrom leve és reszelt héja

A sárgarépákat megtisztítom, lereszelem (vagy késes aprítóban végzek vele) és kevés vízben, a grapefruit filékkel, a kardamommal és a cukorral, kevergetve, 15-20 perc alatt puhára párolom. Blenderben vagy botmixerrel pürésítem, belekeverem a citrom reszelt héját és a levét, a rózsavizet, felforralom, belekeverem a zselésítőt és 5 perc alatt összefőzöm. Forrón sterilizált üvegekbe töltöm, lezárom és 5-10 perc fejre állítás után száraz dunsztban hagyom kihűlni.

Ha tetszett a recept, csatlakozhatsz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

Cukormentes, tartósítószer-mentes sült szilvalekvár

Életem legjobb szilvalekvárja! Vaníliával, kardamommal és citrommal, sütőben sütve. Semmi zselésítő, semmi tartósítószer, minimális munka, natúr, tömény gyönyör! Ha a szilva elég édes, cukor sem kell bele, amúgy lehet édesíteni, én leginkább mézzel tenném. A szilva Édesanyám kertjében termett, vasárnap szedtük.

Hozzávalók:
4 kg szilva (mag nélkül mérve)

1-2 ek almaecet

8 szem zöld kardamom, mozsárban megtörve, vagy negyed mokkáskanálnyi őrölt kardamom

3 dl jó minőségű vörösbor (készítettem már vörösbor nélkül is)

2 rúd vanília
1 teáskanál őrölt fahéj és ugyanennyi őrölt gyömbér

1 citrom reszelt héja és leve

A legnagyobb, magas falú (rozsdamentes) sütő-tepsim aljára locsolok egy kevés almaecetet, körbeforgatom a tepsiben, hogy egy vékony filmréteg keletkezzen a belső falain és alján, ez akadályozza meg, hogy odaégjen a szilva, sülés közben.

A szilvát kimagozom, és egy tálban összekeverem a borral. A vanília rudakat felhasítom, kikaparom a magjait és a kikapart rudakkal együtt szintén a szilvához adom. A kardamom magokat mozsárban megtöröm és azt is belekeverem, elkeverem benne a citromlevet és reszelt citromhéjat is, a fahéjjal ls gyömbérporral együtt. Beleteszem a fűszeres szilvát a tepsibe, betolom a sütőbe kb. 110 fokra és békén is hagyom 5-6 óra hosszat, közben végzem a dolgom. Ha sok leve marad sütés után, vagy elégedetlen vagyok a sűrűségével, átköltöztetem az egészet egy rozsdamentes edénybe és a tűzhelyen addig főzöm, amíg a leve elpárolog és szépen besűrűsödik (itt már állandóan kell kevergetni, mert pöfög és leéghet, ha nem figyelek rá). Ez idő alatt a még mindig 110 fokos sütőben csírátlanítom az alaposan elmosott lekváros üvegeket és kupakjaikat.

Ha kész a lekvár, a csíramentesített üvegekbe szedtem, lezárom, fejtetőre állítom, pár perc után talpra állítva szárazdunsztba teszem (kosárba, plédek közé, vagy a kihűlő félben lévő sütőbe), ott hagyom másnapig, majd irány a kamrapolc.

Ha tetszett a recept, csatlakozhatsz Gabojsza konyhája Facebook közönségéhez.

Fűszeres ringló lekvár

Találtam a piacon egy szépkorú néninél magvaváló, mézédes sárga ringlót, az idei gyümölcs árakhoz képest igen olcsón. Vettem pár kilót, lekvár és chutney készült belőle.

Hozzávalók:

1,5 kg magozott, darabokra vágott sárga ringló

250 g nádcukor

1 csomag lekvárzselésítő

3 szem csillagánizs

6 szem szegfűszeg

6 kardamom hüvely, enyhén megtörve

1 kis darab cassia fahéj (normál fahéjjal is jó)

Sterilizálom a lekváros üvegeket: nagyon alaposan elmosogatom, még alaposabban leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 130 fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom, míg elkészül a lekvár.

A ringlókat megmosom, kimagozom és feldarabolom. Rozsdamentes, gondosan elmosogatott fazékba teszem, összekeverem a nádcukorral, a lekvárzselésítővel és fűszerekkel és forrástól számítva 5 -8 percig főzöm, majd kihalászom belőle a csillagánizst, kardamom hüvelyeket és a fahéjat,  kiveszem a sütőből a forró, csírátlanított üvegeket és belemerem az illatos lekvárt. Kupak mindegyikre, fejtetőre velük 5-10 percre, majd vissza a már kikapcsolt sütőbe, ott hűlnek ki szép lassan, másnapig rájuk sem nézek, aztán mennek a kamrapolcra.

Ha tetszett a recept, csatlakozhatsz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.