A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lilakáposzta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lilakáposzta. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. szeptember 23.

Cékla - lila káposzta – áfonya juice


Beállt az őszi idő, a szomorkás reggeleket igyekszem feldobni egy-egy csupa vitamin, élénk színű juice-al, amit a lassú présemmel készítek, és ha nem fogy el reggelire, szívesen kortyolok napközben is. Az alábbi juice bevallom, nem „kezdőknek” való… A cékla földes íze, az áfonya fanyarsága és a lila káposzta enyhe csípőssége nekem bejön magában is. Akinek nem, tegyen hozzá 2-3 almát, az tompít, kerekít az ízélményen.

Hozzávalók:
2-3 db cékla (mérettől függően)
2-3 alma (opcionális)
250 g áfonya
negyed lila káposzta

A hozzávalókat megmosom, a céklát meghámozom (az almát kicsumázom) és mindent felaprítok akkora darabokra, hogy a lassú prés garatnyílásán beférjen, majd kipréselem (kétszer, hogy garantáltan minden levet kinyerjek). Ha nem fogy el azonnal, üvegedényben (egy csatos üvegben, vagy üvegkulacsban), lezárva, max. 24 órát tárolom a hűtőszekrényben.

* Lassú prést használva, akár 30-40%-kal több zöldség, vagy gyümölcslevet kapok, és ugyanennyivel több vitamint és más beltartalmi értéket, egy hagyományos gyümölcscentrifugához képest. A pohárban az ital idővel sem válik szét, homogén, selymes, krémes állagú, már ránézni is jó. A hideg préselés miatt az ízek, illatok intenzívebbek. A lassú prések megbirkóznak leveles zöldségekkel is (spenót, mángold, káposzták), friss fűszernövényekkel, kifacsarják az összes levet a répából, zellerből, céklából. Működésük sokkal halkabb, könnyen tisztíthatók és nem utolsó sorban jóval kevesebb helyet foglalnak a konyhapulton.


Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

2018. október 30.

Thai ihletésű saláta darált pulykahússal


Ez a saláta a hozzávalók hosszú listája ellenére gyorsan elkészül és isteni finom, bármikor szívesen megenném. Most darált pulykahús került bele (a baromfi-hentesem frissen darálta pulyka medalionból), de el tudom képzelni darál marhahússal is, ha épp az van kéznél. Igazi keleties ízvarázs.

Hozzávalók 4 adaghoz:
25 dkg darált pulykahús
2-3 evőkanál sötét szójaszósz
1 evőkanál pirított szezámolaj
1 nagyobb sárgarépa
negyed fej lilakáposzta
1 csokor zöldhagyma
2 db angol zellerszár

Az öntethez:
kiskanálnyi frissen reszelt gyömbér
1 gerezd fokhagyma
1 kiskanál méz
2 evőkanál szezámolaj
1 evőkanál rizsecet
1 evőkanál halszósz
fél piros friss chili (ha nem szeretnénk nagyon csípősre, magozzuk ki)

A tálaláshoz: fehér és fekete szezámmag

A darált pulykahúst elkeverem 2-3 evőkanál sötét szójaszósszal és pár órára hűtőbe teszem pácolódni, majd forró serpenyőben, 1 evőkanál szezámmag olajon faspatulával „vagdosva” morzsásra sütöm úgy 8-10 perc alatt.
A fokhagymát lereszelem a hámozott gyömbérrel együtt, majd elkeverem az öntet többi hozzávalójával.  A sárgarépát durvára reszelem, a lilakáposztát, zöldhagymát és zellerszárat vékonyra szeletelem és jól elkeverem az öntettel, meg a sült pulykahússal. Szezámmaggal megszórva tálalom.

A bejegyzést a Magyar Pulykaszövetség és a Magyar Baromfi Terméktanács szponzorálta, köszönet érte.



Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz, mostanában ott sokkal aktívabb vagyok.

2009. február 1.

Lilakáposzta krémleves édesburgonyával


Ez sem más, mint egy maradékhasznosítási ötletből született étel, ami annyira jól sikerült, hogy azonnal felvételt nyert az állandó repertoárba. Az alaprecept a már sokadszorra készített, kedvenc párolt káposzta köret. A konfitált kacsához készült lilakáposzta csak nem akart elfogyni, de annyira jó volt, hogy krémlevesként folytatta életútját. Nem tettem mást, mint hogy felöntöttem tejszínnel, belefőztem két, apró kockára vágott édesburgonyát, majd pürésítettem és kellemes krémleves állagúra hígítottam tejjel.

A párolt lilakáposzta köret hozzávalói:
1 kis fej lilakáposzta
1 tk kacsazsír
1 fej hagyma
1 alma
1 mk őrölt szegfűszeg
5 db borókabogyó, egészben
2 db babérlevél
1 tk só
200 ml vörösbor
200 ml almalé (100%-os)
200 ml áfonya lekvár
4 ek sherryecet
frissen őrölt bors
Továbbá a leveshez:
2 dl tejszín (paleósoknak kókusztejszín)
2 édesburgonya
kb 3 dl tej (paleósoknak magtej)

A káposzta külső leveleit leszedem, negyedelem, majd éles késsel metéltre szelem, a torzsáját kivágom. Egy méretes fazékban megolvasztom a kacsazsírt és megfonnyasztom benne a darabokra vágott hagymát. Ráteszem a káposztát, összeforgatom, és közepes lángon elkezdem párolni. Hozzáadom a kis darabokra vágott almát, a fűszereket, a borral elkevert lekvárt, az almalevet és néha megkevergetve addig párolom, amíg puha nem lesz és össze nem fő. Ha szükséges, hozzáöntök még az almaléből, ízesítem az ecettel, még egyszer megsózom és bőven tekerek rá borsot.
A megmaradt párolt káposztát fazékba teszem és összeforralom 2-2 deci tejszínnel és tejjel, belefőzök 2, apró kockára vágott édesburgonyát és ha már puha, botmixerrel pépesítem. Ha túl sűrű lenne (nekem az volt) tejjel hígítom.
Nagyon jóízű, inkább gyümölcslevesre emlékeztető krémleves lett belőle! És a szine…:-)))
Édesburgonya helyett sütőtökkel is jó lehet.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

2008. november 11.

Márton napi lúd lakoma

Barátainkat lúd lakomára hívtam: előételnek a welcome pálinkák után friss libatepertőt ettünk lilahagymával, majd konfitált libacomb és szárnytő következett, köretnek birsalmás-áfonyás párolt lilakáposzta, petrezselymes krumplival és hozzá a szombaton kóstolt egyik legszebb újbor: egy üde, friss, gyümölcsös Kékfrankos rozé. A desszert pár falat Heidi csokoládé, szóra sem érdemes, ám mégis jól esett egy kis édesség a vacsora lezárásaként.


A libatepertőhöz feldaraboltam a libahájat és egy vastalajú, magas falú edényben kiolvasztottam a zsírját, majd addig sütöttem, míg aranybarnák lettek a töpörtyűk. Szűrőkanállal kiszedtem és sóztam.

A libacombot és szárnytövet megmostam, papírtörlővel leszárítottam, sóztam, borsoztam. A legmélyebb sütőtálamban foglaltak helyet, megszórtam majoránnával és annyi meleg libazsírt öntöttem rájuk, hogy elfedje a húst. Így kerültek a 100 fokra előmelegített sütőbe, ahol kerek hat órát töltöttek, ezalatt vajpuhák lettek a libazsírban. Ekkor átköltöztek egy rácsos tepsibe és grillfokozaton ropogósra sültek.

A lila káposztához  GR receptjét használtam.

A petrezselymes krumplihoz a vízben főtt, kockára vágott krumplit átfuttattam egy kis libazsíron, amiben egy szép csokor aprított petrezselyem várakozott.

Béleczki Mihály Nagymester Kékfrankos rozéja csak feltette az í-re a pontot!:-)

2008. november 9.

Karamelles-almás lilakáposzta



Mint azt már bevallottam amikor 7 titkomat kifecsegtem, mai napig nem tudok jóízű cukros-ecetes levet készíteni a hagyományos uborkasalátához. Azt nem fecsegtem ki, (most megteszem), hogy normális – értsd jóízű – párolt lila káposztát sem tudok készíteni, mert a cukor-ecet-kömény trió „érzésre” adagolása nekem egyszerűen nem megy! Anyósom doktori szinten művelte a párolt lila káposztát, Édesanyám sem piskóta, nekem valahogy nem sikerült. Máig!
Reggeli kávém mellé átfutottam a napi termést és megakadt a szemem Sajtkukacék blogján, ahol N. Sajtkukac éppen Gordon Ramsay féle almás lila káposztát készített. Volt egy kis fej káposzta a hűtőben, kaptam az alkalmon és nekiveselkedtem. Nem pontosan úgy csináltam, mint Sajtkukacék, ezért lejegyzem a lényeget:

Hozzávalók:
1 kisebb fej lila káposzta
2 szép nagy alma
150 g vaj
150 g nádcukor
150 ml almaecet
0,5 kk fahéj
0,5 kk őrölt szegfűszeg
csipet darált kömény (a hagyomány miatt)
só, frissen őrölt rózsabors

Egy nagy serpenyőben megmelegítem a vajat, hozzáadom a nádcukrot, és addig melegítem, míg el nem olvad benne. Ekkor ráöntöm az ecetet: karamell összeugrik, sistereg, de ennek így kell lenni. Fűszerezem, kavargatom és megvárom, hogy a karamell újra felolvadjon. Hozzáadom a laskára vágott káposztát és a meghámozott, vékony csíkokra vágott almát, alaposan összeforgatom, csipet sóval és tekerésnyi rózsaborssal ízesítem, majd fedő alatt puhulásig párolom.

Gordon Ramsay receptjét N. Sajtkukac a GoodFood novemberi számában találta, én meg a Sajtkukacon. Mennyei! (és köszönöm!)