Csokis püspökkenyér

Ideális sütemény maradék tojásfehérje felhasználásához. A csokoládétól, az olajos magvaktól és a belesütött aszalt gyümölcstől ellenállhatatlanul finom és napokig ugyanolyan, mintha frissen sütöttük volna. Étcsokicseppet, aszalt gyümölcsöket, birssajtot és olajos magvakat kedvenc magosboltomból rendeltem, a házhoz szállítás zavartalanul működött a pandémia idején is. Az áraik jók, az árú kifogástalan minőségű, nagyon szeretek náluk vásárolni.

Hozzávalók egy őzgerincformához:
6 db tojásfehérje

10 dkg porcukor
1 csapott mokkáskanál sütőpor

11 dkg rétesliszt

10 dkg birssajt, apró kockákra vágva (lehetne mazsola is, ha szeretnénk, de nem szeretjük)
5 dkg jó minőségű étcsokoládé, reszelve

5 dkg darált olajos mag (dió és/vagy mandula)

kevés vaj és kakaópor az őzgerincforma kikenéséhez
10 dkg jó minőségű (70% kakaótartalmú) étcsokoládé + 3 evőkanál olaj a bevonathoz

A tojásokat kemény habbá verem a porcukorral, majd kanalanként, óvatosan, hogy a habot ne törjem, belekeverem a darált diót/mandulát és a sütőporral, meg reszelt csokoládéval elkevert liszttel. Apróra felkockázom a birssajtot, majd belekeverem azt is a tésztába. Beleteszem az egészet az alaposan kivajazott, kakaóporral beszórt őzgerincformába és 170 fokra előmelegített sütőben, légkeveréssel 30-35 perc alatt megsütöm. Tűpróbát csinálok (beleszúrok a közepébe egy vékony fém nyársat, vagy bambusz saslikpálcát, és ha tiszta amikor kihúzom, nem tapad rá ragacsos tészta, azt jelenti, hogy átsült a sütemény belseje is). Rácsra borítom, hagyom kihűlni, majd bevonom vízgőz felett felolvasztott étcsokoládéval, amiben elkevertem 3 evőkanálnyi semleges ízű olajat. Hagyom megdermedni rajta a csokit, majd szeletelve kínálom.

A tésztájába lehet keverni egyéb aszalt gyümölcsöket is. A sárgabarack, áfonya, kandírozott narancs és citromhéj is jó választás, ha egy gazdagabb püspökkenyérre vágyunk.

Édesanyám receptje.

Hideg csirketorta sajttal és aszalt áfonyával

Este elkészítem, másnap vihetem magammal a munkahelyemre ebédnek. Hidegen szépen szeletelhető és egy adag zöldsalátával igazán laktató. Olyan alkalmakra is jó, mikor valami tartalmasabbat kínálnánk egy tál krékernél, meg némi olívabogyónál egy borozgatós-beszélgetős baráti összejövetelen.

Hozzávalók 4 adaghoz, egy 19 cm átmérőjű tortaformához:

1 egész csirkemell kicsontozva, vékonyra szelve

10 dkg füstölt (scamorza) sajt

10 dkg bacon

10 dkg szeletelt, füstölt feketeeredei sonka

6 tojás

1 nagy fej lilahagyma

10 dkg aszalt áfonya

2 gerezd fokhagyma

só és frissen őrölt bors, ízlés szerint

csirkefűszer keverék (vagy házi, cajun fűszerkeverék)

A kicsontozott csirkemellet vékony szeletekre vágom  és megszórom a fűszerkeverékkel.

A tojásokat egy tálba ütöm, hozzáadom a lereszelt scamorza sajtot, a zúzott fokhagymát, az apróra vágott lilahagymát, az aszalt áfonyát, és jól összekeverem.

A tortaformát kibélelem a bacon és sonkaszeletekkel úgy, hogy a szeletek túllógjanak a forma peremén. Lehet csak bacont használni, nekem nem volt elegendő itthon, így „kipótoltam” a leheletvékony sonka szeletekkel.

A kibélelt tortaforma aljába kanalazok kevés tojásos-sajtos keveréket, erre helyezek egy sort a befűszerezett húsból, meglocsolom a tojásos masszával, majd újból hús, tojásmassza, hús és masszával fejezem be. Ráhajtom a bacon szeleteket, és a tortaformát körbeveszem egy réteg alufóliával, mert a tojás képes kifolyni J Tepsire helyezem és betolom a 190 Celsius-fokra előmelegített sütőbe, ahol kb 50-60 perc alatt megsütöm.

Kihűlés után kiveszem a formából, és felszeletelve tálalom.

Ötlet innen.

A bejegyzést a Szarvasi Mozzarella Kft szponzorálta, köszönet érte.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz, mostanában ott sokkal aktívabb vagyok.

Marbella, avagy olajbogyós-aszalt szilvás csirke

A Chocolate&Zucchini blogon olvastam a receptet még 2008-ban és azóta sokszor elkészítettem. Nem szép, ne nagyon finom. Ízorgia. De senki ne higgye el, csak próbálja ki! Apró változtatásokat eszközöltem, pld. az eredeti receptben zöld olajbogyót használnak, én jobban szeretem feketével, most épp sherry ecetem sem volt, így almaecettel készült, az aszalt szilvát meg a kedvenc magboltomban vettem hozzá. A sütés előtti cukros szórás is elmaradt, eléggé édeskés a végeredmény nélküle, szerintem nem hiányzik belőle/róla.

Hozzávalók 4 személyre:
fejenként 1 csirke comb kettévágva, alsó és felső részre
15 dkg fekete olívabogyó (magozva), felezve
30 dkg aszalt szilva kimagozva, feldarabolva
4 gerezd fokhagyma, zúzva
3 babérlevél
4 ek olívaolaj
3 ek almaecet
2 ek szárított oregánó
só
frissen őrölt bors
1,5-2 dl száraz fehérbor

Előző este bepácolom a húst: megmosom, feldarabolom és egy sütőtálba teszem. Elkészítettem a pácot: a zúzott fokhagymát, az aszalt szilvát és az olívabogyót a borral, az olajjal, oregánóval és az ecettel késes robotgépben összedolgozom. A húst alaposan sózom és borsozom, ráöntöm a pácot, majd alaposan átkeverem, hogy mindenhova jusson belőle, hozzáadom a babérleveleket majd alufóliával lefedve a hűtőbe teszem éjszakára.
Sütés előtt egy órával kiveszem a hűtőből, 200 fokos előmelegített sütőben kb 40-50 perc alatt puhára sütöm, 20 percenként átforgatva a húsdarabokat. Sülés közben isteni illatok terjengenek a konyhában!

Parmezános-tejszínes krumplipürével szoktam tálalni.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Piszke csokis túrógombóc falatkái

Keksz recepteket megbízható helyeken szoktam keresni, így akadtam rá erre a túrós darabra is Piszke blogján, ahol nem csak a keksz választék lenyűgöző. ÉP nagy túró rajongó, épp volt itthon házi túró (magam készítettem) ami túrós csuszának kevés lett volna, így ebben a kekszben teljesedett be (bár ezek csak a formájukat tekintve kekszek, nem ropogósak, inkább pihe-puha, illatos, vaníliás-csokis falatkák). Hirtelen ötlettől vezérelve sütés előtt nyomkodtam némelyik tetejére néhány kocka kandírozott narancshéjat, sütés és csokiba mártás után pedig a csokizott részt megszórtam pirított törökmogyoró morzsával, ami bűnösen jó, erős önkontrollt kellett gyakorolnom, hogy ne járjak rá kiskanállal. Mindkettőt ITT szereztem be. Szeretek náluk vásárolni, főleg, amióta beindult a webshopjuk és 2 napon belül házhoz is szállítják a megrendelésem, a Facebook oldalukon pedig rendszeresen jobbnál-jobb akciókra bukkanok.

Hozzávalók:

7 dkg puha vaj
15 dkg cukor
1 nagyobb tojás
25 dkg túró
fél rúd vanília kikapart magjai
2 ek (meyer) citromlé
egy bio, vagy kezeletlen citrom reszelt héja
15 dkg liszt
4 g sütőpor
csipet só
5 dkg étcsokoládé

pár kocka kandírozott narancshéj (opcionális)
2-3 evőkanál pirított törökmogyoró morzsa

A vajat a cukorral kézi mixerrel két percig habosítom, egy perc alatt belekeverem a tojást, majd a túrót, a vaníliát, a citromlevet és a citrom lereszelt héjat. Egy külön tálban jól elkeverem a lisztet, sütőport és sót, majd ezeket is a túrós masszához adom.

A sütőt 190 fokra előmelegítem, addig a tésztát hűtőben pihentetem.

Nedves kézzel diónyi gombócokat gömbölyítek, egymástól legalább 4 centis távolságra (mert sülés közben elterülnek) sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatom és  egy pohár aljával (vagy a nedves kezemmel) kisujjnyi vastag korongokká lapítom őket, majd némelyiket megpöttyözöm néhány kocka kandírozott narancshéjjal.

14-15 percig sütöm a 190 fokos sütőben, ekkorra  a sütik alja világos aranybarna lesz, és további öt percet hagyom pihenni a sütőből kivett tepsin.

Ha kihűltek, olvasztott csokoládéba mártom a kekszek egyik felét, a csokis részt megszórom kevés pirított törökmogyoró morzsával, majd sütőpapíron hagyom megdermedni.

Kicsit bénák, de az ízük... csukott szemmel olyan, mintha álomszerűen finom túrós gombócot ennél...

Recept innen.

Amarettis csokiszalámi

Gyerekkorom imádott keksz szalámijaihoz képest ez egy luxus változat, amiben főszereplő a csokoládé, telis-tele van jóféle magvakkal és aszalt gyümölcsökkel (innen, mert mindenből a legjobbat J), a keksz sem háztartási, és nem rumaromával készült. Persze jó az is, csak én már nem élek vele.

Hozzávalók 2 rúdhoz: 

250 g jó minőségű étcsokoládé 

200 g amaretti keksz (a ropogós változat)

100 g puha sótlan vaj

100 g porcukor (ízlés szerint lehet kevesebb-több, én végül egyáltalán nem tettem bele)

2-3 evőkanál Amaretto likőr

2 evőkanál cukrozatlan kakaópor

75 g natúr, héjazott mandula

75 g törökmogyoró

50 g pisztácia

100 g aszalt cseresznye

50 g kandírozott narancshéj (kockák)
porcukor (díszítéshez)

Az aszalt gyümölcsökre öntöm az amaretto likőrt és félreteszem, ameddig felolvasztom gőzfürdő felett a csokit (70% kakaótartalmú étcsokoládé) a vajjal együtt, belekeverem a kakaóport és félreteszem picit hűlni. A magvakat egy felhevített száraz serpenyőben pár perc alatt enyhén megpörkölöm, majd késes robotgépben durvára aprítom. A keksz felét apró darabokra tördelem/morzsolom, a másik felét finomabbra darálom. Az összes hozzávalót belekeverem a kihűlt vajas csokis masszába, és jó alaposan elkeverem. A masszát elfelezem és folpack fóliát terítek a konyhapultra, majd a masszából szalámi alakú és vastagságú rudat formázok, szorosan feltekerem, majd néhány órára hűtőbe teszem, míg megdermednek. Tálalás előtt porcukorban megforgatom és kb. ujjnyi vastagszeletekre vágva tálalom.

Nigella recept alapján. 

Gluténmentes cantuccini

A cantucci (vagy kicsinyítő képzős formája a cantuccini) ropogós-keményre kétszer átsütött, édes desszertborba (az olaszoknál Vin Santo-ba), kávéba, vagy tejbe mártogatni való toszkán mandulás keksz, amit normál esetben búzaliszttel készítek, de mivel épp gluténmentes diétát vagyok kénytelen tartani és nem akartam kimaradni a „jóból”, megsütöttem gluténmentes változatban. Nincs benne egy szem búzaliszt sem, maglisztekből és egy kevés barna rizslisztből készült  mogyoróval, mandulával és aszalt áfonyával (a magliszteket, aszalt áfonyát és magvakat az új kedvenc helyemen vettem, a Nagyvásárcsarnokban).
Évekig nem használtam répacukrot, de még nádcukrot sem, vettem a drága és divatos null glikémiás indexes eritritet, xilitet meg xukrot, amitől egyszer csak besokallt az emésztőrendszerem és elkezdett „diétás történéseket” (értsd hasmenést) produkálni, úgy hogy vissza a természethez, azaz a mezei cukorhoz, amiből eleve olyan keveset használunk, hogy attól nagy bajunk nem lesz, az épp divatos (mű)édesítőszerekről meg egymás után bizonyosodik be, hogy meg sem olyan csodaszerek, mint azt megjelenésükkor propagálták.

Ez a fajta keksz az első sütés után bizony morzsolódik, nem egyszerű felszeletelni, pedig még melegen vágtam fel. Sebaj, a „hulladékot” külön raktam és megettük kekszmorzsa helyett vanília fagyival, némi tejszínhabbal és az első idei eperrel.

Hozzávalók kb. 30-35 szelethez:
200 g törökmogyoró liszt

150 g gesztenyeliszt

70 g barna rizsliszt

12 g (egy csomag) sütőpor

csipet só

130 g cukor

3 tojás + 1 a kenéshez

15 ml vanília esszencia

50 g olvasztott vaj

100 g törökmogyoró

100 g hántolt mandula

100 g aszalt áfonya

                    

A törökmogyorót és mandulát forró, száraz serpenyőben kevergetve pár perc alatt illatosra pirítom, majd hagyom kihűlni. A sütőt előmelegítem 180 fokra. A tészta összeállítását szigorúan csak akkor kezdem, ha a sütő felmelegedett!  Egy tálban összekeverem a magliszteket, barna rizslisztet, a sütőport és csipetnyi sót. A 3 tojást habosra keverem a cukorral, elkeverem benne a vanília esszenciát, majd beledolgozom az egészet a lisztes keverékbe. Hozzáadom és jól elkeverem az olvasztott vajat, majd a legvégén a török mogyorót, a mandulát és az aszalt áfonyát. Az egészet gyorsan összegyúrom, majd lisztezett deszkára borítom. Három részre vágom, majd minden harmadból egy-egy, a sütőtepsim hosszával megegyező hosszúságú rudat sodrok. Az így kapott rudakat egymás mellé fektetem a sütőpapírral bélelt tepsibe, a tetejüket megkenem a 4. felvert tojással, és 180 fokos sütőben, (légkeverésen) kb. 25 perc alatt megsütöm.
Kiveszem a sütőből és azon melegében (forrón sem egyszerű szeletelni, mert morzsolódik, ha kihűl, még nehezebb  szeletelni) a rudakat éles késsel, átlósan vágva (mint a '80-as években, a méteres kalácsot szoktuk) kb másfél cm-es szeletekre vágom, majd a szeleteket egymás mellé fektetve visszateszem a sütőpapírral bélelt tepsibe és még kb. 10-15 percig 180 fokon szárítom. Ha kihűltek, jól záródó dobozban tárolom, míg el nem fogynak.

Mogyorós, aszalt áfonyás cantuccini

A cantucci (vagy kicsinyítő képzős formája a cantuccini) ropogós-keményre kétszer átsütött, édes desszertborba (az olaszoknál Vin Santo-ba), kávéba, vagy tejbe mártogatni való toszkán mandulás keksz. 

Első írásos receptje 1692-ből származik, az 1867-es párizsi világkiállításon díjat nyert, sokan az akkori recept alapján készítik a mai napig.
Én most egy mogyorós – aszalt áfonyás változatot sütöttem, az eredetihez képest sokkal kevesebb cukorral, így is kellemesen édes és mesésen jóízű a világ legjobb mogyorójaként nyilvántartott piemonte-i mogyorótól.

Hozzávalók kb. 40 szelethez:
250 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt

150 g fehér tönkölyliszt

10 g sütőpor

csipet só

170 g cukor

3 tojás + 1 a kenéshez

15 ml vanília esszencia

50 g olvasztott vaj

150 g törökmogyoró

100 g aszalt áfonya

                    

A törökmogyorót forró, száraz serpenyőben, pár perc alatt kevergetve, illatosra pirítom, majd hagyom kihűlni. A sütőt 180 fokra melegítem. A tészta összeállítását szigorúan csak akkor kezdem, ha a sütő felmelegedett!  Egy tálban összekeverem a liszteket, a sütőport és csipetnyi sót. A 3 tojást habosra keverem a cukorral, elkeverem benne a vanília esszenciát, majd beledolgozom az egészet a lisztes keverékbe. Hozzáadom és jól elkeverem az olvasztott vajat, majd a legvégén a törökmogyorót és az aszalt áfonyát. Az egészet pár perc alatt összegyúrom, majd lisztezett deszkára borítom. Három részre vágom, majd minden harmadból egy-egy, a sütőtepsim hosszával megegyező hosszúságú rudat sodrok. Az így kapott rudakat egymás mellé fektetem a sütőpapírral bélelt tepsibe, a tetejüket megkenem a 4. felvert tojással, és 180 fokos sütőben, (légkeverésen) kb. 25 perc alatt aranybarnára sütöm.
Kiveszem a sütőből és azon melegében (forrón nem morzsolódik, ha kihűl, már nehezebb szépen szeletelni) a rudakat fűrészfogú késsel, átlósan vágva (mint a '80-as években, a méteres kalácsot szoktuk) kb másfél cm-es szeletekre vágom, majd a szeleteket egymás mellé fektetve visszateszem a sütőpapírral bélelt tepsibe és még kb. 10-15 percig 180 fokon szárítom. Ha kihűltek, jól záródó dobozban sokáig megőrzik ropogósságukat.

Egy következő adagban az aszalt áfonya helyett jó maréknyi csoki pasztillát kevertem a tésztába, az is nagyon finom lett.

Aszalt szilvával töltött, baconos sült kucsmagomba

Idén március 25-én „szüreteltünk” első alkalommal kucsmagombát. Nappal 3 fok körül volt, éjszaka még fagyott, szinte hihetetlen, hogy abban a hidegben képesek voltak kibújni a földből. Reggel 8-kor mentünk gombászni, egészen halványan szállingózott a hó, szedtünk egy fél kosárral és mire hazaértünk, már havazott rendesen, délutánra pedig már 30 cm hó borította a tájat. Szürreális volt, ahogy álltam a konyhában az ablak előtt, előttem a reggel szedett kucsmagomba, kint meg olyan téli táj, amilyet évek óta kívánok magunknak karácsonyra. De a március végi hó is elolvadt, lassan, de biztosan tavaszodni kezdett, mi meg 3-4 naponta reggelente az erdőben kezdtük a napot és idén végre volt kucsma bőven. Az alábbi egyszerű, ám annál finomabb „semmiség” minden évben a kucsma szezonindító, de csak akkor tud élvezetes lenni, ha nem ropog a fogunk alatt a homok…

Hozzávalók:

(hegyes) kucsmagomba

gombánként egy szem aszalt szilva és fél szelet füstölt bacon

Tudom, a hozzáértők azt tanácsolják, ne mossuk meg a vad gombát, de a kucsmagombát sajnos nem lehet száraz, vagy nedves rongyos „simogatással” megtisztítani. Itt az alföldön, homokos talajon különösen nem. És bizony nem elég kívülről megmosni. Erre akkor jöttem rá, mikor – mosás után – szeletelni kezdtem és azt vettem észre, hogy hosszában elfelezve, a belsejében ezer apró, gombostű fejnyi kis pókszerű valami szaladgál szanaszéjjel…  Na, azóta hazaérve egyből hosszában elfelezem mindegyik gombát, majd folyó víz alatt alaposan, kívül-belül megmosom, majd lecsurgatom. A gombát meg késsel szedjük, csak a kucsmáját vágjuk le (a szára amúgy sem túl ízletes, aki mégis hasznosítani szeretné, az megszáríthatja és porrá őrölve használhatja természetes ízfokozónak), így eleve sokkal tisztábban kerülnek haza a gombák, mintha egymásra helyezve a kosárban, egymás száráról lepotyogó homokkal lenne tele a kucsmák redőzete.

Tölteni való gombának érdemes olyat választani, amelyik kucsmájába belefér egy szem aszalt szilva. Ezeket a példányokat nem vágom ketté hosszában, de a belsejüket is megmosom, ha van „albérlő” benne, távozzon örökre. Aztán nincs más dolgom, mint alaposan lecsurgatni, megtölteni a gombákat az aszalt szilva szemekkel, baconba tekerni, sütőpapíros tepsire helyezni és 200 Celsius-fokos sütőben 20-25 perc alatt megsütni. 

Nem kell hozzá semmi fűszer, úgy jó, ahogy van, amúgy is ez az egyik legjobb fogás kora tavasszal.

Házi májkrém, májpástétom

Az utóbbi időben szinte hetente készítek májkrémet, májpástétomot. Leggyakrabban így készítem, ha blenderben turmixszolom – krém, ha botmixerrel – rusztikusabb állagú pástétom lesz belőle. Az alábbi recept egy alap, lehet variálni egy kis alkohol hozzáadásával ( kb 5 cl konyak, Calvados, vagy száraz szamorodni), aszalt gyümölccsel (aranymazsola, aszalt szilva, vagy aszalt vörös áfonya), aprított zöldfűszerrel (petrezselyem, koriander, turbolya, vagy medvehagyma).

Hozzávalók:
fél kg csirke, vagy pecsenye kacsamáj
3-4 evőkanál kacsazsír (vagy vaj, de kacsazsírral finomabb) + ugyanennyi a kész májkrém tetejére
20 dkg hagyma (salotta, póré, újhagyma, vagy vöröshagyma, vagy mindez, vegyesen)
1 zöldpaprika (opcionális)
2-3 gerezd fokhagyma
só, frissen őrölt bors
1 evőkanálnyi morzsolt majoránna

1 mokkáskanálnyi szárított oregánó (opcionális)

fél dl bor (valamilyen száraz fehér, vagy rozé)

Egy méretes serpenyőben megolvasztom a kacsazsírt, rádobom a nagyobb darabokra aprított hagymá(ka)t és a csíkokra vágott paprikát, a szeletelt fokhagymát, majd a megtisztított, darabokra vágott májat. Fűszerezem a majoránnával (és oregánóval), tekerek rá borsot, ráöntöm a bort és fedő alatt addig sütöm, míg a májból villapróbára (szúrásra) nem távozik véres szaft. Hagyom zsírjára sülni, megsózom. Ha teszek bele zöldfűszert, az utolsó 2-3 percben adom hozzá.

Blenderben (akkor krémesebb a végeredmény), vagy botmixerrel (akkor rusztikusabb a végeredmény) leturmixolom, igazítok az ízén sóval, fűszerrel, alkohollal. Ha túl sűrű lenne, hozzáadok még egy kevés kacsazsírt. Alaposan elmosogatott, csatos befőttes üvegbe szedem, a tetejére öntök egy ujjnyi réteg olvasztott kacsazsírt, ez megóvja az oxidációtól és így tovább (4-5 napig) eláll (hűtőszekrényben!). Beteszem a hűtőbe, dermedni, 2-3 óra elteltével már fogyasztható.

Pirítósra, vagy friss kenyérre kenve, retekkel, paradicsommal, újhagymával kínálom.
Apropó friss kenyér: még mindig ezt szeretjük, fehér tönkölylisztből, mázas Pataki tálban sütve olyan ropogós a héja...

Hagymalekváros kenyér

A csigákkal egyszerre készült egy kenyér is. Ez nem klasszikus kenyértészta, inkább valami átmenet a kenyér és a kalácstészta között, de nagyon, nagyon finom. Mindent ugyanúgy csináltam, mint a konfitált hagymás változatnál (de nem vagdostam be a tetejét) és aszalt áfonyás hagymalekvár tölteléket kapott. Ettől jobb borkorcsolyát régen ettünk.

Gesztenyés, aszalt gyümölcsös pulykarolád

Jó pár éve láttam ezt a receptet a DunaTV reggeli műsorában, azóta ez nálunk a klasszikus karácsonyi vacsora Szentestén, az erdélyi töltött káposzta és halászlé mellett (helyett, előtt, után…). A hozzávalók hosszú listája senkit ne riasszon el, nem túl bonyolult elkészíteni, a végeredmény melegen és hidegen is mennyei!

Hozzávalók:

1 pulykamell filé (kb 1 kg)

10 dkg tisztított, főtt gesztenye

5 dkg aszalt szilva

5 dkg aszalt barack

20 dkg szeletelt bacon

2 dl tejszín

2 tojás

só, bors, majoránna, friss rozmaring

Egy sütőformát (őzgerinc, vagy kalácssütő) kibélelek alufóliával úgy, hogy a fólia jól túlnyúljon a szélein. Kibélelem szorosan egymás mellé fektetett bacon szeletekkel. A pulykamell filét kb kétharmad-egyharmad részben elosztom, a nagyobb darabot éles késsel felnyitom, nagyjából téglalap alakúra formázom (a leeső darabkákat félreteszem) és folpack között gyengéden, kb félcenti vastagságúra klopfolom. Sózom, borsozom, megszórom aprított friss rozmaringgal és ráterítem a baconnal bélelt sütőformára. Egy felvert tojással megkenem, hogy a töltelék „ragaszkodjon” a külső húsburokhoz.

A kisebb darabot és a formázásból leeső darabkákat botmixerrel ledarálom és összekeverem a tejszínnel, tojással, aprított gesztenyével és aszalt barackkal. A masszát betöltöm a baconnal-hússal bélelt forma feléig, a közepét végigrakom szorosan egymás mellé fektetett, hengeresre formázott aszalt szilvával, majd rásimítom a massza maradékát. Betakarom a hússzelet széleivel, ráhajtogatom a lelógó bacon szeleteket és lezárom az alufóliával. 200 fokos sütőben másfél órát sütöm, akkor kihámozom a fóliából és egy rácson pár percig grillezem, míg a bacon kicsit megpirul.

10-15 perc pihentetés után szeletelhető.

Ha marad egy kevés töltelék (mint most, nekem), azt baconnal bélelt szuflé formákba simítva, közepükbe egy-egy szem aszalt gyümölcsöt nyomva, ki lehet sütni, másnap (hidegen, szeletelve) boldogan rájár a család:-)

Rozmaringos tepsis krumplival és áfonya mártással illene tálalni, mi tejszínes vajrépával, glazírozott bébirépával és brokkolival ettük.

Aszalt szilvás húsgombóc

A kolbásznak bekevert masszából fagyasztottunk pár adaggal. Ebből készült, közepén egy szem aszalt szilvával. Nem olajban sült, hanem a szilikonos mini-muffin formámban, sütőben. Így sokkal diétásabb, mert kisült belőle egy csomó zsiradék, amit nem ettünk meg :-)

Melegen és hidegen egyaránt finom volt.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Az én müzliszeletem: ronda és finom!

Régóta készülök müzliszeletet készíteni. Kutakodtam a neten és itt találtam útmutatást. Megfogadtam is, meg nem is, de hát ahány ház, annyi szokás, meg amúgy is egy vasárnap estén abból alkotok, ami itthon fellelhető.

25 dkg vajat,
10 dkg mézet,
3 ek melasz szirupot egy edényben összekészítettem.
50 dkg zabpelyhet, amit előzőleg (pár napja)sütőben megpirítottam
pár szem aszalt barackot, házi aszalású szilvát, almát és birset,
100 g kókuszreszeléket,
kb 100 g puffasztott rizst
250 g bio napraforgómagot,
100 g mazsolát,
200 g kesudiót, darabosra törve,
200 g jó minőségű étcsokit, nagyon apróra felaprítva,
50 g darált mogyorót,
3 ek búzacsírát
fél tk őrölt fahéjat alaposan összekevertem egy nagy tálba. A keverékből félkilónyit félretettem müzlinek, amit majd joghurttal vagy narancslével reggelire ehetnek a csibéim.

A vajat, a mézet és a melaszt egy lábasban addig melegítettem, míg a vaj és a méz elolvadt. Alaposan összekevertem a többi hozzávalóval és belesimítottam a legnagyobb tepsimbe, jól lenyomkodva, hogy összeálljon. Reggelig hűtőben dermedt, majd éles késsel egyforma szeletekre vágtam és egy jól zárható dobozba raktam, hogy sokáig friss maradjon. Nem mondható túl diétásnak, de legalább tudom, miből készült és mentes mindenféle műizétől )) És nagyon, nagyon finom!

Vendégváró húsroládok

Pénteken szép csiperke jött haza velem, egy darab sovány sertés lapocka és 3 csirkecomb kíséretében, ám nemsokára kiderült, hogy szombaton ebédvendégeim lesznek. Azt az adagot, amit magunknak szántam, ki kellett bővítenem és legjobb megoldásnak a többfajta töltelékkel készített húsroládokban láttam. Így egy menetben többféle íz került az asztalra és látványnak sem volt utolsó.

Hozzávalók 3 húsroládhoz:
60 dkg sovány sertés lapocka, szétnyitva és vékonyra klopfolva
20 dkg csirkemáj, az ép (lebeny) része apróra darabolva, a középrész egy deszkán pépesre elkaparva (így kényelmesen megszabadulunk minden hártyától)
20 dkg gomba (nálam most csiperke)
1 zsemle
1 csokor petrezselyem zöldje, aprítva
2-3 cikk fokhagyma, zúzva
1 fej hagyma, aprítva
1 ek liba vagy kacsazsír
2 tojás
édesnemes pirospaprika
só, bors
egy marék kesudió és pisztácia (jó a pörkölt-sózott változat is)
pár szem aszalt szilva és barack, borban vagy brandyben áztatva
pár szem főtt gesztenye
3 szelet füstölt - főtt sonka
egy darab póré, leveleire szedve és blansirozva, hogy tekerhető legyen
1 sárgarépa
1 csomag szeletelt bacon
szeletelt (füstölt) sajt

Először elkészítem a májas-gombás tölteléket: a zsemlét vízben beáztatom és jól kifacsarom. A hagymát kevés zsíron megfonnyasztom, majd ráteszem a felaprított gombákat. Sózom, borsozom, paprikázom, majd lefedve puhára párolom. Egy tálban a zsemlét összekeverem a kihűlt párolt gombával, a zúzott fokhagymával, az elkapart csirkemájjal, a májdarabkákkal, egy tojással, sóval, borssal és a petrezselyem zölddel. Én a fenti tölteléknek való mennyiséget megdupláztam és készítettem a húsrolád mellé töltött gombát, töltött csirke combokat és leveles tésztába töltve hasét is.
A kiklopfolt husit elharmadoltam, mindegyiket sóztam, borsoztam és megkentem felvert tojással, hogy a töltelék „ragaszkodjon” hozzá:-)

Az egyikre a blansirozott póré levelek kerültek, majd sajt szeletek és egy vékonyka sárgarépa.

A másodikat megtöltöttem a gombás-májas töltelékkel.

A harmadikat befedtem sajtszeletekkel, a sajtra sonkaszeleteket fektettem, erre jött az aszalt szilva, a darabolt főtt gesztenye, az aszalt barack, a pisztácia és a kesudió, egy borspuszi és a maradék felvert tojás - ragasztóanyagnak - hogy a töltelék jobban egyben maradjon.

Így nézett ki készen:

Mindhárom roládot feltekertem olyan alufólia darabba, amit bacon szeletekkel béleltem.
A roládok, töltött combok és töltött gombák a rácsos tepsimbe kerültek,

öntöttem alájuk vizet, letakartam az egészet alufóliával és a 250 fokos sütőbe töltöttek egy órát. Kihámoztam a fóliából a roládokat, visszatettem a tepsibe immár takarófólia nélkül. Időnként a szaftjával locsolgatva szép pirosra sütöttem. Amikor késznek nyilvánítottam, újra betakartam a tepsit fóliával, hogy ki ne száradjanak a husik, visszatettem a lekapcsolt sütőbe és melegen tartottam. Tálaláshoz ferdén szeleteltem a roládokat. Párolt kelbimbó és sült zeller volt a körete.

Hidegen jól szeletelhető és mutatós party falatok!

Party falatkák

A tegnap estét barátainkkal töltöttük, jó kis beszélgetős, eszegetős, borozgatós este volt. Mivel ebédre degeszre ettük magunkat Lila Füge isteni Marbella csirkéjéből (csak szuperlatívuszokban tudnék róla beszélni), estére nem kívántunk semmi komolyat, így végre terítékre kerülhettek az ikeás kosárkák, kétféle töltelékkel: sonkás-paradicsomos-pecorino sajtos, a gnocchihoz készített szósz maradékából és saját készítésű szárított paradicsom–gorgonzola sajt–fekete olívabogyós . Mindkettő nagyon jó ízkombináció, bár a paradicsomos-sonkást ajánlatos azonnal fogyasztani, mert eláztatja a kosárkát.

Tegnapelőtt vettem pekán diót, amit azonnal ki kellett próbálni, az is nagy sikert aratott. Nagyon jó együtt az édes sárgabarack, a fokhagymás-fűszeres sajtkrém, az üde, friss rozmaring és a pekán dió.