Szicíliai gasztrotúra – Negyedik nap

Megérkezésünk napjának élményeiről itt, a második nap történéseiről itt, a harmadik nap történéseiről itt olvashatsz.

A reggelit követően ellátogattunk a Chiaramonte hegyi falu lábánál, festői környezetben elhelyezkedő Pianogrillo nevű biogazdaságba, ahol a tulajdonos Lorenzo Piccione volt a házigazdánk. A család története hosszú időkre nyúlik vissza, es a közel 100 hektáros birtok évszázadok óta olívafáknak, szőlőtőkéknek és citrusoknak ad otthont,  meg a szicíliai fekete malac fajtának, a suino neronak, amiből Lorenzóék isteni szalámit készítenek. 

Miután meglátogattuk a hatalmas családi birtokot, megkóstoltuk az olasz piacon híres, több Michelin csillagos étteremben is felszolgált, prémium minőségű pianogrillo olívaolajat (a Particela 34 nevű olajukat évek óta használom, az egyik kedvenc saláta olajam. Pesten a Buono-ban szoktam venni). A birtok bio borainak megismerését hordós tételeket kóstolásával kezdtük a pincében. 

Ebédünket a birtok hatalmas, árnyas teraszán fogyasztottuk el, majd végigkóstoltunk egy borsort, amiben igen figyelemreméltó tételek is akadtak, pár palackkal hoztunk haza is a kedvencekből. Lorenzónak ízlett a pálinkánk, egy rúd szalámival viszonozta, meg a búcsúzóul kihozott isteni olasz brandyvel, amihez foghatót még nem ittunk. Különleges élmény volt!

A birtokon Bed&Breakfast  szállás is van, a kertben medence, lehet lovagolni, meg gyönyörködni a mesés tájban és a sok száz éves olajfákban...

Ebéd után elbúcsúztunk Lorenzóéktól és Scicli felé vettük az irányt, ugyanis délután a város egyik neves éttermében, az Al Galu-ban főzőkurzus várt ránk.
A főzőkurzus előtt jutott idő egy kis városnézésre, fagyizásra. Belecsöppentünk egy esküvőbe és a mostanság legnépszerűbb olasz sorozat forgatásába is, így a fagyizás sem volt eseménytelen.

Délután ötkor beléptünk az AL Galu étterem ajtaján és egy „személyzeti” Moak kávé után (amely az egyik legjobb volt, amit kint ittam és hál'istennek az Ízbisztróban is van), Luca Giannoneval, a főszakáccsal (és egyben tulajdonossal) neki álltunk második főzőkurzusunknak, melynek a halak és tengeri herkentyűk adták a gerincét. 

Készítettünk egy antipastot, 1 primot,1 secondot és egy egyszerű, ám annál finomabb desszertet, majd az elkészített vacsorát az étteremben finom helyi borok kíséretében fogyasztottuk el. Nem ez volt az első, étterem konyhájában szervezett főzőkurzus amin részt vettem, de kétség kívül ez volt az eddigi legélvezetesebb!

Folytatás itt.

Ha részt vennél egy Szicíliai gasztrotúrán, jó szívvel ajánlom az Ízbisztró csapatát! 

Itt tudsz jelentkezni a legközelebbi túrára. Nyugodtan hivatkozz rám!

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Pizza golyók

Csodás hétvégét töltöttünk a Balaton északi partján, Vászoly közelében, a szőlőhegyen. Már abban a kórban vagyunk, hogy kibírunk egy hétvégét anélkül, hogy fürödnénk a tóban, sokkal többet jelent számunkra a teraszról elénk táruló látvány, belátni majdnem az egész Balatont. 

Hajnal a vászolyi szőlőhegyen

Szombaton lementünk Tihanyba a piacra, mert ugye nincs szombat piac nélkül és a Tihanyi Piac Placc az a hely, amit ha arra jár az ember, látni kell. Gyönyörű idő volt, a piaci Bisztró pultjánál hatalmas sor állt, bent épp Takács Lajos séf igazgatta a csapatot, nem jött, hogy higgyek a szememnek, de örömteli, hogy szombatra leugrik Pestről egy cool piaci büfébe jót főzni. A piac amúgy szuperhangulatos. Középen egy emelvény szerűségen lehet babzsák fotelokban ücsörögni, iszogatni, eszegetni, kicsit olyan volt a hangulat, mint a Boriék Glampingjein  és bár paradicsomot nem sikerült vennünk (klasszikus zöldségárust nem találtunk), vettünk isteni finom helyi érlelt sajtokat és friss házi vajat (utóbbit baromi drágán, de egyszer élünk), a kispiacon meg juhbélbe töltött grillkolbászt, amit állítólag Zircen készítenek és ami grillezve igazán finomnak, jó szaftosnak bizonyult. Vasárnap felmentünk Vászolyba a Szent Jakab forráshoz, sétáltunk a faluban, ücsörögtünk pár percet a tó partján, ahol a közelgő vihar ellenére is percek alatt lelassul, megnyugszik az ember. 

Útba ejtettük Tamás bátyó gunyhóját és egyre jobban megértettük, miért döntöttek úgy a barátaink, hogy itt a szőlőhegyen szeretnék eltölteni nyugdíjas éveiket. Pazar egy hely és minden megvan a tökéletes pihenéshez akkor is, ha még nem nyugdíjas korú az ember.

Indulás előtt, útravalónak készítettem ezeket a falatkákat, egy tasty videó alapján. Készen kapható pizza tésztából, vagy leveles tésztából 5 perc összedobni, 20-25 perc alatt megsülnek és percek alatt el is fogynak.

Hozzávalók 12 darabhoz
1 csomag pizza tészta
12 kiskanálnyi pizzaszósz
12 szelet szalámi
12 db mini mozzarella golyó
3 evőkanál olvasztott  vaj
2 gerezd zúzott fokhagyma
só, bors, ízlés szerint
1 evőkanál szárított oregánó
frissen reszelt parmezán sajt a bucik tetejére

A készre nyújtott pizza tésztát kiterítem, 12 darabra vágom és mindegyikre teszek 1-1 kiskanál pizza szószt, szelet szalámit, meg 1-1 mini mozzarella golyót. A tészta széleit összecsípem, összezárom, a keletkezett bucit az illesztéssel lefele sütőpapíros tepsire teszem, majd megismétlem ugyanazt mint a többi 11 tésztadarabbal. Az olvasztott vajat elkeverem a zúzott fokhagymával, sóval, borssal és az oregánóval egy kis tálban, majd kenőecsettel megkenem a keverékkel minden tésztabuci tetejét és a tetejére reszelek parmezánt.
200 fokra előmelegített sütőben 15-20 percig (illetve addig, amíg már szépen pirul) sütöm, majd azonnal tálalom. Pizza szószt adok hozzá, lehet bele mártogatni.

Leveles tésztából is elkészítettem, talán még jobb, mint pizza tésztából!

Vizuális típusúaknak itt a videó az elkészítésről.

2013-as évi „termés”

csendélet a füstölőben

Helyzetjelentés valakinek, akit (még) nem tudtam rávenni, hogy kövessen Facebookon:-)

Ma levettük a füstről és bekerültek a kamrába a kolbászok-szalámik. Semmi kísérletezés nem volt (úgy látszik kezdek „megnyugodni”), a jól bevált paprikás változat készült, sertés és szarvas húsból, olyan "házi" paprikával, amit a paprika teszten sajnos nem vizsgáltak, pedig jó helyezést ért volna el. 

Pontosan fele annyit töltöttünk, mint tavaly, de elég lesz, beosztjuk.

Töltöttünk vastagkolbászt természetes bélbe, katakönyökét* és kulárét**, ezeket be is hálóztuk, hogy bírják a súlyt, repedés nélkül. 

A kolbász az én kedvencem, most egy darabig savanyú káposztalében főve esszük, tormával, míg meg nem unjuk, aztán június végén fog legközelebb igazán jól esni, addigra szépen megérik a legvastagabb szalámi is.

Szép a kamra plafon (oda aggattuk az árút) és ha igaz a Vízkereszt-napi jóslás, hamar kitavaszodik, mert épp hatalmas pelyhekben hull a hó.

 *katakönyöke: a disznó vastagbelének hajló része

**kuláré, vagy kulen a végbél és a hozzátartozó vastagbél

Herz, újra!

Több bloggerrel együtt én is kaptam Karácsony előtt egy csomagot a Herz-től. Nagyon kedves meglepetés volt! Az új, dizájnos csomagolású négy rúd szalámit már leteszteltük, a „csemege” a szeretett téli szalámink, a „paprikás” korrekt, a „felizzo” is ízlik, de legjobban a "chorizo" nyerte el tetszésemet (annyira, hogy most, mikor e sorokat írom, fel kellett állnom és vágnom egy szeletet, csak úgy magában…vakker, zsíros lett a klaviatúra…:-)). A praktikus kötényre ÉP azonnal lecsapott, a vágódeszkát vittük magunkkal Bécsbe is, Picilány pedig már két napja a szintén a csomagban lévő szendvicskönyvből készíti a reggelit. A legklasszabb a Victorinox svájci bicska ollóval, lámpával, tollal, körömreszelővel és – stílusosan - 2 gigás pendrive-val.

Másfél éves előkészítés után a HERZ újra indult. A termékek kívül belül megújultak, a hagyományos ízek mellett megjelentek a mediterrán és a különleges fűszerezésű szalámik is, a csomagolásuk tetszetős, az ízükkel is elégedett vagyok. Köszönöm a meglepetést, a kedves levelet és sikeres visszatérést, Herz!

Ha tetszik az ajánló, csatlakozz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

Falusi cseppkőbarlang

Csendélet, avagy pillanatkép a füstölőből.

Idei kolbász és szalámi "termés"

A képen látható az elmúlt két nap ténykedésének termése füstölés előtt. 50 kg húst dolgoztunk fel, nagy részéből hagyományos kolbász és szalámi készült. Töltöttünk még marhahúsos szalámit és kolbászt – egy román recept alapján, a tavaly nagy sikert aratott csomboros moldovai sütőkolbászt és fehér, gyömbéres szalámit. Régóta szerettünk volna toulous-i kolbászt készíteni, idén erre is sor került, késsel aprítottuk hozzá a húst. Diszkrét a fűszerezése de nagyon jó az íze, holnap ez is, a többi kolbásszal-szalámival egyetemben megy a füstre.

Az elmúlt hosszú hétvégét Toscana-ban töltöttem ÉP-vel, ahonnan számos egyéb finomság mellett 7 jóféle olasz szalámit és kolbászt hoztunk haza tesztelésre, egyik jobb volt, mint a másik!  A romantikus hangulatú hétvége emlékére 5 kg (késsel aprított) húsból édesköménnyel ízesített finocchiona toszkán szalámit készítettünk, nagyon kíváncsi leszek az ízére, ám a kóstolással még egy jó hónapot várnunk kell.

Hogy teljes legyen a disznóvágási feeling, készült egy kisebb adag véres hurka, jó fűszeres, meg egy nagyobb adag erdélyi májas hurka.  Receptek később, szép sorban, hogy jövőre ne kelljen keresgélni:-)

Mai termés

A reggeli vértokány után elkészült a kolbász és szalámi, ami biztosan kitart jövő télig. Hat fajta kolbász (90 szál), háromfajta szalámi (72 rúd). Holnap reggel mennek a füstre:-)

Update: füstölés után pár héttel:

Diós francia szalámi

Aki most receptre számít, annak csalódnia kell, ugyanis nem készítettem, hanem vettem a képen látható finomságot. Csütörtökig francia áruk hete van itt, én biztosan visszatérek pár rúdért, mert nagyon kedvemre való. Még a csibéknek is ízlik!:-)))
Ha valakinek van hasonló receptje, kérem ossza meg velem!