Tiramisu (tojás nélkül)

Tudom, szentségtörés így készíteni a tiramisut, de pár perc összedobni és néhány óra hűtőben töltött idő után nehéz abbahagyni egy szelet után. Adél lányom kedvence.

Hozzávalók egy nagy adaghoz:
1 csomag babapiskóta
1 dl erős presszó kávé
0,5 dl rum, vagy amaretto likőr

A krémhez:
250 g szarvasi mascarpone
1 csomag hidegen (főzés nélkül) készíthető vanília puding 3 dl tejjel felverve

2 dl habtejszín (legalább 30%-os)

0,5 dl rum, vagy amaretto likőr

a tetejére 50 g cukrozatlan holland kakaópor

Lefőzöm a kávét, majd belekeverem a rumot, vagy az amaretto likőrt.

A vaníliás pudingport felverem 3 dl tejjel, majd hozzákeverem a mascarponét, 2 dl tejszínt és fél dl rumot (vagy amaretto likőrt). Egy laza, jó állagú krém a végeredmény.

Egy magasabb peremű tál alját kirakom a rumos kávéba mártogatott babapiskótával.

A babapiskótákra rákenem a krém felét, majd erre újabb sor rumos kávéba mártogatott babapiskóta következik és végül a maradék krém. A tetejét megszórom cukrozatlan kakaóporral és hűtőbe teszem pár órára pihenni (puhulni), majd tálalás előtt szép, egyforma kockákra/hasábokra felvágva tálalom.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz, mostanában ott sokkal aktívabb vagyok.

Farsangi fánk

Farsangi szezon van, a fánksütések ideje. Édesanyám gyakran készít töltött fánkot, aminek receptjét az 1883-as kiadású Magyar-Franczia Szakácskönyvekben is megtaláltam. Akkoriban így készítették a békebeli, bécsi fánkot: „560 gramm (1 font) melegített legfinomabb lisztet megszitálunk, tálba tesszük, közepére mélyedést ásunk, ebbe 4 kanál jó élesztőt, 3 kanál czukrot, 140 gramm olvasztott vajat, kevés sót, és 8-10 tojás sárgáját. Az egészet 5/10 liter jó langyos tejsűrüvel, mit lassanként adunk hozzá, összekeverjük és gyönge tésztává jól fölverjük. Ha a kanálról egészen leválik, kissé beliszteljük, melegített ruhával betakarjuk és meleg helyre kelni tesszük. Ha az élesztő jó, fél óra múlva a tészta még egyszer olyan magas lesz, mint volt. – Ekkor harmadrészét melegített nyújtó deszkára tesszük, kézzel ujjnyi vastagra és simára nyomjuk, azonban nehogy fölül megliszteljük. Azután fánkmetszővel kerek formákra kimetszük, közepére késhegynyi finom baraczk-lekvárt teszünk, a tetejére másik fánkot rakunk, kisebb metszővel még egyszer kimetszjük, hogy a két fánk teljesen összeragadjon és egygyé álljon. Azután jól meglisztelt ruhára, az alsó részével fölfelé rakjuk, és meleg kendővel letakarjuk. A többi tésztát hasonlóul szaggatjuk ki és meleg helyre kelni tesszük mindaddig, míg még egyszer oly nagyokká nem nőnek. Ha ezt elértük, 1 kiló 680 gramm friss forró zsírba tesszük, az alsó részével fölfelé fordítva, és a lábast fedővel betakarva. Egy percz mulva az alsó része szépen megpirult, és a fánk felnőtt, amire azután megfordítjuk és a felső felét sütjük, de fedőt többé reá nem teszünk, s addig hagyjuk sülni, míg szépen megpirul. Ekkor lyukas kanállal kiszedjük, ruhára rakjuk, czukorral meghintjük, s ha mind kisült, lapos tálra szépen fölrakva beadjuk.”
Manapság már nem 8-10 tojás sárgájával készül a fánk, és nem is töltjük minden alkalommal.

Hozzávalók 25-30 darabhoz:

50 dkg liszt (ehhez a félfogóst használom)

2,5 dkg friss élesztő

5 dkg porcukor

5 dkg puha vaj

3 tojássárgája

1 kupica (2,5 cl) rum (nem aroma!)

csipetnyi só

4-5 dl tej

A sütéshez disznózsír, vagy olaj

A hozzávalók legyenek szobahőmérsékletűek. A kelt tészta – és a fánk különösen – a jó meleg, huzatmentes helyet szereti a kelesztés idejére.

Az élesztőt 3 dl langyos, cukros tejben felfuttatom, a liszthez adom a porcukrot, csipetnyi sót, a puha vajat, a tojássárgájákat, a rumot, a felfuttatott élesztővel együtt és kb. 1 dl tejet hozzáadva addig dagasztom, amíg lágy, kalácsszerű tésztát nem kapok, mely elválik az edény falától és a kezemtől. A tészta tetejét megszórom pici liszttel, tiszta konyharuhával letakarom és langyos, huzatmentes helyen közel a duplájára kelesztem, majd lisztezett deszkára borítom és a kezemmel (vagy nyújtófával) óvatosan ujjnyi vastagságúra lapítom.

Fánk kiszúróval köröket szaggatok ki a tésztából, a maradék tésztát újból összegyúrom, kinyújtom és kiszaggatom, míg el nem fogy.

A kiszaggatott fánkokat konyharuhával letakarom és még kb. fél órán át kelesztem a meleg, huzatmentes helyre állított nyújtódeszkán, míg duplájára nem kelnek.

Felforrósított, de nem füstölgő, bő zsiradékban sütöm, egyszerre csak annyit, amennyi kényelmesen elfér az edényben, hogy legyen helyük a növekedésre. Sütéskor először a megkelt fánk felső része kerül alulra és lefedve sütöm addig, míg meg nem pirul, majd megfordítom, és fedő nélkül sütöm, amíg ez az oldal is aranybarnára sül. 

A kész fánkokat szűrőkanállal, papírtörlővel bélelt tálra szedem és még melegen meghintem porcukorral. Házi baracklekvárral, azonnal tálalom.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Rumos szilva (nyers)

ÉP előző életében tengerész lehetett. Imádja a tengert, meg a rumot. Szerinte minden desszert jobb (legyen az sütemény, pohárkrém, lekvár, vagy bármi), ha meglocsolja egy kis rummal... A 80 fokos Stroh rum a kedvence (vadásszuk is mindenfele, mert vidéken nem egyszerű hozzájutni), de nekem az túl erős, jobban kedvelem a Baccardit, bár én leginkább befőzéshez használom. Rumba tettem el a szilvát is. Egyszerű, semmi macera, csak türelemjáték, mert állítólag úgy 3 hónap múlva lesz kész. Karácsony táján megkóstoljuk!

Hozzávalók:

félig érett szilva

házi vaníliás cukor 

rum (nálam Baccardi sötét)

csatos üveg

Besztercei szilvából lenne az igazi, de a próbaadagot  Blu Free szilvából  készítettem (a Stanley és President fajták keresztezéséből nemesített önporzó fajta). A szilvát gondosan megmosom, kimagozom, és elkezdem lerakni csírátlanított* befőttesüvegbe úgy, hogy egy sor felezett szilva, rá egy evőkanál házi vaníliás cukor**, újabb réteg szilva, újabb réteg vaníliás cukor, míg meg nem telik az üveg. Hagyom állni 2-3 órát, ezalatt a cukor elolvad, a szilva levet ereszt., Felöntöm rummal, úgy, hogy az ellepje a szilvák tetejét. Légmentesen lezárom (a gumigyűrűs, csatos üveg erre különösen alkalmas) és száraz, hűvös helyen érlelem 3 hónapig. Utána magában, bonbonba, fagyira, sütibe, bárhogy :-)

*az üvegeket: nagyon alaposan elmosogatom, még alaposabban leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 120-130 C-fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom 15- 20 percig. Mosogatógépben, 90 fokos programon is tökéletes a csírátlanítás.

**Házi vaníliás cukrot úgy készítek, hogy 1-2 rúd vaníliát késes robotgépben összeaprítok fél kg cukorral (xilittel).

Gesztenyés, csokoládés mandulatorta

Azt ugye nem kell külön ecsetelnem, melyik a kedvenc helyiségem a lakásban… igen, a konyha. Nem nagy (sőőőt), így a legutóbbi nagy felújítás alkalmával beépíttettem gyakorlatilag plafonig, egy ideig jól el is fértem benne, de mostanra szépen „belaktam” és bár időnként elcsábulok egy-egy új konyhai kütyüre az első gondolatom mindig az, hogy hová fogom tenni, hogy kéznél is legyen, de ne is foglalja el az értékes munkafelületet a konyhapulton… Annak, aki naponta főz, érdemes jól átgondolni és megtervezni a saját konyháját, hogy az igazán funkcionális legyen. És – tapasztalatom szerint – nem mindig az a drágább, amiért vásárláskor több pénzt fizetünk ki! Annak idején szívtam a fogam a többemeletes, kihúzható, keskeny, álló szekrényrészek miatt, mert irreálisan drágának tűntek, de mai napig áldom az eszem értük, mert igazán praktikusan építtettem be mindkettőt: az egyikben a tisztítószereket tartom a mosogató mellett, a másikban (ez 3 emeletes) a gyakran használt fűszereket a tűzhely mellett, így mindig kéznél van az, amire épp szükségem van. Az ergonómia fontos egy családi konyhában is, nem csak egy éttermi konyhán. Ha úgy gondoljuk magunk nem vagyunk képesek megtervezni minden apró részletet, érdemes bátran segítséget kérni szakembertől. Lesz is rá alkalom hamarosan, mert 2014 február 28 és március 2 között, ötödik alkalommal rendezik meg a Budapest Sportarénában a Konyhakiállítást, 2014-es bútor- és konyhagép premierekkel, design díjas fejlesztésekkel, kiegészítő-, kisgép- és konyhafelszerelési újdonságokkal, sok-sok érdekes gasztroprogrammal. Feltétlenül érdemes regisztrálni a www.konyhakiallitas.hu oldalon, így bárkinek esélye nyílik megnyerni a fantasztikus nyeremények egyikét, a fődíj pedig – a Nonoart felajánlásának köszönhetően – egy 2,5 millió Ft értékű konyhabútor!

De vissza a saját konyhámba: megsütöttem életem legfinomabb cukormentes tortáját. Nem mellesleg gluténmentes, így én is élvezhettem az ízét és ha a vaj helyett kókuszzsírral készül, még paleo étrendbe is beilleszthető (a kókuszzsír mennyiségét azonban nem árt kikísérletezni, mert abból biztosan nem 20 dkg kell).

Hozzávalók egy 26 cm-es tortaformához:
20 dkg puha vaj
25 dkg gesztenyepüré (én erre esküszöm)
5 dkg gesztenyeliszt
20 dkg darált mandula
80 g 85%-os keserű csokoládé
1 kupica rum (sötét Baccardi-t használtam)
4 tojás
1 csomag (10 g) sütőpor
csipet só
120 g 85%-os keserű csokoládé a bevonathoz

Késes robotgépben megdarálom a mandulát és a csokoládét, majd elvegyítem a gesztenyeliszttel, a sütőporral és egy csipet sóval. A vajat habosra keverem a gesztenyemasszával és egy kupica rummal majd egyenként hozzáadom a tojásokat és jól kikeverem. Ezt a műveletet az egyik legtöbbet használt konyhai segédemmel szeretem elvégeztetni, a Kenwood konyhagépemmel. Gyakran kérdezitek Facebookon is, milyen konyhai gépet érdemes venni. Sokan odavannak a Kitchen Aid-ért, én évek óta Kenwood párti vagyok. Nem olyan dizájnos, mint a majdnem 2X annyiba kerülő álomdarab, de strapabíró és igazán megbízható masina. Dagaszt, kever, habot ver, a blendere világbajnok (azzal készítem a legselymesebb krémleveseket), van hozzá fagylalt készítő betétem, húsdarálóm, és sok kiegészítője van még (a tésztakészítőtől az aprítóig). Apropó: Kenwood stand is lesz a Konyhakiállításon, alig várom, hogy lássam milyen újdonságokkal rukkolnak elő!De vissza a recepthez: a száraz anyagok keverékét lassanként adom hozzá, a habosra kevert tojásos-gesztenyés-vajhoz, alaposan elkeverem, majd a masszát egy kivajazott, 26 cm-es kapcsos tortaformába öntöm, elegyengetem a tetejét és 160 Celsius-fokra előmelegített sütőben kb. 40 percig, illetve tűpróbáig sütöm (nem érdemes túlsütni, mert száraz, morzsalékos lesz). Első alkalommal csokibevonat nélkül, langyosan ettük, egy francia almazselével. (vanília, vagy madártej fagylalttal lett volna az igazi). Második alkalommal hagytam kihűlni és bevontam vízgőz felett olvasztott csokoládéval. Így már picit morzsalékosabb volt mint langyosan, de egy jó kis narancslekvárral vagy almazselével így is pazar!

Vörösborban sült meggy, vaníliával és kardamommal

A meggy (vagy cseresznye), vanília és kardamom nagyon jó együtt. Ismétlésért kiált (indulok is meggyet szedni) és még a "mindenmentes" diétámba is beleillik. Magában kanalazva, vagy egy kis fagyira...hmmm...

Hozzávalók: 

1 kg meggy (vagy cseresznye) kimagozva

10 dkg (vagy ízlés szerint több) cukor

2 dl testes vörösbor

1 vanília rúd (én vanília kaviárt használtam)

fél mokkáskanálnyi őrölt kardamom

rum (nálam Stroh, 80 fokos)

A meggyet (vagy cseresznyét) kimagozom, sütőtálba teszem levével együtt, ha szükséges, azaz nem elég édes a gyümölcs - megszórom a cukorral és ráöntöm a vörösbort, amiben elkevertem a kardamomot és vanília kaviárt. Betolom a 180 C-fokra előmelegített sütőbe és addig sütöm, míg elforr majdnem az egész leve (ami marad, sziruposra besűrűsödik), a meggy (cseresznye) meg szépen megsül, szinte karamellizálódik. Ha kész, csírátlanított* lekváros üvegekbe szedem és felöntöm annyi rummal, ami ellepi. Lezárom, fejre állítom az üvegeket pár percre, hogy a vákuum kialakuljon. Száraz dunsztba teszem (egy kosárba, plédek közé bugyolálva), majd másnap mehet a kamrapolcra.

*a lekváros üvegeket: nagyon alaposan elmosogatom, még alaposabban leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 120-130 C-fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom legalább 20 percig. Mosogatógépben, 90 fokos programon is tökéletes a csírátlanítás.

Gesztenye műve volt az alap.

Vaníliás eperlekvár, cukor és tartósítószer nélkül

Viszketett már a lekvárfőzős fakanalam, hát használtam. Édesanyámnál vödör számra terem az eper, fogtam egy vödörnyit, megpucoltam és megfőztem. Édesítés nélkül, mert cukrot nem eszünk jó ideje, és volt egy sanda sejtésem, hogy jó lesz az édesítés-mentesen is. Nem is értem, eddig miért tettem bármilyen édesítőt a lekvárokba… Vanília fagyival mennyei lesz! Megjegyzem, magában is az.

Hozzávalók:

eper (sok)

lekvár zselésítő (pektin), az eper mennyiségétől függően (rá lesz írva a csomagolásra, mennyi gyümölcshöz, mennyi pektin kell)

vanília rúd (vagy vanília kaviár)

löttyintésnyi jófajta rum (most épp 80 fokos Stroh rum)

sterillizált lekváros üvegek

A gyümölcsöt megmosom, megpucolom, kivágok belőle minden puhuló részt, nehogy egy rothadó pötty miatt megromoljon a cukormentesség miatt amúgy is csökkentett eltarthatóságú lekvár. Bár az, hogy csökkentett eltarthatóság csak arra vonatkozik, hogy felbontás után 2-3 napon belül el kell fogyasztani, felbontatlan állapotban eláll több évig.

Rozsdamentes, a szokásosnál is gondosabban elmosogatott edénybe teszem és (csak lekvárfőzéshez használt keverőlapáttal) kevergetve főzöm 15 percig, majd beleszórom a pektint, meg a vanília kaviárt* és még 10-15 percig főzöm. Sterilizált** kisméretű üvegekbe szedem (kb 2 dl-es, mert ez elfogy 2-3 nap alatt, ha megbontom), lezárom, fejtetőre állítom 5 percre (ez alatt vákuum képződik és tuti nem romlik meg a lekvár), majd száraz dunsztban (egy kosárban, plédek között, bebugyolálva) hagyom másnapig, aztán irány a kamrapolc.

*A vanília kaviár nem más, mint a vanília rudak kikapart belseje. Kényelmes megoldás, jól záródó üvegben tartom, lényegesebb tovább eláll és kevesebb helyet foglal, mint a vanília rudak.

** a lekváros üvegeket: nagyon alaposan elmosogatom, még alaposabban leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 120-130 C-fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom, míg elkészül a lekvár. Mosogatógépben, 90 fokos programon is tökéletes a csírátlanítás.

(a facebookon megjegyezték, hogy ez nem is lekvár, hanem dzsem. Szerintem meg lekvár. A lekvár sűrű és pépes, a dzsem egész vagy nagyobb gyümölcsdarabokat tartalmazó lekvár, ergo amúgy is minden dzsem lekvár, ez különösen az, mert a fél óra főzés alatt a gyümölcs szétfőtt. Szerencsére a színét megőrizte!)

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz, mostanában ott sokkal aktívabb vagyok.

Borított ananásztorta kivivel

Szívem szerint upside down cake-nek hívnám, de lenne, aki megszólna érte. Gasztroblogger körökben (is) időnként parázs vita folyik arról, hogy vajon miért nem kizárólag magyar kifejezéseket használunk, ha úgyis van mindennek magyar neve?  Szerintem azért, mert bármilyen gazdag is a magyar nyelv, néha egy-egy idegen nyelvű kifejezés pontosabban tükrözi, miről van szó.
Egyre többen olvasunk külföldi (szak)irodalmat is és nem árt, ha tudjuk, melyik klasszikus nemzetközi konyhai, vagy cukrászati kifejezés, mit jelent az eredeti nyelvén leírva. Személy szerint, ha valahol pld. azt olvasom, hogy "lemon curddal rétegezett háromszoros ganachetorta(...), egyből tudom, konkrétan miről van szó, míg a szépen, magyarul megfogalmazott neve alapján (...csokoládétorta citromkrémmel rétegezve) már nem annyira egyértelmű, mert elkezdek gondolkodni, hogy akkor a piskótája lehet csokis, vagy csoki krém is van benne a citromkrém mellett?  Mert a lemon curd, az lemon curd, míg a citromkrémnek lehet sokféle krémet hívni, amiben van citrom... És bármennyire is rálépek ezzel néhány tyúkszemre, én a macaront nem fogom sem makronnnak hívni, sem mandulás puszedlinek és nekem a hab, mousse és espuma sem ugyanazt takarja, még ha magyarra lefordítva habot is jelent mindhárom.  De vissza a tortámhoz. Az upside down (a feje tetején álló) az a fajta sütemény, amit megsütünk, aztán az alja lesz a teteje. Ilyen minden tarte Tatin, és ilyen ez a torta is. Nem kiborított, csak megfordított. Vagyis upside down.

Hozzávalók:
10 dkg dióbél
10 dkg nádcukor
1 ananász konzerv (szeletelt)
5 dkg édes kekszmorzsa (vagy zsemlemorzsa)
1 citrom leve és reszelt héja
3 evőkanál rum
10 dkg vaj
1 kiskanál vanília kivonat
2 tojás
10 dkg liszt
5 dkg étkezési keményítő
1 csomag sütőpor
2 kivi

A lecsöpögtetett  konzerv ananászból egy szeletet félre teszek a díszítéshez, a többit feldarabolom.  A diót száraz serpenyőben, kevergetve illatosra pirítom, hagyom kihűlni, majd gorombára aprítom és összekeverem az ananásszal, a nádcukor felével, a kekszmorzsával, a citrom levével, reszelt héjával és a rummal. Belesimítom az alaposan kivajazott, 19 cm átmérőjű, kapcsos tortaformába.
A vajat habosra keverem a maradék cukorral, vanília esszenciával és a tojásokkal. A lisztet összekeverem az étkezési keményítővel és a sütőporral, majd hozzákeverem a tojásos masszához. Az egészet ráöntöm a tortaformában várakozó ananászos keverékre, és betolom a 180 C-fokra előmelegített sütőbe, 60 percre.
A formában hagyom langyosra hűlni, majd tálra borítom, megfordítom és a hámozott, szeletelt kivivel, meg az ananász szelettel díszítem. Szeletelve, tejszínhabbal, vagy vanília fagylalttal tálalom.

 A recept egy 2012 decemberi Petőfi Népében jelent meg.

Barackos, kakukkfüves füge lekvár

Némi előnye is van a globális felmelegedésnek: már érik a füge és még barack is van! Lekvárban végezték.

Hozzávalók:
1250 g érett füge

750 g őszibarack (tisztán, hámozás-magozás után mérve)
250 g nádcukor
kis csokor friss kakukkfű
fél citrom leve
egy kupica fehér rum (baccardi)
1 csomag lekvárzselésítő

Sterilizálom a lekváros üvegeket: nagyon alaposan elmosogatom, még alaposabban leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 120-130 C-fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom, míg elkészül a lekvár.

A barackokat megmosom, 8-10 másodpercre gyöngyözve forró vízbe teszem, szűrőkanállal kiveszem, azon melegében (gumikesztyűben) lerántom a bőrét és cafatokra szedem, kidobom a magokat. A megmosott fügéket negyedelem, rozsdamentes, gondosan elmosogatott fazékba teszem, összekeverem a (nád)cukorral, a lekvárzselésítővel, a citromlével és a kakukkfű levélkéivel, majd forrástól számítva 5 -8 percig főzöm. Botmixerrel turmixszolom, hozzáadom a barackot és még 5 percig főzöm, belelöttyintem a rumot és még 1-2 percig kevergetve hagyom főni, majd kiveszem a sütőből a forró, csírátlanított üvegeket és belemerem a lekvárt. Kupak mindegyikre, fejtetőre velük 5-10 percre, majd vissza a már kikapcsolt sütőbe, ott hűlnek ki szép lassan, másnapig, majd irány a kamrapolc.

Levendulás baracklekvár

Nem csak a szilvalekvár jó levendulával, az alábbi baracklekvár is toplistás nálunk.

Hozzávalók:
1250 g kajszibarack (tisztán, hámozás-magozás után mérve)
250 g nádcukor
1 csapott teáskanálnyi levendula virág
fél citrom leve
egy kupica fehér rum (baccardi)
1 csomag lekvárzselésítő

Sterilizálom a lekváros üvegeket: nagyon alaposan elmosogatom, még alaposabban leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 120-130 C-fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom, míg elkészül a lekvár.

A barackokat megmosom, 8-10 másodpercre gyöngyözve forró vízbe teszem, szűrőkanállal kiveszem, azon melegében (gumikesztyűben) lerántom a bőrét és cafatokra szedem, kidobom a magokat. Rozsdamentes, gondosan elmosogatott fazékba teszem, összekeverem a (nád)cukorral, a lekvárzselésítővel, a citromlével és a levendulával, majd forrástól számítva 5 -8 percig főzöm. Belelöttyintem a rumot és még 1-2 percig kevergetve hagyom főni, majd kiveszem a sütőből a forró, csírátlanított üvegeket és belemerem a lekvárt. Kupak mindegyikre, fejtetőre velük 5-10 percre, majd vissza a már kikapcsolt sütőbe, ott hűlnek ki szép lassan, másnapig ott is maradnak.

Epres rebarbara lekvár

Intenzíven eper ízű és illatú, kellemesen savanykás lekvár. A rebarbara édesanyám kertjéből való, az eper Dorka lányom szülinapi tortájából maradt ki. Spanyol és még nem az igazi, de legalább van.

Hozzávalók:

600 g tisztított rebarbara

275 g tisztított eper

100 g cukor

1 csomag lekvár zselésítő

löttyintésnyi rum

A rebarbarát meghámozom, majd felaprítom centis-másfél centis darabokra és rozsdamentes edénybe felteszem főni a cukorral együtt. Közben megmosom az epret, lecsumázom és felnegyedelem, majd hozzáadom azt is a cukros rebarbarához. Ha felforrt, rászórom a lekvár zselésítőt és addig főzöm, míg a rebarbara megpuhul, de még nem fő szét (kb 10 perc).

Hozzáöntöm és elkeverem benne a rumot. Kiveszem a sütőből a forró, sterilizált* üvegeket és belemerem a kész lekvárt. Kupak mindegyikre, fejtetőre velük 5-10 percre, majd vissza a már kikapcsolt sütőbe, ott hűlnek ki szép lassan, másnapig, majd mennek a kamrapolcra.

*A befőttekhez, lekvárokhoz úgy sterilizálom az üvegeket, hogy kupakjukkal együtt alaposan elmosogatom, még alaposabban elöblítem, lecsurgatom, majd szájukkal felfelé tiszta tepsire sorakoztatom, a kupakokat is melléjük teszem. Betolom a tepsit 120-130 fokos sütőbe legalább 20 percre, vagy annyi időre, ameddig megfő a lekvár.

Akinek van mosogatógépe, sterilizálhatja az üvegeket egy 90 fokos mosogatással, a lényeg, hogy a lekvárt a még forró üvegekbe szedjük, azonnal zárjuk le és fordítsuk fejtetőre pár percre (így vákuum képződik).

Fenti mennyiségből 3 db 2 dl-es üveg lett, meg egy kóstolónyi kistálka, amit ÉP azon rendje-módja szerint le is tesztelt. Ízlett neki.

Rumos, csokoládés áfonyalekvár, kandírozott narancshéjjal

Minap gyorsan le kellett hűteni egy üveg pezsgőt, de dugig tele a fagyasztó. Kivettem pár dolgot arra a félórára, ám visszapakoláskor egy nagy zacskó áfonya sehogy sem fért vissza oda, ahonnan kijött. Március elején nincs éppen lekvárfőző szezon, de a kényszer nagy úr, hát lekvárt főztem. Egyből háromfélét. Ez lett a legfinomabb.

Hozzávalók:
500 g fekete áfonya
10 dkg demerara nádcukor
50 g, 70%-os kakaótartalmú keserű csokoládé
fél kezeletlen (bio)citrom leve és reszelt héja
100 g kandírozott narancshéj

fél dl (Baccardi) rum

Az áfonyát összekeverem a nádcukorral, a citrom levével és reszelt héjával és egy rozsdamentes edényben felteszem főni. Ha már rotyog, hozzákeverem a kandírozott narancshéjat, beletördelem a csokoládét és kevergetve beleolvasztom, majd 8-10 percig főzöm, míg az áfonya megadja magát és szépen egybeolvad a csokival. Beleöntöm a rumot és 1-2 perc elteltével sterilizált üvegekbe* szedem.

Tetőt rá, pár percre fejtetőre állítom, majd mehet a száraz dunsztba (kosárba, plédek közé), vagy vissza a forró, immár kikapcsolt sütőbe, ott a sütővel együtt, lassan hűl ki. Felbontás után hűtőben tárolom.

Annyira jó, hogy nem lesz hosszú életű.

*A befőttekhez, lekvárokhoz úgy sterilizálom az üvegeket, hogy kupakjukkal együtt alaposan elmosogatom, még alaposabban elöblítem, lecsurgatom, majd szájukkal felfelé tiszta tepsire sorakoztatom, a kupakokat is melléjük teszem. Betolom a tepsit 120-130 fokos sütőbe legalább 20 percre, vagy annyi időre, ameddig megfő a lekvár.

Akinek van mosogatógépe, sterilizálhatja az üvegeket egy 90 fokos mosogatással, a lényeg, hogy a lekvárt a még forró üvegekbe szedjük, azonnal zárjuk le és fordítsuk fejtetőre pár percre (így vákuum képződik).

Mákos golyók

Egy jól megszervezett „Angyalkás” játék keretében az erre vállalkozó gasztrobloggerek megajándékozták egymást, én kaptam egy doboz finom, házi készítésű süteményt, kekszet, bonbont Vikitől. Volt benne csokiba mártott golyó, amit ÉP mind bekebelezett még azelőtt, hogy megkóstolhattam volna, és ismétlésért kiáltott. Viki elárulta, hogy a nagy sikerű golyó nem más, mint kókuszgolyó, kókuszos hempergetés helyett csokiba mártva.

Épp azon gondolkodtam, mihez kezdjek a mákos bejgliből kimaradt töltelékkel, mikor beugrott, hogy kigyolyózom! Az eredmény: nagyon mákos, nagyon rumos, nagyon jó!

Hozzávalók kb 100 db 2,5-3 cm átmérőjű golyóhoz:

50 dkg darált háztartási keksz

25 dkg vaj

20 dkg porcukor

2 evőkanál kakaó

1 ek vanília kivonat

fél dl rum (nálam Baccardi)

fél dl (vagy igény szerint több) tej

meggylikőrből származó alkoholos meggy

bejgliből kimaradt máktöltelék (30-40 dkg), vagy:

20 dkg darált mák

fél liter tej (a mákliszthez kell a fél liter, a darált mákhoz kevesebb is elég)

15 dkg porcukor

1 citrom reszelt héja és leve

1 tk vanília kivonat

1 dl rum (Baccardi)

A máktöltelék hozzávalóit elkeverem és krémesre főzöm, hagyom hűlni (én eleve a bejgliből kimaradt tölteléket használtam).

A háztartási kekszet jól összekeverem a porcukorral, kihűlt máktöltelékkel, kakaóval, majd az olvasztott vajjal, amiben elkevertem a vanília kivonatot és rumot. Annyi tejet adok hozzá, hogy könnyen formázható legyen. Nedves kézzel golyókat formázok a masszából, mindegyik közepébe teszek egy szem alkoholos meggyet (a házi meggylikőrből), és egyenként olvasztott csokoládéba* mártom, sütőpapírral bélelt tálcán hagyom dermedni. Bonbonos papírkapszlikba téve, hűvös helyen, dobozban tárolom.

* Bonbonmánia tanácsát követve az 52% kakaótartalmú csokoládé felét vízgőz felett felolvasztom, leveszem a tűzről és kevergetve felolvasztom benne a maradék csokit is, így nem kell külön temperálni a csokoládét.

„Csókolom, finom volt a kókuszgolyó…”  ugye megvan mindenkinek? :-)))

Mákos-mandulás baracklekvár

ÉP nagy mákimádó, a baracklekvárért is rajong, így főztem neki 2 in 1, mákos baracklekvárt egy kis mandulával, vaníliával és baccardival megspékelve. Luxus a köbön.

Hozzávalók:

1250 g kajszibarack (tisztán, hámozás-magozás után mérve)

350 g nádcukor cukor

1 csomag Haas 2:1 lekvár zselésítő

5 ek darált mák

100 g aprított (vagy szeletelt) mandula

1 vanília rúd

fél citrom leve

egy kupica fehér rum (baccardi)

Sterilizálom a lekváros üvegeket: nagyon alaposan elmosogatom, még alaposabban leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 130 fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom, míg elkészül a lekvár.

A barackokat megmosom, max. 10 másodpercre gyöngyözve forró vízbe teszem, szűrőkanállal kiveszem, azon melegében (gumikesztyűben) lerántom a bőrét és cafatokra szedem, kidobom a magokat. Rozsdamentes, gondosan elmosogatott fazékba teszem, összekeverem a nádcukorral, a lekvárzselésítő porral (pektin) és beledobom a kettéhasított vanília rudakat, amiből kikapartam a magvakat (természetesen azok is a lekvárba kerülnek), a darált mákot, a mandulát, majd 5 -8 percig főzöm. Hozzáadom a citromlevet, belelöttyintem a rumot és még 1-2 percig kevergetve hagyom főni, majd kiveszem a sütőből a forró, csírátlanított üvegeket és belemerem a lekvárt. Kupak mindegyikre, fejtetőre velük 5-10 percre, majd vissza a már kikapcsolt sütőbe, ott hűlnek ki szép lassan, másnapig rájuk sem nézek, aztán mennek a kamrapolcra. 

Ha tetszett a recept, csatlakozhatsz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

Kakaós csiga, Ferdinánd-tekercs tésztából

Megvan életem kakaós csiga receptje! "A" kakaós csiga recept! Tukacs Roland pékmestertől tanultam, az Esszencia főzőiskola 3Cukrász + 1Pék mesterkurzusán. Ugyanezen recept alapján kuglófot is sütött, mondanom sem kell, mennyei volt az is! Roland két kurzusán volt alkalmam részt venni, komolyan mondom, többször párás lett a szemem az előadását hallgatva… a tudása, szakmai alázata és lelkesedése előtt le a kalappal! Nagyon sokat tanultam, csupa olyat, amit csak úgy lehet, ha ott vagy, látod, hallod (pld. milyen hangon puffog a tészta dagasztás közben, ha már jó), amit szakácskönyvből nem lehet elsajátítani. Ha már tanulunk, a legjobbaktól tegyük!

Hozzávalók a tésztához:
0,5 kg liszt (BL55)
25 g friss élesztő
5 g só
80 g kristály (vagy nád)cukor
80 g puha vaj
1 tojás
kb 3,5 dl tej
½ vaníliarúd kikapart magjai
½ citrom reszelt héja
löttyintésnyi rum

A töltelékhez:
100 g puha vaj
100 g porcukor
2 ek jó minőségű, cukrozatlan kakaópor
A kenéshez: 1 tojás
A locsoláshoz: 2-3 ek cukor
2,5-3 dl tej és a vaníliarúd másik fele (kikaparva)

A tésztához kevés langyos, cukros tejbe felfuttatom az élesztőt, majd a többi hozzávalóval összekeverve (vigyázva, hogy a só ne érintkezzen közvetlenül az élesztővel) ruganyos tésztát gyúrok. Mivel vasárnap reggel készítettem, amikor a család még aludt, mellőztem a hangtalannak nem mondható konyhai segédem és kézzel dagasztottam. Élmény volt! Igaza van Rolandnak, lehet géppel is csinálni, de akkor kimarad a lényeg, mert hogy a gépnek nincs lelke…terápiás stresszoldásnak is tökéletes foglalatosság, külön élmény volt hallani a tészta puffogó hangját, ami tényleg olyan volt, mint a pékkurzuson Roland mutatta.

Amikor már nem ragad a tészta a kezemhez, dagasztótálba teszem, letakarom és huzatmentes, meleg helyen hagyom fél órát pihenni, közben elkészítem a tölteléket: a puha vajat jól kikeverem a porcukorral és a kakaó porral. Amikor letelik a tészta pihenési ideje, lisztezett felületre borítom, sodrófával kinyújtom és megkenem a kakaós-cukros vajjal, feltekerem és másfél-két centi széles szeletekre vágom. Az így kapott csigákat sütőpapíros tepsibe helyezem, tojással lekenem és meleg helyen addig hagyom kelni, míg megtöltik a formát.

210 fokra előmelegített sütőbe tolom és 10 perc után csökkentem a sütő hőmérsékletét 180 fokra, összesen 22-25 percig sütöm. 5-8 perccel a sütési idő lejárta előtt kiveszem és meglocsolom pár evőkanálnyi langyos, cukros tejjel, amibe elkevertem a vaníliarúd másik felének kikapart magjait (ettől mennyeien puha, omlós lesz a csiga és sokáig friss marad).

Nem lettek olyan szépek, min Roland Ferdinánd-tekercsei, de nagyon finomak voltak! 
Ha kíváncsi vagy a pékkurzuson készült többi csodára, látogass el a Facebook oldalamra és nézd meg az ott készült fénykép albumokat, illetve azokat a csodákat, amit e recept alapján olvasóim megsütöttek!

Retrósüti: kókusztekercs

Jó húsz évvel ezelőtt gyakran készítettem, aztán megmaradt „nyaralós süti”-nek, itthonról kimérve vittem a hozzávalókat, majd ha a társaságnak kedve támadt, összegyúrtuk. Hétvégén jutott eszembe, de régen is csináltam, mikor megpillantottam a desszertes tányéron, egy keresztelőn.

Hozzávalók:
20 dkg darált keksz
8 dkg porcukor
2 evőkanál jó minőségű kakaópor
1/2 dl rum
15-20 ml (presszó) kávé
1 teáskanál vanília kivonat
10 dkg darált dió, vagy mogyoró (opcionális)

Krém:
7 dkg vaj
10 dkg porcukor
1 nagy csomag (200 g) kókusz reszelék (kb fele a krémbe, a többibe hempergetek)

Egy tálban összegyúrom a darált kekszet a többi hozzávalóval. Két darab frissen tartó fóliát tépek, egyikre halmozom a masszát, ráteszem a másik fólia darabot és a két fólia között lévő masszát nyújtófával igyekszem négyszög alakúra nyújtani, majd lehámozom róla a felső fóliát. Összekeverem a krém hozzávalóit, rákenem a kekszes alapra és feltekerem. Lehámozom a tekercsről a fóliát, kókuszreszelékbe alaposan meghempergetem és beteszem a hűtőszekrénybe, dermedni. Vékony pengéjű késsel szeletelem. Szárazon pirított, majd darált dióval / mogyoróval dúsítva még finomabb!

Vaníliás, balzsamecetes, rumos sárgadinnye lekvár

Egyszer csak volt otthon több darab sárga, narancs és zöld belű sárgadinnye. Annyit az életben nem eszünk meg nyersen, még úgy sem, hogy ÉP szereti fehér rumba áztatva. Fogyott is meg nem is, a végén összedaraboltam és lekvárt főztem belőle. Luxus lekvárt. Luxus a köbön.

Hozzávalók:
1600 g sárgadinnye (tisztán mérve, azaz héj és mag nélkül)
200 g dr5ker 2:1 befőzőcukor
2 rúd vanília
1 dl rum (most Baccardi white)
fél dl mangós balzsamecet (vomFass beszerzés)

Csírátlanítom a lekváros üvegeket: alaposan elmosogatom, elöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosogatott kupakokkal együtt. Betolom a 120 fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom, míg elkészül a lekvár.

A dinnyéket meghámozom, megszabadítom a magoktól és felkockázom. Rozsdamentes fazékba teszem, összekeverem a befőző cukorral és beledobom a kettéhasított vanília rudakat, amiből kikapartam a magvakat (természetesen azok is a lekvárba kerülnek). 10 percig főzöm, majd botmixerrel kicsit megdolgozom, az sem baj, ha marad benne 1-2 gyümölcsdarab (nem maradt). Belelöttyintem a rumot, a mangós balzsamecetet és még vagy 10 percig kevergetve hagyom főni. Nem fog nagyon besűrűsödni, mert turmixolás után elég híg massza a végeredmény. Ha már elégedett vagyok az állagával, (vagy beletörődök, hogy ez egyhamar nem fog besűrűsödni) kiveszem a sütőből a forró, csírátlanított üvegeket és belemerem a lekvárt. Kupak mindegyikre, fejtetőre velük 5-10 percre, majd vissza a már kikapcsolt sütőbe, ott hűlnek ki szép lassan, másnapig rájuk sem nézek. Irány a kamrapolc!

Ez az a fajta híg lekvár, amit leginkább kanalazva lehet fogyasztani, kenyérre kenve nemigen. Desszerthez öntetnek is be fogom vetni.

Vaníliás őszibarack lekvár

Vanília... Még életemben nem volt negyvenegynéhány vanília rudam egyszerre, de most van, így vígan garázdálkodok. A mai, hirtelen ötletből támadt lekvár főzéshez egyből 4 rudat „pazaroltam” 4 kiló gyümölcshöz. Dehogy pazaroltam! ÉP (a legfőbb lekvárfogyasztó a családban) elalél, ha megkóstolja!

Hozzávalók:

tisztított, hámozott őszibarack (a szőrös bőrétől kiráz a hideg)

cukor (én dr5ker 2:1 befőző cukrot használtam)

kiló gyümölcsönként 1 vanília rúd

kiló gyümölcsönként fél citrom leve

egy kupica fehér rum, vagy barackpálinka

sterilizált lekváros üvegek

Sterilizálom az üvegeket: nagyon alaposan elmosogatom, alaposan leöblítem és tepsire sorakoztatom, az ugyanúgy elmosott kupakokkal együtt. Betolom a 120 fokra előmelegített sütőbe és ott is hagyom, míg elkészül a lekvár.

A barackokat megmosom, max. 10 másodpercre gyöngyözve forró vízbe teszem, szűrőkanállal kiveszem, azon melegében (gumikesztyűben) lerántom a bőrét és cafatokra szedem, kidobom a magokat. Rozsdamentes, gondosan elmosogatott fazékba teszem, összekeverem a befőző cukorral és beledobom a kettéhasított vanília rudakat, amiből kikapartam a magvakat (természetesen azok is a lekvárba kerülnek), majd 5 -8 percig főzöm. Hozzáadom a citromlevet, majd botmixerrel kicsit megdolgozom, az sem baj, ha marad benne 1-2 gyümölcsdarab. Belelöttyintem a rumot (vagy pálinkát) és még 1-2 percig kevergetve hagyom főni, majd kiveszem a sütőből a forró, csírátlanított üvegeket és belemerem a lekvárt. Kupak mindegyikre, fejtetőre velük 5-10 percre, majd vissza a már kikapcsolt sütőbe, ott hűlnek ki szép lassan, másnapig rájuk sem nézek. Azután irány a kamrapolc! 

Gesztenyés mini charlotte

Egyszerű desszert: ha van a fagyasztóban 1-2 csomag gesztenyemassza, akad némi tejszín és babapiskóta, már foghatok is hozzá. Célszerű 6-8 órával korábban elkészíteni, hogy tökéletes legyen az állaga.

Hozzávalók:

fél csomag babapiskóta

fél kg édes gesztenyemassza (előző este kivenni a fagyasztóból!)

200 ml tejszín

10 dkg ropogós Amaretto keksz

1 dl jó minőségű rum

folpack

szuflé formák

1 dl tej

pár szem (magozott) meggybefőtt

Fejenként egy szuflé formát kibélelek folpack fóliával úgy, hogy a fólia szélei jól lelógjanak a forma oldalán. A szélét körberakom felezett, pár másodpercre rumos tejbe áztatott babapiskótával. Habbá verem a tejszínt, összekeverem a lágy gesztenyemasszával, a rummal és belemorzsolom az Amaretto kekszet. Ezzel a krémmel megtöltöm a formákat, ráhajtogatom a lelógó folpack széleit és hűtőbe teszem tálalásig. Akkor kiveszem a formából, tányérra borítom, leveszem róla a fóliát és egy-egy szem meggybefőttel díszítem. Ha jó az időzítés, a babapiskóta kellemesen puha, a krém könnyen habos, a kekszmorzsa még ropogós…

Fakanál 2008/10

Pick-pack kávékrém / mogyorókrém likőr

Azoknak ajánlom, akik szeretik a Baileys jellegű italokat. Érdemes jó minőségű alapanyagból készíteni, ellenkező esetben igen kommersz végeredménnyel lehet számolni.

Hozzávalók kb 2 liter likőr elkészítéséhez:
22,5 dkg kristálycukor
3 cs. vaníliás cukor (érdemes dr5ker bourbon vaniliásra beruházni!)
6 egész tojás
7,5 dl jófajta rum (semmi esetre sem sütőrum)
1 liter 30%-os zsírtartalmú tejszín (NEM hulala!)
1-1,5 ek azonnal oldódó natúr kávé granulátum

A kristálycukrot és a vaníliás cukrot habosra keverem a tojásokkal. Kevés felmelegített tejszínbe feloldom a kávé granulátumot és hozzádolgozom a masszához. Összekeverem a tejszínnel, majd a rummal. Azonnal fogyasztható (jégkockával felszolgálva), de érdemes legalább 24 órát érlelni, hogy összeérjenek az ízek. Célszerű hűtőben tárolni a nyers tojás és tejszín tartalma miatt. A végeredmény egy sűrű, kellemes likőr, ami itatja magát, de nem elfelejteni, hogy rendes mennyiségű alkohol van benne! Lányos bulik kedvelt hozzávalója. Másnaposság esetén felelősséget nem vállalok!

Ha a fenti hozzávalókból mogyoró krémlikőrt szeretnél készíteni, a kávé granulátum helyett főzzél folyamatos kevergetés mellett kb 15 percen keresztül 20 dkg darált mogyorót (a pörkölt még jobb!) annyi tejben, hogy bőven ellepje, kihűlés után szűrd le és add hozzá a többi hozzávalóhoz! Az is isteni!

15 perces csokis kuglóf

Évekkel ezelőtt egy Tupperware bemutatón tanultam ezt a receptet és gyakran készítem, mert előkészítéssel-sütéssel együtt tényleg csak 15 perc. Az eredmény pedig mennyei illat a konyhában és isteni csokis sütemény. Mikrósütő ellenzők lapozzanak!

Hozzávalók:
20 dkg vaj
20 dkg magas kakaó tartalmú étcsoki
4 tojás
1 kisüveg rumaroma (ha gyerekek is eszik) vagy egy jó kupica rum
20 dkg porcukor
20 dkg finomliszt
1 sütőpor

Egy mikrózható edényben 2 perc alatt megolvasztom a vajat, beletördelem a csokit, újabb 2 perc a mikróban. Kézi robotgéppel összekeverem, beleöntöm a rumot, hozzáadom egyenként a tojásokat, jól elkeverem. Beleszórom a porcukrot, elkeverem, hozzáadom a lisztet, amibe előzőleg belekevertem a sütőport, újabb keverés. Ha már egynemű, szilikon kuglófformába öntöm a masszát és mikróba 8 percig sütöm 700 watton. Ha lejárt az ideje, pihentetem még pár percig, majd rácsra borítva kihűtöm.
Szórható rá porcukor, vagy akár csokiöntet is.

Egy titka van: érdemes minél magasabb kakaótartalmú csokival készíteni. Volt, hogy megmaradt csokinyuszit vagy télapót hasznosítottam (volna) újra, de siralmas lett a végeredmény. Azóta mindig tartok itthon 1-2 tábla 70-80%-os csokit.