Finocchiona

A finocchiona toszkán specialitás, édesköménnyel és borssal ízesített szalámi. Tavaly karácsonyra KicsiVú megajándékozott a Leonardo lakomái című könyvvel, abban olvastam a receptjét, aztán januári toszkán utunkról hoztunk belőle kóstolót, ízmintának. Már tavaly is készítettünk, füstölés után legalább egy hónapig érlelni kell, azután vékonyra szeletelve fogyasztható. (A képen a tavalyi látható, az idei kóstolóval még legalább 2 hetet várni kell.)

Hozzávalók:
4 kg sertéscomb
1 kg zsírszalonna
120 g tengeri só
50 g frissen őrölt édeskömény mag
50 g szemes, színes bors
50 g frissen őrölt fekete bors

A húst és a zsírszalonnát késsel apró kockákra vágjuk (a húst fél-egy centisre, a zsírszalonnát apróbbra).

Összekeverjük a fűszerekkel és legalább pár órát, vagy akár egy egész éjszakát, hűvös helyen hagyjuk összeérni az ízeket. Másnap újra megdolgozzuk a masszát (két kézzel, dögönyözve, remek stressz levezető!) és előkészítjük a beleket. A szalámibél hentesboltban kapható, különböző vastagságokban, mi a finocchionát 45-ös műbélbe töltöttük. Kézmeleg vízbe kell áztatni legalább negyed órára, majd az egyik végét lezárni, un. farkashurokkal (így biztosan nem csúszik le). Kolbásztöltő segítségével a bélbe töltjük, majd a másik végét is lezárjuk. Legalább 12 órát szellős helyen, lógatva szikkasztjuk, majd akác és bükkfa fűrészporával, 2-3 hideg füsttel megfüstöljük. Szellős, hűvös kamrában érleljük legalább egy hónapig.

Ha tetszik a recept, csatlakozz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

Narancslekvár

Vasárnap délutáni alvás helyett narancslekvárt főztem.

Hozzávalók:
kezeletlen héjú, magmentes, édes narancs
ha nem elég édes a narancs, minimális mennyiségű befőzőcukor
fűszerek (vanília esszencia, őrölt fahéj, szegfűszeg és kardamom)
jó minőségű vodka
sterilizált befőttes üvegek, fedővel
3-4 óra szabadidő, amit a lekvár kavargatásával töltünk

A narancsokat alaposan megmostam és a zöldséghámozóval vékonyan hámoztam a héjából, igyekezve, hogy fehér rész ne kerüljön bele, mert az keserű lehet. A narancshéjat julienne-re (vékony metéltre) vágtam, a narancsokat meghámoztam és feldaraboltam. Egy láda narancsból, hámozás után 6 kiló narancshús lett, ehhez tettem 1 kiló befőzőcukrot és feltettem főni. Amikor elkezdett forrni, takarékra vettem alatta a tüzet és néha megkevergetve főztem, míg megpuhult a narancs, akkor botmixerrel pürésítettem és fűszereztem többféleképpen, mindegyiket külön edénybe téve továbbfőztem, míg elérte a kellő sűrűséget és megfelelően dermedt, akkor sterilizált üvegekbe szedtem. Tetőt rátekertem, pár percre fejtetőre állítottam, majd száraz dunsztban (egy kosárban, plédek között) tartottam másnapig, aztán mentek a kamrapolcra.

Készült natúr változat (csak narancs, narancshéj és cukor), vaníliás-vodkás (házi vanília esszencia + a főzés végeztével löttyintésnyi vodka), karácsonyi feelinget árasztó fahéjas-szegfűszeges és egy kardamomos változat.
Pár üveggel már el is fogyott, került leveles tésztából készült kiflibe,

és túrós rétes töltelékébe is (a reszelt citromhéj helyett). 25 darab 2 dl-es üveggel töltöttem meg, de gyanítom, hogy nem tart ki a következő narancs szüretig. Annyi baj legyen…

Ha tetszik a recept, csatlakozz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

Essencia

Szeretem az Essencia főzőiskolát. Hangulata van a helynek, meg az ott töltött estéknek.
Első alkalommal a Tefal ActiFry próbahónap kapcsán jártam náluk, a projekt záróakkordjaként jó hangulatú közös főzésen vettünk részt az akcióban résztvevő többi gasztrobloggerrel.
A 3Séf sorozat kapcsán rendszeresen és növekvő lelkesedéssel ültem be az „iskolapadba” (azaz a demo konyhába), ha időben érkeztem – és igyekeztem időben érkezni - kvázi „bérelt helyem” volt az előadó séf mellett, a bemutató pult végében. Szeretek ott ülni, mert onnan minden mozdulatot látok, még kezdés előtt szemügyre tudom venni a mise en place-t (a főzési folyamat meggyorsítását szolgáló, előkészített alapanyagokat), néha még arra is sor került, hogy besegítsek egy „keverd ezt össze” felkérésre:-)

Kemény egy-egy ilyen kurzus a gyomornak is! Ami az este folyamán készül, azt mind meg is kóstoljuk és 10 fogás alatt nem ússza meg az ember. Néhányszor volt szerencsém ÉP-vel fuvaroztatni magam, akkor bort, pezsgőt is kóstolhattam, de vezető beosztásban, ásványvízzel kísérve is tökéletes esték voltak! Mindig sóhajtozva, tele ízélményekkel és megvalósításra váró ötletekkel indultam neki a 120 km-es, hazafelé vezető útnak, alig várva a következő alkalmat. Irigylem azokat, akik minden alkalommal ott voltak a kurzusokon, jómagam olyan témákat választottam, amik engem a legjobban érdekeltek, de sokszor a többiekkel beszélgetve a homlokomra csaptam, hogy b@sszus, erre is be kellett volna nevezni...

Az egyik legemlékezetesebb alkalom Bíró Lajos -marha, sertés és vöröshúsú szárnyasok kurzusa - volt, melyen a wagyu marha steak-től kezdve a fledermausból készült, eddigi életem legfinomabb rántott húsáig sok minden tányérra került (összesen 17 fogás), rengeteg technológiai infót, konyhai trükköt és jó tanácsot kaptunk, abban a hamisítatlan BíróLalis, sztorizós stílusban. Élvezet volt nézni, ahogy a hússal bánik, és élmény volt hallgatni, ahogy beszél róla (hiába 60 éves, ellenállhatatlan a pasas!).

Bicsár Attilának köszönhetően sokkal jobban eligazodok már az édesvízi, tengeri halak, és a tenger gyümölcsei világában, bátrabban nyúlok akár filéző késsel a laposhaltól a nyelvhalig. Hálás vagyok Vomberg Frigyesnek, hogy a „falatnyi univerzumok”, a hors d`oeuvres (egyfalatnyi), amuse-bouche (másfél falatnyi) és többfalatnyi előétel ötlettáram is jelentősen bővült. A „Nemes őszi gombák” kurzust követően már meg tudom különböztetni a téli és nyári szarvasgombát:-) Olyan gombákat is kóstolhattam, melyekért a Barcelonai piacig kellett volna utaznom. Másik emlékezetes alkalom a „Vadak és vadmadarak” kurzus volt, nem utolsó sorban Papp Lajos fővadász előadásának köszönhetően, de Vomberg Frici nagy karácsonyi menüje is igazi élmény volt, nem csak az ízlelőbimbóinknak:-)

Minden alkalommal kifogástalan alapanyagokkal dolgoztak (olyanokkal is, amihez magamfajta vidéki háziasszony ritkán, vagy csak sok utánajárással tudna hozzájutni), az ételsor és a főzés menete szépen fel volt építve, megtanulhattuk a mise-en-place, a tervezés és szervezés lényegét, rengeteg recepttel lettünk gazdagabbak és olyan tudásra tettünk szert, amit szakácskönyvből nem lehet elsajátítani.
Ez a kurzus nem profiknak szól, hanem lelkes amatőröknek, akik mindennap, a saját konyhájukban tevékenykednek és örömmel főznek. A szervezés profi, érződik rajta a gasztronómia iránti rajongás és az elkötelezettség, mégis családias a hangulat, olyan hely, ahová szívesen megy az ember, mert még egy nehéz nap után is feltöltődve indul haza. Nem olcsó, de ez így egyben minden pénzt megér! (szoktam mondogatni, hogy ruhára nem sokat költök, de az Essenciát nem vonom meg magamtól:-)).

Idén már csak Bálint napig kell várnom, mert beneveztem a

3Cukrász + 1Pék kurzus 4 alkalmára és ígérem, minden alkalom után részletesen beszámolok!

A kurzusokon készült fotóimat megnézheted a Facebookon.

Kacsa bourguignon

A franciák híres egytálételét ezúttal kacsahúsból készítettem. Igazi vasárnapi komfort ebéd! Ha előző nap megpucolom a zöldségeket, reggel max. félórás meló van vele: felaprítom a zöldségeket, közben elősütöm a húst, majd mindent bele a sütőedénybe, be a sütőbe és máris szabad vagyok délig, vissza lehetne feküdni, olvasni, beszélgetni. Szép terv, de most a henyélés helyett előkészültem a narancslekvár főzésre.

Hozzávalók (4 főre):
1- 1,5 kg kacsahús (most pecsenyekacsa szárnytöve)
4 dl száraz, jófajta fehérbor (ezúttal badacsonyi olaszrizling)
1 kis csokor friss kakukkfű
pár szál sárgarépa
1-1 fehérrépa és paszternák
fél fej zellergumó
50 dkg apró barna csiperkegomba
1 ujjnyi szelet (kb 10 dkg) füstölt szalonna
30 dkg egészen apró salottahagyma
4 gerezd fokhagyma
2 dl kacsahúsleves
vaj és kevés liszt a húsok átsütéséhez
só, frissen őrölt bors

A húsokat megmosom, az apró salottát megtisztítom, a fokhagymát tisztítás után felaprítom, a megtisztított zellert, fehérrépát, paszternákot és sárgarépát 2 cm-es darabokra aprítom, a nagyobb gombákat félbevágom.
Egy nagy tálba teszem a húsdarabokat, bőkezűen tekerek rájuk borsot, megszórom a liszttel és jól összekeverem. Kisebb adagokban kisütöm egy méretes serpenyőben, vajon. Mindig csak annyi húst teszek a serpenyőbe, amennyi egy rétegben, kényelmesen elfér, mert pirulnia kell, nem párolódnia. A szalonnát előbb vékony csíkokra, majd kis kockákra vágom és egy kicsi átsütöm abban a serpenyőben amiben a húskockák pirultak. Hozzáadom a salottát, a sárgarépát, fehérrépát, zellert és az egészet egy kicsit átpirítom. Rászórom az aprított fokhagymát, végül a gombát és amikor megérzem a fokhagyma illatát, öntök rá egy kevés bort, ezzel feloldom a serpenyő aljáról az ízes pörköket, majd az egészet, a hússal együtt belezúdítom egy fedeles, vastag falú öntöttvas, vagy egy fedeles, méretes cserép edénybe.
Sózom, rászórom a kakukkfüvet és a babérlevelet, ráöntöm a bort meg a kacsahúslevest és letakarom: előbb sütőpapírral – így nem szökik a gőz – majd az edény tetejével. 150 fokon 3-4 órát párolom a sütőben, időnként megnézem a hús elkészülési fokát, ha elfőné a levét húslevessel vagy kevés borral pótolom. Amíg a hús megpuhul, a leve szépen besűrűsödik, a zöldségek szinte karamellizálódnak. Van olyan jó, mint a marhahúsos változat!
Krumplipürével tálalom.

Ha tetszik a recept, csatlakozz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

Tejszínes sült hagyma

Könnyű ebédünk volt ÉP bográcsban főtt birkapörkölt-vacsorája előtt (amit én végül csak másnap kóstoltam). Egyszemélyes adagokat készítettem, mindenki akkor látott hozzá, amikor épp éhes lett. 5 perc összedobni, 20 perc a sütőben és újramelegítve is finom!

Hozzávalók fejenként:
1 méretes vöröshagyma
50-60 ml tejszín
só, frissen őrölt bors
kiskanálnyi aprított petrezselyemzöld
löttyintésnyi fehérbor
pár szem olajbogyó (most épp zöld, magozott)
füstölt pizza mozzarella sajt, szeletelve, vagy reszelve
vaj a sütőtál kikenéséhez

Meghámozom a hagymát, félcenti vastagra szeletelem és a kivajazott sütőtálba rendezem. Közé rakom az olajbogyókat, meglocsolom egy korty száraz fehér borral, ráöntöm a tejszínt, sózom, tekerek rá borsot, megszórom egy kis petrezselyemmel és befedem a füstölt sajttal. Kb 20 percre (vagy amíg szépen megpirul a teteje) 180 fokos sütőbe tolom. Köretnek is adnám natúr sült mellé.
Friss kakukkfű, vagy zsálya is jo lenne a petrezselyem helyett.

Ha tetszik a recept, csatlakozz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

Kakukkfüves citromos kolbász

Kellemesen fűszeres lett, a sóban eltett citrom íze nagyon jót tett neki, mint ahogyan az is, hogy a citrombefőttből kihalászott sóval lett ízesítve. Készítsetek sózott citrombefőttet, érdemes még kolbászba is tenni!

Hozzávalók:
1 kg sertéscomb, darálva
250 g sertés zsírszalonna, darálva
1 kiskanálnyi frissen őrölt szegfűbors
1 kis csokor friss kakukkfű (vagy 1 evőkanálnyi szárított, morzsolt)
20 g só a citrombefőttből
12 g fokhagyma, zúzva
1 sóban eltett citrom héja, finomra aprítva

A húst, zsírt és fűszereket jól összedolgozom,

hagyom legalább egy órát összeérni az ízeket, majd kolbászbélbe töltöm. Egy éjszakára, hűvös helyen fellógatva hagyom szikkadni, majd másnap megsütöm, ami nem fogy el, adagonként vákuumozva lefagyasztom.
Grillen, vagy serpenyőben sütve, mustárral, friss kenyérrel az igazi.

Duende receptje alapján.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Chorizo

Tavalyelőtt készült chorizo első alkalommal, de nem volt jó a recept, sok volt benne a pirospaprika és az ecet (akkor almaecetet használtam). Tavaly már finomítottam az arányokon, de állítom, idén lett a legjobb! Frissen, sütve ettük, valamennyit fel is füstöltünk. Nem lesz ideje kiszáradni…A mennyiségeket egy kiló húshoz adom meg, hogy könnyebb legyen számolni.

Hozzávalók:
1 kg darált sertéscomb
250-300 g darált sertés zsírszalonna
20 g tengeri só (nem jódozott, sima)
10 g zúzott fokhagyma
7 g őrölt fahéj
5 g frissen őrölt szegfűszeg
6 g frissen őrölt fekete bors
12 g édes fűszerpaprika
5 g cayenne bors
5 g morzsolt oregánó
5 g barna nádcukor
1 ek. balzsamecet (én Star almabalzsamot használtam)

A húst, zsírt és fűszereket jól összedolgozom, hagyom pár órát érlelődni, majd kolbászbélbe töltöm. Egy éjszakára fellógatom, majd egy részét másnap átviszem a füstölőbe és 2 napon át hideg füstöt kap akác és tölgyfa fűrészporból. Füstölés után hűvös, szellős kamrában lóg, míg el nem fogy, a nem füstölt része pedig a készítés másnapján megy a fagyasztóba, azt grillen, vagy serpenyőben sütve fogyasztjuk.

Ha tetszik a recept, csatlakozz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

Helyzetjelentés

Akárhogy igyekeztem, az elmúlt napokban nem kerültem blog közelbe, de net-közelbe se nagyon…pedig pár napja készülök megmutatni az idei kolbásztermést! Ízelítő most, receptek meg szép sorban, ahogy időm engedi.

Főzésileg semmi új a nap alatt, illetve a konyhámban, kolbásztöltés után volt pár sült kolbász kóstoló, vasárnap szuper-hagyományos húsleves-tyúksült-párnás rizs ebéd, mostanában leginkább régi, jól megszokott ízekre vágyunk, amióta meg leszedtük a füstről a kolbászt, naponta többször van savanyú káposztalében főtt kolbász tormával és mustárral, míg meg nem unjuk. A maradék kolbászhúst (már ami a kolbásztöltőben maradt) hasznosítottam korhely levesben, mostanában a savanyú káposztás ételek nagyon mennek nálunk.

Idén szerény mennyiségű húst dolgoztunk fel (a tavalyi 140 kg-hoz képest), mindössze 47 kilónyi sovány sertéscombot, ehhez jött 8 kiló zsírszalonna. A nagyobbik részéből paprikás szalámi (és kevés kolbász) készült, 5 kiló húsból finocchiona (édesköményes olasz) szalámi, jóval soványabb mint tavaly, késsel daraboltuk hozzá a húst, ez tartott a legtovább az összes munka közül:-)
Készült még csípős chorizzo (egy részét felfüstöltük), a szokásos csomboros kolbász, és első alkalommal citromos kolbász, amibe a marokkói citrombefőttet használtam, nagyon, nagyon finom lett, mindenkinek ízlett, aki kóstolta.

Kipróbáltam még egy ribizli likőrös receptet is, hát hogy is mondjam…érdekes (pozitív értelemben!), majd még finomítom a receptet és ha maradéktalanul elégedett leszek vele, megosztom. Nagy a gyanúm, hogy mire kitavaszodik, legalább egyszer lesz még sütőkolbász töltés, mert grillezve igazán jók lennének! Grillezésről jut eszembe, hogy lehetne már tavasz! Jaj, de vágyok már langyos napsütésre és egy nagy sétára az erdőbe, ánizs illatú turbolyaszőnyegen gázolva!

Tudtátok, hogy 2011 az erdők éve?

Ha tetszik a poszt, csatlakozz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

Kedvenc téli egytálételem

Maga az étel nagyon egyszerű, de már második napja eszem és annyira, de annyira ízlik, hogy az utóbbi pár évben – ha jól belegondolok – Fűszeres Eszter sóletja gyakorolt rám ilyen hatást.

Egytál étel ez is, mondhatnám, hogy véletlenül született, de persze tudjuk, hogy nincsenek véletlenek.

Eldöntöttem, hogy amíg tart a tél, mindennap lesz leves, és hetente legalább 2-3 alkalommal lesz valamiféle főzelék, szigorúan liszt és keményítőmentesen, saját anyagával sűrítve. Hét elején hozzá is fogtam, és két fajta főzelék mellé készítettem egy savanyú káposztás korhelyleves szerűséget, ami aztán átalakult, és valami fenomenális egytálétellé változott, na erről zengem itt a dicshimnuszt, kéretik elhinni, hogy ez a ronda és naaaaaaagyon finom kategóriagyőztes.

Fapados korhelynek, vagy inkább savanyú káposztalevesnek indult. Egy kanál kacsazsíron kiolvasztottam 20 dkg kockázott (jó húsos) bacon zsírját, majd ráküldtem egy arasznyi darab házi kolbászt, szeletelve. Az is kiengedte a zsírját, de mielőtt ropogósra pirult volna hozzáadtam fél kilónyi metélt savanyú káposztát annyi vízzel, hogy jól ellepte. Tekertem rá borsot, dobtam bele 2 babérlevelet, majd tettem az egészhez egy jó maréknyi megmosott gerslit (rendes nevén hántolt árpa). Lefedtem és lassú tűzön hagytam, hogy a gersli, meg a káposzta roppanósra puhuljon. Sejteni lehetett, hogy sűrű lesz a végeredmény, de sebaj, szeretjük a tartalmas leveseket. Mire megfőtt, este lett, akkor kevertem bele egy kis pohár tejfölt, másnap reggelig otthagytam a tűzhelyen, hadd hűljön, majd reggel mehet a hűtőbe. Igen ám, de reggelre a gersli úgy megduzzadt (mégsem lett túl puha), hogy gyakorlatilag alig maradt leve a „levesnek”, sokkal inkább főzelékszerű, az íze meg…hmmm…komolyan addiktív. Ma reggelire is azt ettem egy tányérral, meg ebédre is másféllel. A végére jártunk és sajnálom, hogy elfogyott. Sebaj, pár nap múlva főzök még egy adagot!

Update: megfőztem már a Konyhakiállítás nagyszínpadán is, nagy sikere volt!

Ha tetszik a recept, csatlakozz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

Felvágott helyett

Eszternél olvastam tegnap, hogy megfogadta, 3 hónapig megpróbál csakis otthon készített ételeket és italokat adni a családjának, de előre fél a házi „felvágott” készítésétől. Pedig van arra - a házi sonka, vagy kolbászon túl is - számtalan alternatíva, például egy szép darab, fűszeres kencével göngyölt - sült karaj, melyet vékonyra szeletelve tehetek Picilány szendvicsébe. Garantáltan nátrium-glutamát, mesterséges színezék és tartósítószer-mentes. Nem mellesleg, nagyon finom!

Hozzávalók:

1 darab sertés karaj (ez most baráti disznóvágásból kapott, boldog sertésből való)

konyhai kötöző madzag

1 ek sertészsír (vagy olaj)

1 dl száraz fehérbor

A pesto rosso-hoz:

1 marék szárított paradicsom
fél dl olívaolaj
pár szem magozott (kalamata) olajbogyó
1 ágacska rozmaring
2 gerezd fokhagyma

chili pehely, ízlés szerint
só és frissen őrölt bors
1-2 evőkanálnyi frissen reszelt parmezán

Azzal kezdem, hogy elkészítem a paradicsomos pestot: a hozzávalókat késes konyhai aprítóba teszem és az olívaolajat hozzácsurgatva kenhető, de nem híg masszát készítek.

A karajt éles késsel felnyitom, igyekezve minél nagyobb téglalapot alakítani belőle. Sózom, borsozom és megkenem a paradicsomos kencével, majd felgöngyölöm és a kötöző zsineggel körbekötözöm, hogy sülés közben megtartsa a formáját és ne nyíljon ki.

Egy serpenyőben kevés zsíron minden oldalát (a végeket is) jól körbepirítom, majd sütőtálba helyezem. A serpenyőben maradt ízes pörcöket egy kis borral feloldom és az egészet a sütőtálba várakozó karajra öntöm. Letakarom fóliával és betolom a 110 fokra előmelegített sütőbe úgy 2 órára. A második óra vége felé hús hőmérővel ellenőrzöm a maghőmérsékletet, akkor jó, ha 65 fok felett van, az enyém 73 volt mikor ellenőriztem, ennek ellenére a hús szaftos maradt, még hidegen, szeletelés után is finom volt.

Ha megsült, kiveszem a sütőből és fólia alatt hagyom kihűlni. Vékonyra szeletelve, szendvicsbe használom felvágott helyett.

Ha tetszik a recept, csatlakozz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

Egyszemélyes pulykakocsonya

Az idei első, a sorban már a 39.-ik Vigyázz, Kész, Főzz! játék egyik témája a kocsonya. Dizájnos egyszemélyes adagokat készítettem pulykaszárnyból. Akinek jó a kézügyessége, cifrázhatja a díszítést.

Hozzávalók 4 főre:
2 méretes pulyka szárny
1 sárga és egy narancssárga sárgarépa
1 nagy fej hagyma
2 fej fokhagyma
1-2 ek ételízesítő (én ízfokozó, adalék és sómentes, bio, szárított zöldségkeveréket használok)
só és szemes bors

A húsokat megmosom és hideg vízben (annyi, hogy jól ellepje) felteszem főni egy méretes edényben a felnegyedelt hagymával, egy fej (hámozatlan) fokhagymával, sóval, borssal, ételízesítővel. Ha forr, azonnal minimál-takarékra csendesítem alatta a lángot, mert csak gyöngyözve szabad neki főni, különben zavaros lesz a kocsonya. Folyamatosan lehabozva addig főzöm, míg a hús teljesen meg nem puhul, leválik a csontokról (ez 2-2,5 óra). Az utolsó félórában beleteszem a megpucolt sárgarépát is és roppanós-puhára főzöm azt is.
Leveszem az edényt a tűzről, szűrőkanállal kiszedem a húsokat és a visszamaradt lében elkeverem a második fej fokhagymát zúzva, vagy reszelve, hogy jól kiadja a zamatát. Ha a húsok már annyira kihűltek, hogy meg tudom fogni, kicsontozom, lebőrözöm, a sárgarépákat felszeletelem. Hőálló kis egyszemélyes tálkák aljára szűrők egy kevés kocsonya levet, a sárgarépa szeletekből díszítést készítek, majd rászedem a kicsontozott, bőrétől megszabadított húst, rámerem egy szűrőn keresztül a levet, majd hűvös helyen kidermesztem a kocsonyát.
A két szárny bőrében lehetett elég zselatin, a kocsonyám nem lett kemény, de szépen megdermedt. Akinek kétségei vannak, tegyen hozzá plusz zselatint.

Az e havi VKF! játék másik témája a töltött húsok. Bár már nem annyira trendi tölteni, meg göngyölni, de nálunk gyakran van töltött is, göngyölt is:
Avokádós, medvehagymás csirkemell
Bacon bomba
Baconos, rucola pestos csirkecsigák
Cordon bleu
Gesztenyés, aszalt gyümölcsös pulykarolád
Gombával töltött sertéscomb
Gombás-májas töltött csirkecomb
Grillezett spárgával töltött csirkemell
Kéksajtos töltött csirkemell
Medvehagymás, sajtos hústekercs
Sajtos, ananászos töltött csirkecomb
Spenótos, sajtos-sonkás nyúldagadó
Szárított paradicsomos morzsával és olajbogyóval töltött, konfitált malackaraj
Töltött pulykamell rolád
Töltött báránylapocka
Töltött dagadó
Töltött húsroládok
Zsebes töltött pulykacomb

Válogassatok kedvetekre, Edithnek köszönöm a játékot!

Ha tetszik a recept, csatlakozz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

Magyar Konyha

Útban Bécs felé, egy benzinkútnál pillantottam meg az új Magyar Konyhát. Rémlett, hogy vagy egy éve nem jelent meg, azonnal megvettem. Első ránézésre gyönyörű címlap, kellemes tapintás, visszafogott elegancia. Aztán belelapoztam és egyre szélesebb mosoly derült arcomon.
Számomra hiteles emberek írják. Végre nem légből kapott, kipróbálatlan receptekkel teli újság, hanem valóban gasztronómiai magazin, „amitől a szellem is jóllakik”.
Van benne bőven olvasnivaló, nem csak recept, az igényes és tájékozott Vendégnek. Hagyomány és haladás, a klasszikus konyhaművészet értékeinek megőrzése és tisztelete jegyében.

A Bittera Dóra –  Molnár B. Tamás szerzőpár derekasan kivette a részét az első szám megírásából, a tőlük megszokott színvonalon. Van desszert szekció Kolonics Zoltántól, a Gerbeaud főcukrászától, akivel az Essencia főzőiskola 3 Cukrász +1 Pék kurzusain is találkozunk tavasszal (már alig várom!), de a Bíró Lajos-interjú képe a legvagányabb, olyan nagyon bírólalis, a kezében tartott koktélnak látszó tárgy nem más, mint egy jól álcázott csülök:-). Van benne Segal Viktor öt receptje céklára és sütőtökre, Vinkó József (főszerkesztő) pedig az őrségi tökmagolaj- és kecskesajt készítés hagyományairól ír. A boros-pezsgős szekció Alkonyi László tollából való és egyik kedvencem, Schäffer Erzsébet írása is olvasható. Van Spájz rovat és szakácskönyvajánló. Ami nincs benne – megnyugtató módon – „házias” leveskocka reklám. Egy sem. Köszönöm. Előfizetek rá!

Update: azóta receptjeim jelentek meg a lapban több alkalommal, és még a házi húsérlelésről is jelent meg benne egy írásom. 

B.Ú.É.K.! 2011

Boldog Új Évet!

Happy New Year! 

La multi ani! 

Bonne année! 

Glückliches neues Jahr!

Feliz ano! 

Felice Anno Nuovo!

Gelukkig nieuwjaar! 

Sretna Nova godin! 

З Новым годам!  

Честита Нова Година! 

Head uut aastat! 

Hyvää Uutta Vuotta! 

Gëzuar Vitin e Ri! 

Ευτυχισμένο το Νέο Έτος!  

नया साल मुबारक हो! 

Athbhliain faoi mhaise daoibh!  

Selamat Tahun Baru! 

新年あけましておめでとうございます！

גליקלעך נייַ יאָר!  

Feliç 해피 뉴 이어! 

Szczęśliwego Nowego Roku!  

新年快乐！

Laimīgu Jauno gadu!  

Среќна Нова Година!  

Selamat Tahun Baru!  

Godt nytt år!  

Շնորհավոր Նոր Տարի  

سال نو مبارک!  

Срећна Нова година!  

Furaha ya Mwaka Mpya! 

С Новым годом! 

Mutlu yıllar!

Kép innen.

Lencsekosárka avokádókrémmel

Maradék lencsesalátából készítettem a szilveszteri asztalra. A lencsesalátához felvert tojást és reszelt parmezánt kevertem, szilikon muffin sütőformába simítottam és kosárka formára alakítottam egy kiskanál segítségével (az sem baj, ha nem egyformák, kicsit bénák, na jó: rusztikusak!). 180 fokos sütőben sültek 20-25 percet, rácson kihűltek, majd nyomózsákból formára nyomott, nem túl híg guacamole-val töltöttem (mivel az avokádó gyorsan oxidálódik, érdemes közvetlenül tálalás előtt betölteni, hogy megőrizze üde színét). Finom, kézzel is ehető partykaja.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Majonézes halkrém

A karácsonyi vacsorára sütött lazac és sügér filéből maradt valamennyi, másnap finom kencét készítettem belőle. Késes robotgépbe összeaprítottam a (bőrétől megszabadított) sült halfilét, adtam hozzá egy finomra vágott salottát és kevés snidlinget, pár evőkanálnyi majonézt, kevés citromlevet és reszelt citromhéjat, sót, borsot és jól összekevertem. Pirítósra kenve ettük és rozé pezsgőt ittunk hozzá.

Ha tetszik a recept, csatlakozz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

Herz, újra!

Több bloggerrel együtt én is kaptam Karácsony előtt egy csomagot a Herz-től. Nagyon kedves meglepetés volt! Az új, dizájnos csomagolású négy rúd szalámit már leteszteltük, a „csemege” a szeretett téli szalámink, a „paprikás” korrekt, a „felizzo” is ízlik, de legjobban a "chorizo" nyerte el tetszésemet (annyira, hogy most, mikor e sorokat írom, fel kellett állnom és vágnom egy szeletet, csak úgy magában…vakker, zsíros lett a klaviatúra…:-)). A praktikus kötényre ÉP azonnal lecsapott, a vágódeszkát vittük magunkkal Bécsbe is, Picilány pedig már két napja a szintén a csomagban lévő szendvicskönyvből készíti a reggelit. A legklasszabb a Victorinox svájci bicska ollóval, lámpával, tollal, körömreszelővel és – stílusosan - 2 gigás pendrive-val.

Másfél éves előkészítés után a HERZ újra indult. A termékek kívül belül megújultak, a hagyományos ízek mellett megjelentek a mediterrán és a különleges fűszerezésű szalámik is, a csomagolásuk tetszetős, az ízükkel is elégedett vagyok. Köszönöm a meglepetést, a kedves levelet és sikeres visszatérést, Herz!

Ha tetszik az ajánló, csatlakozz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

Egyszerű lencsesaláta

Közeleg a „kötelező” éves lencseevés napja, jöjjön egy fapados lencsesaláta recept. Sült pulyka mellé készítettem köretnek akkor, mikor két ünnep között, 5 napos távollét után gyakorlatilag semmi köretnek való nem volt itthon, csak lencse, meg rizs, de az ünnepek alatt volt finom rizottó, azt már nem kívánta senki, maradt a lencse. A mandarinos olívaolaj és gyümölcsös balzsamecet vitt egy kis csavart az egészbe, de attól még igencsak fapados.

Hozzávalók:
500 g lencse
3 kis fej salotta hagyma
1 kis csokor petrezselyem
2-3 ek mandarinos olívaolaj
2-3 ek őszibarackos (vagy más gyümölcsös) balzsamecet
só, frissen őrölt bors

A lencsét megmosom és mivel sürgős a dolgom, 20 perc alatt pároló betétes kuktában roppanós puhára párolom. (ennek híján előző este érdemes beáztatni, majd másnap enyhén sós, babérleveles vízben megfőzni, majd leszűrni).
Tálba öntöm, összekeverem az aprított hagymával és petrezselyemmel, meglocsolom az olajjal és ecettel, sózom, tekerek rá borsot és jól összekeverem.
Mi melegen ettük, hidegen is finom, ha van maradék, abból lehet lencsekosárkát gyártani.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Karácsonyi menü, 2010

Csodás 5 napot töltöttünk az osztrák fővárosban. Egy technikai probléma miatt a szállásunkon nem volt internet (sem tv adás, de mindkettőt túléltük), így kis késéssel számolok be az idei karácsonyi menünkről.
A bevásárlást a Naschmarkton intéztük és mire végigvonultunk a piacon, jól is laktunk azzal, amit az árusok vevőcsalogatónak kínáltak (itt egy meleg falafel humusszal, ott egy-két olajbogyó, itt egy sajtkrémmel töltött paprika, ott egy-két falat sajt…).
A menüt nem bonyolítottam túl. Előételnek antipasti-tálat kínáltam, a sajtrúdtól indulva, óra járásával megegyező irányban a következők voltak:

Bergkäse (kézműves érlelt sajt alpesi tehéntejből)
kecske sajtkrémmel töltött sárga chili paprika
bivalytejből készült burrata toszkán extraszűz olívaolajjal
szicíliai és toszkán friss olajbogyók, kalamata és sajtkrémmel töltött olajbogyók
mézes sült sonka
kecske sajtkrémmel töltött piros chili
fűszeres sajtos szalámi
fetakrémmel töltött koktél paradicsom
snidlinges, petrezselymes, fokhagymás creme fraiche-el és mini, savanyú uborkával töltött sült sonkatekercs (ez volt az egyedüli, amit én készítettem az előételek közül)
sajtkrémmel töltött articsókaszív tőzegáfonyával
középen: rucola balzsamecetkrémmel

A kész főételről csak homályos képem van, mutatom inkább az alapanyagokat:

Vettem Szt. Jakab kagylót, garnéla rákfarkat (mindkettő vajon sült, vasserpenyőben), Péterhal filét (ez is vajon sült, citromborssal ízesítve), lazacfilét (ezt póréhagyma ágyon, sütőben sütöttem) és készült valamilyen sügér filé (buntbarsch filet), pezsgőmártással (a képen éppen pácolódik), a következő recept szerint:

Hal rozé pezsgőmártással

Hozzávalók:
4 szelet halfilé (pld. sügér)
1 üveg száraz rozé pezsgő
2 db finomra vágott salotta hagyma
2 evőkanál pezsgőecet
10 dkg vaj
jó minőségű tengeri só (pld. fleur de sel)
frissen őrölt fekete bors
1 evőkanál összevágott snidling
1 evőkanál frissen összevágott petrezselyem
fél dl extra szűz olívaolaj

Azzal kezdem, hogy a jól behűtött rozé pezsgőt felbontom, 2 dl-t félreteszek a halfogáshoz, a többit kitöltöm, koccintás, csillogó szemek…elvégre Bécsben vagyunk Karácsonykor:-)

Elkészítem a pácot: összekeverek 2 dl pezsgőt, fél dl olívaolajat, az aprított salottát, tekerek bele borsot, beleteszem a halfiléket és szoba hőmérsékleten, minimum 30 percig letakarva pácolom.
Lecsöpögtetem a halszeleteket, és a pácléből elkészítem a mártást: hozzáadom a pezsgőecetet és úgy 15 percig lassan forralom, majd apránként beleteszem a jéghideg, felkockázott vajat, mindig kivárva, hogy az előző adag elolvadjon. Sóval, borssal ízesítem.
Egy forró serpenyőben, 1-2 evőkanálnyi olívaolajon megsütöm a halat: 2-2 percig sütöm mindkét oldalukat.
Tálaláskor a szószt a halra merem és meghintem a frissen aprított zöldfűszerekkel (snidling és petrezselyem).

A hal körete: Pezsgős rizottó trevisoi radicchioval

Váncsa István Lakomájában van egy pezsgős rizottó recept, ami elég ünnepinek tűnt a karácsonyi vacsoránkhoz. A Naschmarkton vettem egy fej trevisoi radicchiot és azzal váltottam ki az eredeti receptben szereplő zellerszárat.

Hozzávalók 4 főre:
fél kiló rövidszemű rizs (lehetőleg carnaroli)
egy üveg száraz, rozé pezsgő
egy fej trevisoi radicchio
egy kis darab póré
tiz deka vaj
fél liter kész húsleves (alaplé)
öt deka frissen reszelt parmezán
frissen őrölt bors

Tálba teszem a rizst, ráöntök annyi pezsgőt, amennyi ellepi és egy órán át állni hagyom (közben elég szépen beissza a ráöntött pezsgőt).

Egy jókora serpenyőben (a hagyomány szerint e célra a rézserpenyő felel meg leginkább de arra még gyűjtök), a vaj felén megdinsztelem az aprított radicchiot és felkarikázott pórét. Leszűröm a rizst, beteszem a serpenyőbe várakozó alapra, szárazon kevergetem egy darabig, aztán hozzáöntöm és sisteregve elfőzöm a pezsgőt, amiben a rizs ázott, majd fokozatosan, merőkanalanként hozzáadom a forró alaplét és időnként megkevergetve készre főzöm (akkor jó, ha a rizsszemek közepe még „al dente”). Ha kész, borsot darálok bele, belekeverem a maradék vajat és a frissen reszelt parmezánt, meglocsolom még egy-két kanál pezsgővel, összekeverem és a pezsgőmártásos hallal tálalom. (itt egy másik, trevisoi radicchioval készült rizottóm)

Desszertnek vanília és csoki fagylaltot ettünk spekulatius keksz morzsával és passiógyümölccsel rétegezve, mindenhez a kedvenc rozé pezsgőnket ittuk (azt nem mondom meg, hány üveggel…:-)).

Ha tetszenek a receptek, csatlakozz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

Selymes zöldborsó krémleves roppanós zöldségekkel

Amióta Picilány laktóz érzékeny, odafigyelek arra, hogy olyat főzzek, amit ő is ehet. A zöldborsó krémleveshez jó megoldás a szójatej.

Hozzávalók 6 főre:
900 g zöldborsó (most mirelit)
4 salottahagyma
2 ek olívaolaj és 5 dkg vaj
1 tk sómentes bio vegamix (adalékanyag-mentes szárított zöldségkeverék)
só és frissen őrölt bors
fél liter natúr szójatej
A levesbetéthez: 2 sárgarépa, 1 közepes méretű paszternák és fél liter zöldség alaplé

Az aprított hagymát megdinsztelem az olívaolaj-vaj keveréken, ha már üveges, ráöntöm a borsót, sózom és lefedve pár percig párolom. Ezután felöntöm kb 1 dl vízzel és kb 10 perc alatt puhára párolom a borsót. A tűzről levéve beleöntöm a mixerbe és pürésítettem, majd egy szitán átpasszírozom, így lesz igazán krémes a levesem. Szójatejjel hígítom a kívánt sűrűségűre. Közben egy kevés alaplébe roppanós-puhára főzöm a megtisztított, vékony csíkokra szeletelt sárgarépát és paszternákot, amit levesbetétnek használok.
Kellemesen édeskés, élénk zöld színű, jó ízű, krémes leves lett belőle.

Sok volt…

Hétfő óta nyomom az ágyat és évek óta először fordult elő, hogy unatkoztam. Na nem úgy, de itthon tenni-venni nem volt erőm, már nem volt kedvem sem olvasni, sem tévézni, aludni sem igen tudtam, mert vízszintesben fulladok meg. Csütörtökre már úgy tűnt lábra állok, el is mentem totál-generálra (fodrász, körmös), hogy a másnapi szalagavató ünnepségen ne úgy nézzek ki, mint egy madárijesztő. Nem kellett volna, mert a kinti mínuszok hatására, péntek reggelre sokkal rosszabbul lettem. Az antibiotikumot zsigerből elutasítom, de az orvos megkérdezte, hogy akarok-e Bécsbe menni, mert ha nem kezdem el szedni, lehet, hogy fuccs a Karácsonyi terveimnek…hát tegnap elkezdtem, és nem akarom elkiabálni, de mára már kicsit jobban vagyok. Lehet, hogy tízévente bevállalom.
A tegnapi nap volt a mélypont. Nagylány szalagavató ünnepségén nem tudtam részt venni (itthon picsogtam), nem láthattam élőben, amint királylány ruhában végig lejti a táncot. Videón már végig néztem, gyönyörűen táncoltak és az én csibém volt a legszebb (gondolom minden anya ezt mondja).

Szintén tegnap zárult a Tetrabbit Kft karácsonyi nyúlhúsos receptversenye. A mezőny erős volt, afelől nem voltak kétségeim, hogy nem nagyon rúgok labdába, főleg, hogy miután mindent lefőztem és lefotóztam, akkor vettem észre, hogy basszus, KARÁCSONYI nyúlételek volt a kiírás, nem csupán főzzünk nyúlból valami jópofát…

Na mindegy, ezt lekéstem, de volt még egy esélyem, mert Facebook-os oldalukon lehetett szavazni a receptekre és csütörtökön a legtöbb szavazattal vezető recepthez képest a csicsóka krémlevesem nyúlkolbásszal 27 szavazattal a negyedik helyen állt. Úgy voltam vele, innen szép nyerni, megkértem az ismerőseimet, a blogom olvasóit, hogy szavazatukkal segítsenek.

Délután négyre ígérték az eredményhirdetést, négy óra hét perckor megszakadt az internet kapcsolatom…soha jobbkor…hívtam a szolgáltatót, perceken belül jött is egy emberük, kiderült, hogy tönkre ment a modem…kicserélték, fél hétre újra lett netem és látom, hogy Gabojsza konyhája, "Csicsóka krémleves csomboros nyúlkolbásszal" 109 szavazattal a közönségszavazás nyertese lett!
Ezúton is hálás köszönet mindenkinek, aki szavazott és bíztatott!

Nyereményem egy Bíró Lajos „Sok vagyok” szakácskönyv (már töviről-hegyire kiolvastam, a megjelenés másnapján megvettem)

és egy 10.000.-Ft értékű voucher a Bock Bisztóba. Köszönöm!

Bíró Lajos chef és a voucher. Fotó a Tetrabbit oldaláról.

Kéksajtos sült körte

Egyik kedvenc köretem. Bármilyen sült húsnak ideális kísérője, a sült csirkének ugyanúgy, mint a komolyabb sertés sülteknek.

Fejenként egy körtét kimagozok és a magház helyére teszek egy-két levélke rozmaringot, (vagy a kéksajt töltelékbe keverek aprított friss rozmaringot), megtöltöm kékpenészes sajttal, amilyen épp van itthon. Gorgonzola picante-val, stiltonnal, vagy roqueforttal a legfinomabb, márványsajtot már rég nem veszek, mert túl sós és gumis az állaga, képtelen krémesre olvadni, az ár-érték aránya hagy némi kívánni valót, kilónként egy ezressel olcsóbban kapni francia kéksajtot, ami még nem roquefort, de klasszisokkal jobb minőségű mint magyar társa. Híve vagyok a „vegyünk-együnk hazait”, de sajtban még van hová fejlődnünk, kéksajtban meg pláné…
A megtöltött körtéket megkoronázom egy csipet frissen őrölt borssal és sütőben addig sütöm, míg a körte meg nem puhul, ez 180-200 Celsius fokon kb. 15-20 perc.

Pár szem - száraz serpenyőben, illatosra pirított - dióval még finomabb.

Csicsókás savanyú káposzta krémleves céklával és kacsahússal

A Kistücsökben ettük és kikiáltottuk a szezon legjobb krémlevesének. Alaposan kikérdeztem a pincért (aki amúgy minden „hogyan készült, mivel fűszerezték” kérdésemre türelmesen és kimerítően válaszolt, amiben nem volt biztos, megkérdezte a konyhától), majd itthon nekiláttam. Lehet, hogy most Jahni László, a Kistücsök  séfje jót mosolyog, de mondjuk, hogy ez egy Gabojszásított változat. Annyira jó lett, hogy levest csak hétvégén, erős szülői presszióra evő Nagylány magával vitte a maradékot!

Hozzávalók:

2 fej salotta hagyma

2 ek olívaolaj

30 dkg savanyú káposzta, metélve

20 dkg csicsóka

1 kis fej cékla (kis kockákra vágva, citrusos olívaolajjal meglocsolva, megsütve)

egy kevés frissen reszelt gyömbér

só, bors

1,5 liter leszűrt kacsahúsleves

saját zsírjában abált (konfitált) kacsahús, kis kockákra vágva

a tálaláshoz citromos olívaolaj

A csicsókát alaposan megmosom és héjában puhára főzöm, majd meghámozom.

A céklát megmosom, centis-másfél centis darabkákra felkockázom és actifry-ban, vagy sütőben puhára sütöm (ha ez túl macerás lenne, kevés vízben megfőzöm).

Olívaolajon megdinsztelem az aprított salottát, hozzáadom a metélt savanyú káposztát és a kacsa húslevessel felöntve puhára főzöm. Ha megfőtt, Thermomix híján blenderbe össze turmixszolom a savanyú káposztás alapot a főtt, hámozott csicsókával (ettől jó krémes lesz), reszelek bele gyömbért (csak egészen keveset, hogy ne érezzem külön a gyömbér ízt), borsozom, ha kell sózom.

A konfitált kacsahúst felkockázom, saját zsírjában megmelegítem, tálalásig melegen tartom.

Tálaláskor a tányérba szedek kacsahúst, rámerem a levest, beleteszem a cékla kockákat és az egészet meglocsolom egy kevés citromos olívaolajjal.

A Kistücsökbe még félpuhára párolt, kockára vágott savanyú káposzta levelek is voltak benne, én azt most kihagytam.

Nagyonnagyonnagyon finom, ismétlésért kiált.

Ha kíváncsi vagy, mit ettünk még a Kistücsökben, jelentkezz be a Facebook-ra és jelöld be a Gabojsza konyhája oldalt, ott megnézheted! Érdemes, mert ott még több ötletet, gondolatot osztok meg, ami itt a blogon nem szerepel!

Kivi lekvár variációk

Beteg vagyok. Fejem mint a duda, torkom gyulladt, nyomom az aloét és a napi 2-3000 mg C –vitamint. Bár téli C-vitamin bevitelünk alapvetően nem kivi evéssel történik, mégis mindig van itthon, múlt hétvégén éppen több kilónyi (ez történik, ha a bevásárlást többen intézzük…). Esélytelen volt, hogy nyersen elfogyjon, vasárnap lekvárt főztem belőle. Négyfélét.

Rumos kivi lekvár, mandarinnal

Kellemesen citrusos, nem túl édes. Vajas kenyérre épp úgy jó, mint sajthoz.
Hozzávalók:
600 g kivi (hámozás után mérve)
600 g mag nélküli mandarin (hámozás után mérve)
1 kezeletlen (bio)citrom leve és reszelt héja
400 g dr5ker 2:1-ben befőző cukor
jókora löttyintésnyi rum (most épp Baccardi, de ÉP meg ne tudja!)

Meghámozom a kivit és a mandarint, feldarabolom, összekeverem a befőző cukorral, a citrom levével és reszelt héjával és egy rozsdamentes edényben felteszem főni. Forrástól számítva 8-10 percig kevergetve főzöm, beleöntöm a rumot és 1-2 perc elteltével sterilizált üvegekbe szedem. Tetőt rá, pár percre fejtetőre állítom, majd száraz dunsztban (pld. egy kosárban, plédek között) tartom másnapig, aztán irány a kamrapolc.

Csokis kivi lekvár

Bármilyen gyümölcsből jó a csokis lekvár. Kiviből különösen jó!
Hozzávalók:
300 g kivi (hámozás után mérve)
100 g dr5ker 2:1-ben befőző cukor
50 g, 70%-os kakaótartalmú csokoládé
fél kezeletlen (bio)citrom leve és reszelt héja
löttyintésnyi rum

Meghámozom a kivit, feldarabolom, összekeverem a befőző cukorral, a citrom levével és reszelt héjával és egy rozsdamentes edényben felteszem főni. Ha már rotyog, beletördelem a csokoládét és kevergetve beleolvasztom, majd 8-10 percig főzöm, míg a kivi húsa megadja magát és szépen egybeolvad a csokival. Beleöntöm a rumot és 1-2 perc elteltével sterilizált üvegekbe szedem. Tetőt rá, pár percre fejtetőre állítom, majd menne a száraz dunsztba, de annyira jó, hogy nem lesz hosszú életű. Addig, míg elfogy, hűtőben tárolom.

Kivilekvár limoncello-val

Adventi takarítás, kamraszekrény pakolászás közben kezembe akadt egy üveg limoncello, még Mammától kaptam. Ha a lekvárba kell citromlé, a citromlikőr csak jót tehet az ízének!
Hozzávalók:
300 g kivi (hámozás után mérve)
125 g dr5ker 2:1-ben befőző cukor
1 dl limoncello (olasz citromlikőr)
reszelt citromhéj

Meghámozom a kivit, feldarabolom, összekeverem a befőző cukorral, a citrom reszelt héjával és egy rozsdamentes edényben felteszem főni. Ha már rotyog, kevergetve 8-10 percig főzöm, beleöntöm a limoncello-t és 1-2 perc elteltével sterilizált üvegekbe szedem. Tetőt rá, pár percre fejtetőre állítom, majd száraz dunsztban (pld. egy kosárban, plédek között) tartom másnapig, aztán irány a kamrapolc. Kellemesen alkoholos:-)

Csípős kivilekvár

Árválkodott a hűtő zöldséges rekeszébe egy csípős hegyes zöldpaprika, már csak a színe miatt is belekívánkozott a kivi lekvárba.
Hozzávalók:
300 g kivi (hámozás után mérve)
1 erős hegyes zöldpaprika
fél kezeletlen (bio)citrom leve és reszelt héja
1 ek tokaji borecet
dr5ker 2:1-ben befőző cukor

Meghámozom a kivit, kimagozom a csípős paprikát, feldarabolom mindkettőt (a paprikát egészen apróra), összekeverem a befőző cukorral, a citrom reszelt héjával és egy rozsdamentes edényben felteszem főni. Ha már rotyog, kevergetve 8-10 percig főzöm, beleöntöm a tokaji borecetet és 1-2 perc elteltével sterilizált üvegekbe szedem. Tetőt rá, pár percre fejtetőre állítom, majd száraz dunsztban (pld. egy kosárban, plédek között) tartom másnapig. Érlelt sajttal kínálom.

Ez volt a vasárnapi játszóterem.

Csokoládés zabkása torta

Nagylány megszerette a zabkását, hetente többször azt reggelizik (gránátalmával), minap tortát is sütött belőle,

Így készült a zabkása torta: f él liter tejet felmelegített, hozzáadott 15 evőkanálnyi zabpelyhet, felforralta, levette a tűzről, tett bele (ízlés szerint) őrölt fahéjat, édesítette cukorral, belekevert 1 evőkanálnyi kakaóport és 50 g apróra tördelt 70%-os kakaótartalmú csokoládét, mely azonnal beleolvadt. Beleöntötte a masszát egy kerek, 22 cm-es szilikonformába és 180 fokon 45 percig sütötte. Alacsony kalóriatartalmú, egészséges, finom édesség.

Ne játssz az étellel!

…ezt szajkózták anyáink gyerekkorunkban. Pedig ha ezt mindenki betartaná, nem születnének ilyen alkotások és szegényebb lenne a világ.

A padlizsán zebrát Carl Kleiner svéd fotós honlapján találtam, van még pár jópofa „étel-játéka”. Nem mellesleg az Ő nevéhez fűződik az IKEA „A házi sütésű a legjobb” süteményreceptes szakácskönyve, mely sajnos csak svéd nyelven kapható. A karamelltorta  képe a konyhám falára is illene.

A szakácskönyv többi sütiképe itt látható.

Termékajánló: Société Crème

Új, szubjektív kategória indul a blogon, a termékajánló. Szubjektív, mert az én ízlésemet tükrözi. Ha találok olyat, ami ízlik, tetszik, azt megosztom. Én is szívesebben vásárolok olyat, amit valaki ajánl, mert ha neki bevált, nekem már nem annyira zsákba macska.

A héten találtam egy jópofa kiszerelésű francia sajttallért, a Société Crème natúr és diós változatát (Eclats de Noix). Kis hengerben 5 darab roquefortos sajttallér található, a natúr semmi különös, de a diós változat különösen ízlett. Rozskenyérre kenve, egy pohár vörösborral finom vacsoránk volt.
Itt gyártják, nem az alsó árkategóriás termék (100 g - 299.-Ft), de igazán finom.

Szilva chutney, the best ever

Az Essencia főzőiskola 3 séf karácsonyi kurzusán Vomberg Frigyes pazar menüvel kényeztetett minket, nem győztem jegyzetelni, már több ételt itthon is reprodukáltam, köztük a szilva chutney-t is. December nem kimondottan szilvaszezon, de ezt muszáj volt azonnal megfőznöm, annyira ízlett, hogy nem tűrt halasztást, szerencsére szilvát is kaptam hozzá. A best ever szilva chutney, amit valaha kóstoltam. Egészben sült kacsát kísért (és fog karácsonykor is).

Hozzávalók:

1 kg szilva, kimagozva, negyedelve

10 dkg vaj

60 dkg lilahagyma

6 szem kardamom, mozsárban megtörve

3 ek barna nádcukor

2 szem csillagánizs

3 darab cassia fahéj

1 piros chili, kimagozva és apróra vágva

1 ek frissen reszelt gyömbér

2 gerezd fokhagyma

1 dl vörösbor

2 ek tokaji borecet

Egy méretes edényben karamellt készítek a barna nádcukorból (beleteszem a cukrot az edénybe, alágyújtok és békén hagyom, nem keverem, míg a cukor el nem olvad és karamell lesz belőle), belekerül a kardamom, majd beleolvasztom a vajat. Karamellszósznak már kész is lenne, de chutney-nak még csak most indul! A félholdra szeletelt lilahagymát belekeverem és lassú tűzön, 20-25 perc alatt hagyom, hogy jól megpuhuljon, karamellizálódjon (hagymalekvárnak is beillene). Beleteszem a fűszereket (csillagánizs, fahéj, gyömbér), a zúzott fokhagymát, beleaprítom a kimagozott chilit, öntök rá vörösbort, kevés tokaji borecetet és végül hozzáadom a kimagozott, negyedelt szilvát. Jól összekeverem és a szilva nedvesség tartalmától függően 15-30 percig főzöm. Fenti mennyiségből majdnem másfél liternyi chutney lett, egy részét sterilizált üvegekbe szedtem és száraz dunsztban tartottam másnapig.  

 Nyáron megismétlem majd jóféle magyar szilvával.

Curry-s vörös lencse leves

Jó sűrű, ízes és gazdag leves lett, pedig nem is pürésítettem, csak jó pépesre főtt benne a lencse. Imádtuk!

Hozzávalók 4 főre:
2 ek olívaolaj
25 dkg vörös lencse
2 sárgarépa
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
4 dl kókusztej
1 liter szójatej (Picilány laktóz érzékenysége miatt)
1 evőkanálnyi currypor
só

A hagymát és fokhagymát tisztítás után apróra vágtam. A hagymát üvegesre dinszteltem az olívaolajon, majd rádobtam a fokhagymát és mikor megéreztem az illatát, rátettem a lencsét, rászórtam a curryport, összekevertem, majd hozzáadtam a félkörre szeletelt sárgarépát. Ráöntöttem a kókusz és szójatejet, felforraltam és kb 20 percig, immár takaréklángon főztem. Tálalás előtt sóval igazítottam az ízén. Tartalmas téli leves lett.

Karácsony, tervek

Idén gondoltunk egy nagyot és életünkben először nem itthon ünnepeljük a Karácsonyt és nem töltött káposzta lesz a vacsora. Én egy Erdélyi kiruccanásért lobbiztam, de a családi kupaktanács leszavazott és végül Bécsben karácsonyozunk. Napok óta menütervet készítek, mert Szenteste, meg 25.-én idegen konyhában kell alkotnom, mely állítólag jól felszerelt (pld. tudom, hogy van mosogatógép, de nem tudom, hogy lesz-e tepsi a sütőben...). A bevásárlással nem lesz gond, irány a Naschmarkt, már azt is tudom nagyjából, mit fogok keresni, persze a helyi állapotok függvényében biztosan lesz változás, de az alábbiakat tervezem:

Dec.23-án utazunk, vacsorára sült debreczinert, bécsi császárzsömlét és 1-2 csésze glühweint szeretnék, a Rathausnál lévő Christkindlmarktban, mint tavaly.

Dec.24-én reggel a lányokat hagyjuk pihenni (majd viszünk nekik reggelit), mi jó korán kimegyünk a piacra, a bevásárlás záróakkordjaként, a Naschmarkt végében lévő valamelyik hal-herkentyűs étterembe pezsgős reggelizünk (erre régóta vágyom).
Napközben tervezek még zárás előtt eljutni a Meinl-ba, délután beszabadulok a konyhába és ünnepi estebédet főzök: előételnek kecskesajttal töltött füge, levegőn szárított sonkába tekert, töltött datolya, burrata, olajbogyó, friss kenyér, narancsos kacsamáj pástétom és valamilyen zöldsaláta, vinaigrette-el. Főételnek lepényhal rozé pezsgőmártással és sáfrányos, pezsgős rizottó, utána csokiszuflé fagylalttal, gránátalmával.

Dec.25: reggelire blini, crème fraiche, füstölt lazac, rozé pezsgő:-)
Ebédre lassan sült kacsa, lila krumpli fleur de sel-el, gránátalma-mázas sült zöldségek (fekete gyökér, paszternák, csicsóka, sárga-, és fehérrépa, salotta) meg valamilyen egyszerű desszert.
A vacsora még alakulóban (legfeljebb maradékpusztítás)

Dec. 26-án: reggelire bécsi virsli (Trünkel vagy Gissinger Sacherwürstel, és Radatz Frankfurter), hozzá torma, édes mustár, császárzsömle. Az édes szekcióban croissant (az ottani Sparban kapható, tekercsben, csak feltekerni és sütni kell), vaj, lekvár, habos kakaó és bécsi melange.
Napközben városnézés, délben Snitzel a Figlmüllerben, vagy Huth-ban
Délután: sacher torta, melange és mini gasztroblogger találkozó Bécsben élő kedves druszámmal

Dec. 27-én hajnalban ki szeretnék menni a nagybanira és beszerezni némi fledermaus-t, hogy itthon is készíthessek egy igazán jó rántott húst, 2 serpenyőben, mangalica zsírban sütve, ahogy Bíró Lajostól tanultam.
Gasztrosznob vagyok. Tudom.

Kép innen.

Sült csicsóka olajbogyóval, rozmaringgal, gombával és héjában sült fokhagymával

Csicsóka szezon van, nem tudunk betelni vele. Idén a sült csicsóka a sláger. Meg a krémleves. Meg a püré. Meg minden, ami csicsókás.

Hozzávalók 4 főre:
1 kg csicsóka
30 dkg apró, barna csiperke
1-2 marék fekete és zöld, magozott olívabogyó
1 fej fokhagyma héjastól, gerezdjeire szedve
1 nagyobb rozmaringág levélkéi
tengeri só és frissen őrölt bors
olívaolaj

Ha nem túl vastag a csicsóka héja, szükségtelen meghámozni. Folyó víz alatt, kefével alaposan megtisztítom, különös tekintettel az olyan részekre, ahol megbújhat egy kis homok, mert rém kellemetlen, amikor az ropog a fogunk alatt. Nagyobb falatnyi darabokra vágom és egy sütőpapíros tepsire teszem a gerezdekre szedett, héjas fokhagymával, megtisztított gombával, olajbogyókkal együtt. Meglocsolom olívaolajjal, szórok rá tengeri sót, rozmaring levélkéket, tekerek rá borsot és jól összeforgatom, majd betolom a 200 fokos sütőbe és 20-25 percig sütöm, míg pirultra nem sül a csicsóka, krémesre a fokhagyma. Sült hús mellé köretnek ettük, de önálló fogásnak is találnám.

Ha nem egy hadseregre valót készítek, ActiFry-ban sütöm, 25 perc alatt.