2017. október 28.

Helytakarékos kocsonya


Gyakrabban készül nálunk, mint a hagyományos kocsonya. Megvan benne mindaz, amiért a kocsonyát szeretjük, akár nyáron is el lehet készíteni és nem foglalja el a fél kamrát a sok kocsonyás tányér. Kezdetben csak körömből készítettem, de mostanában a köröm mellett fül és csülökhús is kerül bele, na meg jóóó sok fokhagyma :-) Miklós Mester jól megfogalmazta kommentjében: ez kocsonyaesszencia, a tömény gyönyör.

Hozzávalók egy adaghoz:
3 sertés köröm
3 sertés fül
1 kisebb hátsó csülök
1 vöröshagyma
1 fej fokhagyma
2-3 babérlevél
1 kiskanál szemes bors

A hentest megkérem, hogy csonfűrésszel darabolja fel valamennyire a körmöket, meg a csülköt, így nem keletkeznek csontszilánkok.
Az „alkatrészeket” megmosom, különös gondosságot fordítva a körmök közötti részekre, meg a fülre. Beteszem mindet egy megfelelő méretű edénybe, dobok mellé egy hagymát, fél fej fokhagymát, szemes borsot, 1-2 babérlevelet, alaposan megsózom és felöntöm annyi vízzel, hogy éppen ellepje. Puhára főzöm, annyira, hogy könnyen ki tudjam csontozni. Kibélelek egy (vagy több) edényt (vagy műanyag dobozt, vagy terrine formát) folpack fóliával és belerétegeztem a kicsontozott húst-körmöt-fület a formába, minden réteget megkenek zúzott fokhagymával.
A lerétegezett cuccra töltök pár evőkanálnyit a főzőléből, az szépen leszivárog és kitölti a húsok közötti üregeket. Régebben lepréseltem, de ma már csak fóliával befedem az edényt és beteszem a hűtőbe, ahol pár óra alatt szépen megdermed, majd kiszedtem a formából és szeletve tálalom. Salotta, vagy lilahagyma és friss kenyér illik hozzá.


Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.