2015. október 24.

Sült, sajtos-morzsás szárzeller


Szeretem Hugh Fearnley-Whittingstall: River Cottage - Zöldséget minden napra! könyvét, telis-tele van kedvemre való receptekkel, sok közüllük pofonegyszerű, az a fajta, aminek olvasása közben a homlokomra csapok, „hogy ez eddig miért nem jutott eszembe”. Ilyen ez is, amit Hugh Szárzellergratinnek nevez a könyvben és amit most egyszemélyes tálkákban készítettem.

Hozzávalók 4 főre:
1 csomag szárzeller
babérlevél
friss kakukkfű
diónyi vaj
kb. 200 ml zsíros tejszín (NEM főzőtejszín!)
pár evőkanálnyi kenyérmorzsa
pár evőkanálnyi erőteljes ízű kemény sajt (nálam érett kecskesajt és grana padano), finomra reszelve
só és frissen őrölt bors

A szárzellert megmosom, a leveleit és a külső szárakat levágom (és elteszem máshoz, előbbit azért, mert megbarnulna sütés közben, utóbbit azért, mert fás lehet, de sabaj, majd elhasználom alaplébe). A szárakat feldarabolom akkorákra, amekkorák az egyszemélyes sütőedényeim. A feldarabolt szárakat beleteszem a sütőedényekbe, a szárak közé egy-egy fél babérlevelet dugdosok, mindegyik szárba teszek egy-egy szál kakukkfüvet. Sózom, borsozom, rámorzsolom a vajat és mindegyik tálkába teszek úgy 3 evőkanál vizet. Lefedem alufóliával és betolom 180 fokra előmelegített sütőbe puhulásig (kb. fél óra), utána leveszem a fóliát, eltávolítom a babért és kakukkfüvet, mindegyik tálkába öntök kb 50 ml tejszínt és megszórom az egészet a reszelt sajttal összekevert kenyérmorzsával. Visszateszem a sütőbe még 15-20 percig, ameddig a morzsa aranybarnára pirul és tádááám! Mennyei!



2015. október 14.

Lecsókrémleves kolbászcsipsszel


Újjáéled a blog J Az utolsó bejegyzés óta kipipálhattam egy bakancslistát utat, megtettük a Kiskőrös - Lloret de Mar - Barcelona - Aix-en-Provence - Cannes - Velence - Kiskőrös utat (2 hét alatt, olyan autóval, amelyre már nem köthettünk biztosítást), majd írok róla, mert van mit. Hazaérve egyből belefutottam a FB hírfolyamomban karácsonyi dalba, "szilveszterezzen nálunk" felhívásba és síelős utazási ajánlatba, de könyörgöm, most jöttünk haza a nyaralásból! Őszt akarok, sárguló leveleket, ezer rozsda árnyalatban pompázó lankákat és még sok napsütést (ehhez képest napok óta a szürke a legélénkebb színárnyalat az égen és Erdélyben - ahonnan a legszínpompásabb őszi domboldalak látványát várom november elején - havazott), de nem adom fel!
Kihasználom a kert idei utolsó ízes termését és az érett paradicsomokból és paprikákból lecsó krémlevest főzök. Kolbászcsipsszel. Életem legszebb nyarának emlékére.

Hozzávalók 4 személyre:
2 +1 evőkanál olívaolaj
1 nagy vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
3 paradicsom
3-4 zöldpaprika
1 evőkanál spanyol füstölt fűszerpaprika
3 dkg füstölt, paprikás kolbász
só és frissen őrölt fekete bors

A hagymákat megtisztítom és felaprítom, a paradicsomot, paprikát kicsumázom és kis kockákra vágom. A kolbászt vékonyan felszeletelem.
Egy edényben 2 evőkanál olívaolajon üvegesre pirítom a vöröshagymát, hozzáadom a zúzott fokhagymát, majd egy-két perc múlva a paprikát. Ha kezd puhulni, hozzáadom a paradicsomot, sózom, borsozom, ízesítem spanyol füstölt őrölt pirospaprikával (pimenton de la vera). Jól átkeverem, majd kis lángon, fedő alatt, néha megkeverve puhára főzöm. Mikor kész, botmixerrel  vagy blenderben pürésítem és szűrön, vagy kedvenc idei új kütyümön átpasszírozom, így megszabadulok a paradicsom és paprika héjdarabkáktól, a magvaktól.
Közben egy evőkanál olívaolajon, alacsony lángon kisütöm a kolbász szeleteket és levesbetétnek szolgálom fel.  Kadarkát, vagy kékfrankos sillert kínálok hozzá.