2010. május 6.

Rántotta


Léböjt kúrán vagyunk, negyedik napja. Megjártam a poklot és szárnyaltam is, most épp a „földön járok”. Nem állítom, hogy nem vagyok éhes, de nem annyira, mint tegnap este, mikor a vasszöget is megettem volna. Hogy ne maradjatok olvasnivaló nélkül, ma a múlt vasárnapi reggelinket mutatom meg. Nem nagy kunszt, mert rántottát mindenki tud csinálni, de finom volt nagyon és most sóvárogva nézem a képét:-)

A legfinomabb rántottát a 100 éves öntöttvas edénykébe készítem, amit a nagyszüleimtől örököltem. Kicsit viseltes darab, de ki nem dobnám semmi pénzért, nagyon a szívemhez nőtt. Üvegesre hevítettem benne csíkokra vágott szeletelt bacont, dinszteltem vele karikára vágott újhagymát majd ráöntöttem a felvert tojásokat és el is zártam alatta a tüzet. A tojás az edény aljánál megkötött attól a hőtől, amit a vasedény adott át, közben megpöttyöztem fekete, magozott olívabogyóval, majd kb 6 percre betoltam a forró sütőbe, ahonnan épp a kenyeret vettem ki. A kertből szedett friss petrezselyemzöldet rágtuk hozzá. Mit mondjak…most is ellennék vele.

Rosszabb időpontot nem is választhattunk volna a léböjt kúrának...a héten van ai idei Budai Gourmet fesztivál.