2009. december 31.

Pestos, leveles rúd


Nem kell más hozzá, csak némi pesto, meg egy csomag leveles tészta.
A képen látható rucola pestoval készült, de a pesto bármely fajtájával jó lehet. Megkockáztatom, hogy még az sem szentségtörés, ha jó minőségű bolti pestoval készül (azért abban amit én csinálok, tudom mi van).

Leveles tészta leteker vagy vékonyra kinyújt, pestoval megken, félbehajt (így a pesto belülre, középre kerül), derelyevágóval, vagy késsel másfél-két ujjnyi széles csíkokra vág, csíkokat kissé megteker, sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztat, 220 fokos sütőben pirulásig süt. Kész!

Köszönöm!


A tegnapi napon csúcsot döntöttem: 4075 egyéni látogató 7474 oldalt tekintett meg a virtuális konyhámban!
Ami még több jóérzéssel töltött el, az a sok együttérző komment, email és erőt adó telefonhívás a világ különböző pontjairól, Kanadától – Kínáig. Köszönöm. :-)

A kép Helen Exley ajándékkönyvének borítóját ábrázolja.

2009. december 30.

Tojásleves


Az elkövetkező időkben kevesebbet fogok a konyhába sürögni-forogni (vagy mégsem?!?), annál az egyszerű oknál fogva, hogy már nem a saját konyhámban „alkotok”, hanem Édesanyáméban. Van előnye – mert el leszek kényeztetve és nem KELL főznöm, de van hátránya is, mert ezentúl sokkal inkább fogok fejben főzni, legfeljebb akkor ragadok fakanalat, ha valamit feltétlenül ki akarok próbálni. Étrendünk is egyszerűsödik (ami nem baj), tegnap este isteni sült sütőtököt vacsoráztam, ma délben a maradék boeuf bourguignon elé csurgatott tojásleves készül úgy, ahogy gyerekkoromban szerettem. Egyszerűen, semmi fakszni. (Tudom, felháborító, de nincs benne rántás!:-))

Hozzávalók 4 főre:
1 ek kacsazsír
1 salottahagyma
1 mk őrölt paprika
1 liter húsalaplé
kevés őrölt babérlevél
frissen őrölt bors
fejenként 1-2 tojás
1-2 kanál (tárkonyos)ecet
a tálaláshoz tejföl

A kacsazsíron megdinsztelem az apróra vágott hagymát, ha már üveges, megszórom pirospaprikával, őrölt babérlevéllel, sóval, borssal és felöntöm a húslevessel. 1-2 tojást felverek és bele csurgatom a levesbe, mert szeretem, ha „rongyos” része is van, a többi tojást egyenként ütöm fel tálkában és úgy csúsztatom a forrásban lévő levesbe, hogy egyben maradjon. Pár percig főzöm, majd elzárom alatta a tüzet és kevés tárkonyos ecettel savanyítom, ha kell, sózom. Tejföllel, friss kenyérrel szoktuk enni.

Boeuf bourguignon


Jól sikerült fogás, búcsúvacsorára (bár nem tudom, hogy akinek készült, végül evett-e belőle). Ezzel zártam le egy 22 éves szakaszt az életemből.

Hozzávalók (4-6 főre)
1,5 kg marha színhús (most lábszár)
1 üveg (0,7 liter) száraz, jófajta vörösbor (én alkalomhoz illően, egy Prahova Valley Cabernet sauvignont áldoztam be)
2-3 babérlevél
1 ek szárított kakukkfű (frissel jobb lett volna)
pár szem feketebors
75 dkg sárgarépa
2 fehérrépa gyökér
1 kis fej zellergumó
50 dkg csiperkegomba
1 ujjnyi szelet (kb 10 dkg) füstölt szalonna
30 dkg salottahagyma
4 gerezd fokhagyma
2 dl marhaalaplé
vaj és liszt a húskockák átsütéséhez
só, frissen őrölt bors

A húst 2-3 cm-es kockákra vágom, az apró salottát megtisztítom, a fokhagymát felaprítom, a megtisztított zellert, fehér és sárgarépát 2-3 cm-es darabokra, a gombákat félbe, ha nagyobbak, cikkre vágom.
Egy nagy tálba teszem a húskockákat, bőkezűen tekerek rájuk borsot , megszórom a liszttel és jól összekeverem a hússal. Kisebb adagokban kisütöm egy méretes serpenyőben, vajon. Mindig csak annyi húskockát teszek a serpenyőbe, amennyi egy rétegben, kényelmesen elfér, mert pirulnia kell, nem párolódnia. A szalonnát előbb vékony csíkokra, majd kis kockákra vágom és egy kicsi átsütöm abban a serpenyőben amiben a húskockák pirultak. Hozzáadom a salottát, a sárgarépát, fehérrépát, zellert és az egészet egy kicsit átpirítom. Rászórom az aprított fokhagymát, végül a gombát és amikor megérzem a fokhagyma illatát, öntök rá egy kevés bort, ezzel feloldom a serpenyő aljáról az ízes pörcöket, majd az egészet, a hússal együtt belezúdítom a kenyérsütő cserépedényembe. Isten igazából fedeles, vastag falú öntöttvas edényben lenne az igazi, de annak híján megteszi bármilyen vastagabb falú edény, nekem meg a kenyérsütőm volt elég méretes a fenti adaghoz.
Sózom, rászórom a kakukkfüvet és a babérlevelet, ráöntöm az üveg bort meg a marhahúslevest és letakarom: előbb sütőpapírral – így nem szökik a gőz – majd az edény tetejével. 150 fokon 3-4 órát párolom a sütőben, időnként megnézem a hús elkészülési fokát, ha elfőné a levét húslevessel vagy kicsi borral pótolom. Amíg a hús megpuhul, a leve szépen besűrűsödik, az íze pedig egyszerűen mennyei!
Krumplipürével tálalom.

2009. december 27.

Narancsos kacsamell málnabalzsamos rozé mártással



Harmónikus ízek, a méz ellenére sem édes végeredmény. Egyszerűen mennyei, ünnepi fogás.

Hozzávalók:
1 bőrös kacsamell filé
1 (kis)darab friss gyömbér
só, frissen őrölt bors
2 narancs
2 ek méz
1 rúd fahéj
2-3 db csillagánizs
5 db szegfűbors
1 ek vaj
1 dl gyümölcsös rozé bor
1 ek málna balzsamecet

A megmosott, szárazra törölt és hájrétegét bevagdalt kacsamell filét sóval, borssal, friss gyömbérrel bedörzsölöm, majd forróra hevített vastagaljú serpenyőben, oldalanként 2-3 perc alatt körbesütöm. A narancskarikákat 1 ek mézen karamellizálom, kiszedem egy tepsibe és ráteszem a kacsamellet. A maradék mézen a fahéj rudat, szegfűborsot és csillagánizst átfuttatom, felöntöm fél dl rozéval majd az egészet a narancsra öntöm. 90 fokos sütőben 30 percig hőkezelem, ezután a kacsamellet melegen tartva pihentetem, a mézes-narancsos szaftot leszűröm, a maradék rozéval és málnaecettel redukálom (beforralom), majd hideg vajat adok hozzá, így sűrű, ízes mártást kapok. Tálaláskor a kacsamellet szeletekre vágom, a mártással meglocsolom, néhány szelet sült naranccsal és főtt rizzsel tálalom.

Csidei Tamás receptje alapján.

Karácsonyi menünk 2009-ben

Szenteste kivételével csak ebédmenüt terveztem, mert reggelire legtöbbször pár falat sütemény csúszott le a kávé mellé, vacsorára meg maradékra járás volt, már amikor volt hely a vacsorának…

Szentestén:
Halászlé tésztával
Erdélyi töltöttkáposzta
Salottás bacon bomba
Gesztenyés, aszalt gyümölcsös pulykatekercs
Konfitált kacsacomb
Parmezános krumplipüré
Feketeribizlis párolt vöröskáposzta
sütemények:
kozák sapka
ischler
linzerkarika
nutellás-diós szelet
mandulás, vaníliás kiflik

December 25.-én:
libamájkrém tokaji zselével
roqueforttal (vagy kecskesajttal) töltött óriásdatolya
brie sajttal, vagy mozzarellával töltött füge
gyöngytyúk leves
szarvasgombás pestóval töltött bőrös malackaraj sütve (amit így készítek)
téli gyökérzöldség köret feketegyökérrel, csicsókával és burgonyával
sertésszűz borskéregben
rozéra sült kacsamell (hagyományosan, vagy sous vide készítve)
paszternák püré
savanyúság
sütemények

December 26-án pihenőnap, maradék sültekkel és ÉP kérésére hagyományos krumplifőzelékkel :-)

December 27.-én:
Csirkehúsleves
Narancsos kacsamell málnabalzsamos rozé mártással
Sütemények

December 28.-án:
Boeuf bourgignon

2009. december 26.

Idei angyalkám


Ez volt idén az angyalkám. Nagykorú Dick késeim mellé kaptam egy gyönyörűséges séfkést, ideális méretű, jó a fogása, öröm vele dolgozni:-) Ajándék volt mellé egy késélező és egy csinos kötény is.


Tavasszal részt veszek majd az Esszencia főzőiskola 3 séf kurzusának A marha, sertés, vörös húsú szárnyasok / Édesvízi és tengeri halak, rákok, kagyló / Falatnyi univerzumok: hors d’œuvre, tapas, amuse-bouche témájú estéin (ennek örülök a legjobban!).

Kaptam még isteni pisztácia olajat, csípős tésztaszószt, narancslekvárt, szarvasgombás tésztát, bazsalikom olajat, pácolt tintahalat, mentaszószt, capuccino díszítő készletet, finom borokat és egy rendkívül praktikus PET flakon összenyomó „készüléket”. Köszönöm az angyalkáimnak!

Már csak lelki béke és több szabadidő kellene, de az magamnak kell megoldanom:-)

2009. december 24.

Boldog Karácsonyt!

Kép: archiv.magyarszo.com

Ma örüljünk egymásnak a fenyőillatú meleg szobában. Örüljünk az ünnepnek, az ajándéknak, a finom falatnak. A nagy rohanásban álljunk meg egy percre és figyeljünk egymásra. Békében, szeretetben.

Kívánok minden kedves olvasómnak és bloggertársamnak áldott, békés, boldog Karácsonyt!

2009. december 22.

Bécs, 2009 december

Régen töltöttem egy egész napot az osztrák fővárosban.
Pár éve készülünk megnézni a Bécsi karácsonyi vásárt és amióta ilyen fene módon foodie lettem, készülök ellátogatni a Naschmarktra. Idén végre sikerült. Kellőképpen felkészülve indultunk útnak, annak is örülve, hogy végre egy egész napot tölthetünk négyesben, ami mostanság ritka alkalom, és jó ideig az is lesz, mert Nagylány januártól Spanyolországban tölt majdnem nyolc hónapot.

Hajnalban indultunk útnak és az új autópálya szakaszoknak hála nem egészen négy óra elteltével már a Kettenbrückengassén kerestünk szabad parkolóhelyet. A Bécsiek későn kelő emberek, mert Bécs legjobb bolhapiacán reggel kilenckor még alig lézengtek a vásárlók. Ruhák, cipők, bőráruk, lemezek, ékszerek és egyéb haszontalan csecsebecsék közt lehetett válogatni, kevés „kincs” és sok gagyi, mind horror áron. Sajnos senki nem kínált eladásra Le Creuset, vagy akár Staub cocotte edényt, így számomra a bolhapiac folytatásában lévő Naschmarkt nyújtotta a legnagyobb örömöt.
Ha másért nem, egy ilyen piacért szívesen laknék Bécsben! Nem tudok olyat mondani, ami ott nem kapható, legyen az egzotikus gyümölcs, ritka zöldség, vagy érdekes tengeri herkentyű. Sok olyat láttam (és hoztam haza), amit mostanig csak képen, neten, vagy még ott sem láttam…eszméletlen választék van zöldségből, gyümölcsből, halból, húsból!

Ínycsiklandó pékségek és delikátesz boltok lépten-nyomon, gyönyörűséges antipastikat kínáló árusok kóstoltatták portékáikat és akkora datolyát meg laposra (de nem csontszárazra) aszalt fügéket vettem (tölteni fogom), mint a mesében!:-)

A legtöbb pénzt egy sajtboltban hagytuk.

Ej, ha lenne egy ilyen választékú Pesten…


A bécsiek kérem tudnak élni! Reggel 10 körül kisétálnak a Naschmarktra, bevásárolnak, majd a piac végében helyet foglalnak egy vakítóan fehér terítővel leterített kis asztalnál és megreggeliznek: esznek pár friss osztrigát (vagy homárt, St. Jakab kagylót, vagy óriásgarnélát – olyan 15 cm-est, nem azt a fajtát, amit nálunk királyráknak becéznek) és egy-két pohár száraz pezsgővel öblítik le. Mindezt az utcán, kabátban:-)

Egyedüli „feketepont” a Naschmarktnak, hogy ÉP nem tudott sehol sült kolbászt enni. Mondtam is neki, hogy ez nem Némethon, itt egyen szépen falafelt, kebabot, meg baklavát:-)

Piaci túránkat befejezve utunkba akadt egy Plus élelmiszer áruház (ott Zielpunkt-nak hívják), be is tértem azonnal pár üveg pezsgőért, mert ők árulják az itthon már nem kapható, kedvenc „forgalmi” pezsgőmet, az egyetlen száraz pezsgőt, amiből este is ihatok nyugodtan, éjszakai gyomorsav túltengés veszélye nélkül. És muszáj szót ejtenem még néhány apróságról: egy egyszerű, közepes méretű – mondhatnám „mezei” áruházban kaptam 28%, 52% és 57% mandula tartalmú marcipán masszát (itthon vagy irány a Culinaris, horror áron, vagy cukrász nagyker, ismerősön keresztül, ha marcipán masszára fájna a fogam). Vettem még durvára darált pisztáciát fillérekért, mogyoró nugátot (ezt egy éve hajtom, hogy végre csinálhassak mozartgolyót), mindenféle hozzávalót a bonbon projekthez:

A legjobban az gondolkodtatott el, hogy az a pezsgő, ami egy bécsi Plusban 1, azaz egy euróba kerül, azt itthon miért 730.- forintért árulják???
Pezsgővel (is) feltankolva plázacicázni indultunk a Shopping City Süd-ben, a 16 hektáros, 330 üzletes megaplázába. Ebédre ettünk egy korrekt Alm Schnietzelt

és megállapítottuk, hogy a bécsi pincérek úgy viselkednek, mintha szívességet tennének azzal, hogy kiszolgálnak. Desszertet már a Häagen-Dazs-ban kerestünk (isteni a csokitortájuk is!). Picilány vett nekem a zsebpénzéből rénszarvasos, mókuskás, sünis, stb. kiszúróformákat,

majd család újraegyesítés után (mindenki arra bóklászott, amerre kedve tartotta, mert büntetés lett volna minden ruhaboltba elcipelni az egy szem férfiút) ittunk egy finom bécsi mélange-t és elindultunk a belvárosba. Fájó szívvel ugyan, de kihagytuk a Sacher cukrászdát és egyből a városháza előtti karácsonyi vásárba mentünk.

A városháza, a Rathaus előtti Christkindlmarkt a legnagyobb és leghíresebb adventi vásár Bécsben. Hamisíthatatlan karácsonyi hangulata van: többutcányi árus faházakban,

finom alpesi mézek és házi tészták

cserép csecsebecsék

osztrák finomságok

adventi zenék, csodálatosan feldíszített fák, karácsonyi illatok és ízek, meg hatalmas tömeg. Ha valaki tényleges vásárlási szándékkal érkezik, a délutáni-esti órákban ez nem egyszerű feladat. De egy-két csésze forralt bor, néhány igazi bécsi, ropogós császárzsömle és isteni sült debretziner után bármekkora tömeg elviselhető:-)

Tele élményekkel (és csomagtartóval) indultunk haza, de olyan iszonyatos szombat esti dugóba keveredtünk, hogy a Rathausplatzról több, mint másfél óra kellett, hogy végre robogjunk az autópályán. Ami most kimaradt, majd legközelebb bepótoljuk:-)

2009. december 6.

Jubileumi évzáró vacsora, 2009

A tizenöt évvel ezelőtt alapított Kiskőrösi Gondűző Borlovagrendnek 2009 december 5.-én tartottuk a jubileumi évzáró vacsoráját. Évek óta két helyszín váltakozik, a Szarvas Fogadó és a Fortuna Panzió étterme. A Szarvas nagyterme jobb helyszín egy ilyen ünnepnek mint az egyszerűbb, kicsit rideg Fortuna, de az utóbbi két évben lezajlott gyakori üzemeltető és konyhafőnök váltás miatt a Szarvasban tavaly már nem merték elvállalni a rendezvényt, így visszakényszerültünk a Fortunába, ahol az új, ifjú főszakács, Kókai Viktor olyan pazar vacsorát készített nekünk, hogy idén nem volt kérdés, hol ünnepelünk.

A nagy eseményt megelőző héten mindig próbavacsorát tartunk szűk körben, amin végigkóstoljuk a fogásokat és ott dől el, mely fogást milyen borok kísérjék. A szakmai bizottság, élén sommelier főpohárnokunkkal illeszti a borokat az ételekhez, jómagam a fogásokat szoktam górcső alá venni. A próbavacsorán 4 adag étel készül, a fogások általában sokkal jobban sikerülnek, mint a nagy, 70 fős vacsorákon, mert hiába süti a szakács tökéletesre a sertés szüzet, ha az a felszolgálásig, a melegen tartás alatt az tovább készül. Idén a próbavacsora nem sikerült valami fényesen, rossz napja lehetett a konyhának, az ötfogásos menüből egy fogás sem volt olyan, amire azt mondtuk volna, hogy megfelel. Kíméletlenül elmondtuk észrevételeinket és a főételt el is vetettük, mert minősíthetetlenre sikeredett. A fiúk pörköltet javasoltak (hogy jóllakjanak), de azt azért mégsem, másnapra kiötlöttem, hogy legyen boeuf bourguignon - ha már a szürkemarhát megrendelték – azzal a Dunagyöngyével, amit a főételhez szántunk. Vittem is a főszakácsnak 2 receptet (mert olyat még nem készített), aztán a vacsora előtti délutánon asztaldíszítés, ültetőkártya kiosztás után meg is kóstoltam az akkor közel kész állapotban lévő marharagut és éreztem, hogy nem lesz gond.
A konyha összeszedte magát, nagyon meg akartak felelni és sikerült nekik! Attól eltekintve, hogy a desszerthez nem desszertes villát kaptunk és a meleg előételhez tálalt körte nekem posírozva jobban tetszett volna, nagyon jól sikerült a vacsora.

A menü:

Előétel:


Camembert krémmel töltött ínyenc sajt tekercs
Füstölt marhanyelv ízes kocsonyába fogva,
apró bruschettával és balzsamos rucolával
1. ARANY SÁRFEHÉR (2009) száraz fehérbor
Szűcs Gyula pincéjéből
2. CSERSZEGI FŰSZERES (2009) száraz fehérbor
Szűcs Gyula pincéjéből
3. KÉKFRANKOS ROZÉ (2009) száraz bor
Béleczki Mihály Nagymestertől

Leves:

Gyöngytyúk leves kakukkfüves, fás galuskával
1. 1. CHARDONNAY (2009) száraz fehérbor
dr. Kuti Mediterrán borászatából
2. RAJNAI RIZLING (2009) ) száraz fehérbor
Szűcs Gyula pincéjéből
2. 3. SAUVIGNON BLANC (2008) száraz fehérbor
dr. Kuti Mediterrán borászatából


Meleg előétel:


Sertés szűz fűszer kéregben, forró roquefortmártással,
Kiffer körtés rizspiláf rétessel körítve
1. KÉKFRANKOS ROZÉ (2009) félszáraz bor
Lucza János pincéjéből
2. CABERNET SAUVIGNON ROZÉ (2008) száraz bor
az István Borháztól
KÉKFRANKOS (2007) száraz bor
az István Borháztól


Főétel:


Szürkemarha boeuf bourguignon
(francia vörösboros marharagu), burgonyapürével
1. CABERNET SAUVIGNON (2009) száraz vörösbor
Nagy Tamás első bora, a Márton napi újborkóstoló nagydíjasa
2. KADARKA (2008) száraz vörösbor,
Borlovagrendünk zászlós bora, az Akker Pincétől
3. DUNAGYÖNGYE (2008) száraz vörösbor,
2009-es év VÁROS BORA, dr. Kuti Mediterrán borászatából
4. CABERNET SAUVIGNON (2006) száraz vörösbor
az István Borháztól, a Kunsági borverseny aranyérmes bora

Desszert:


Diós-almás palacsinta, forró csokoládé öntettel
1. CSERSZEGI FŰSZERES (2005) félédes fehérbor
az István Borháztól
2. OTTONEL MUSKOTÁLY (2008) félédes fehérbor
A Boranal Kft pincészetből
3. Édes Kármin must, az István Borháztól


Sajttál
1. BIO KÖVIDINKA (2009) száraz fehérbor
Filus Andrea borásztanuló vizsgabora
2. BIO KUNLEÁNY (2009) száraz fehérbor
Filus János tanár úr pincéjéből
3. EZERJÓ (2007) száraz fehérbor
az István Borháztól
4. KÉKFRANKOS ROZÉ (2009) száraz bor
Szűcs Gyula pincéjéből
5. KÉKFRANKOS ROZÉ (2009) száraz bor
dr. Kuti Mediterrán borászatából
6. RAJNAI RIZLING (2008) száraz fehérbor
2009-es év VÁROS BORA, a Szentpéteri családi pincészettől
7. BLAUBURGER (2006) száraz vörösbor
A Szentpéteri családi pincészettől

2009. december 5.

Halfasírt


Ritkán kapok normális állagú fagyasztott halfilét. Mármint olyat, ami felengedés után normális állagú. Rendszerint atomjaira szétesik akkor is, ha szabályszerűen engedem fel (hűtőszekrényben, 24 óra alatt) és a legbosszantóbb, hogy nem a legolcsóbb fajtát veszem, mégis siralmas az állaga. Tud valaki itthon kapható, megbízható minőségű márkát ajánlani?

Az alábbi hal fasírthoz jó a „széteső” fajta is.

Hozzávalók:
1 kg tengeri halfilé
2 tojás
2 nagy fej lilahagyma, aprítva
1 ek olívaolaj
2 gerezd fokhagyma, reszelve
só és frissen őrölt bors
2 szikkadt zsemle, beáztatva és jól kinyomkodva
löttyintésnyi fehérbor
1 csokor apróra vágott petrezselyem
1 teáskanál magos mustár
tojás és zsemlemorzsa a panírozáshoz
olaj a sütéshez

A finomra vágott hagymát az olívaolajon megdinsztelem. A halfilét késes konyhai robotgép hiányában késsel apróra vágom és összekeverem a többi hozzávalóval. Kézzel jól megdolgozom, így kiderül, ha maradt szálka a halfilében, jobb, ha én találom meg sütés előtt:-)
A masszából rövid pihentetés után pogácsákat formázok, ezeket előbb felvert tojásba, majd zsemlemorzsába hempergetem és olajban kisütöm. Salátával könnyű vacsora, de halburger betétetnek is jó lehet. Jóízű, bár az állaga kicsit lágy, legközelebb nem áztatott zsemlével, hanem zsemlemorzsával készítem.

Innen az ötlet.

2009. december 3.

Zabpelyhes, mandulás grillezett körte


Piacon voltam. Szegényes már a választék a pár héttel ezelőtti bőséghez képest, mégis jól bevásároltam! Méteres, méretes póréhagymák (levesnek), a szokásos adag cékla (Actifryban sütve, balzsamecettel, hmmm…), fekete retek (csak úgy, szeletelve, sózva, na meg krémnek), paszternák (eddig pürének, de most majd sütöm azt is, és chips-nek is kipróbálom), az év utolsó újkrumplija (szintén Actifryban, friss rozmaringgal és magos mustárral – ezt Picilány mindennap megenné) és gyönyörű, lédús körte. Fogy nyersen is, de grillezve, zabpehellyel, mézzel és mandulával – desszertnek – valami isteni!

Hozzávalók 2 főre:
2 evőkanál zabpehely
1 csapott evőkanál barna cukor
1 púpozott evőkanál szeletelt mandula
1 mokkáskanál fahéj
30 g olvasztott vaj
2 nagy körte
méz és mascarpone, vagy joghurt a tálaláshoz

A körtéket megmosom, hosszában kettévágom és karalábé vájóval kikapom a magházát. Talpat vágok minden fél körtének (hogy ne billegjen) és sütőtálba helyezem. Megolvasztom a vajat és kenőecsettel átkenem a körték vágott felületét. Egy tálban összekeverem a zabpelyhet, barna cukrot, mandulát és fahéjat az olvasztott vajjal, majd kanállal megtöltöm a körtéket. Betolom a grill alá és addig sütöm, míg a töltelék karamellizálódik, ez idő alatt a körte kicsit puhul.
Melegen tálalom, a körtét mézzel meglocsolom és natúr joghurtot, vagy egy kanál mascarponét adok mellé.