2009. május 31.

Parázsban sült burgonya fűszeres kecskesajt krémmel - VKF! XXV


Cukroskata a háziasszonya az ehavi Vigyázz!Kész!Főzz! vetélkedőnek, a téma pedig a krumpli. Konyhámban közkedvelt és gyakran használt alapanyag, most emlék ihlette, pofon egyszerű fogással pályázok. A parázsban sült burgonya egy évente megismétlődő mozzanatot juttat eszembe: a venyige égetést a szőlőben, metszés után. Mindig hatalmas kupac venyige égett, abból pedig isteni parázs lett, amiben vétek lett volna nem sütni krumplit. Mire a krumpli megsült, a parázs szunnyadt, már szürkült odakint és mindig nagyon jól esett a forró krumpli a kora tavaszi hűvös időben. Ma már ritkán égetik a venyigét, inkább mindenki hazaviszi és azzal tüzel.

Parázsban sült krumplit eszünk mostanában is, grillezéskor gyakran kerül a parázsba pár szem, köretnek. Hogy ne legyen túl száraz, készítettem hozzá egy fűszeres kecske sajtkrémet.

Hozzávalók:
1,5 kg újkrumpli (nagyjából egyforma méretű darabok)
10 dkg natúr kecske sajtkrém
10 dkg natúr sajtkrém
7 dkg tehéntúró
1 dl tejszín
1 tk szárított kakukkfű
1 gerezd fokhagyma
4-5 szem szárított paradicsom
frissen őrölt bors
alufólia

Előző este elkészítem a fűszeres kecskesajt krémet: egy keverőtálba összekeverem a kecske sajtkrémet a túróval és natúr sajtkrémmel, tejszínnel (30%-ost használtam, felverés nélkül). Belereszelem a fokhagymát, tekerek bele borsot és hozzáadom a kakukkfüvet meg a darálóban „porított” szárított paradicsomot (akinek nincs darálója, vagy nem csontszáraz a paradicsoma, az csak vagdossa apróra). Sózni csak akkor kell, ha a kecske sajtkrém és a szárított paradicsom nem annyira sós és a végeredmény megkívánja (nálam nem kellett).
Az újkrumplit jól megmosom, kefével megsikálom és mindegyiket becsomagolom két réteg alufóliába, hogy ne égjen meg. Parázsba dobom úgy félórára, vagy ameddig puha nem lesz.
Csipesszel kiveszem a parázsból, lehámozom róla az alufóliát, elfelezem (vagy szeletelem) a krumplikat és mindegyikre teszek kecskesajt krémet. (ha nem fogy el, pirítóson valami isteni!). Önmagában sem utolsó, én grillezett hús köretének tálaltam. Élt 8 percet.

További krumplis fogásaim itt olvashatók.

2009. május 29.

Dél-balatoni borkalandozás

Borkirándultunk a lovagrenddel, két meghatározó dél-balatoni borászatot látogattunk.
Elsőként Balatonkajáron a Feind Borházba érkezve megnéztük a birtokot, az ültetvények egy részét, majd a vinotéka kóstolótermében borkóstoltunk és ebédeltünk olyan finomat, hogy sok étterem tanulhatna tőlük.


Feindéket 15 éve ismerem, akkortájt együtt voltunk Svájcba egy szakmai úton, ahol én gondtalanul élveztem a gyönyörű tájat és a finom borokat, ők meg sokat tanultak a kinti kisgazdaságoktól, készültek a „maszek” világra. Lajos, az apa akkoriban vásárolta kárpótlásba az első pár hektár szőlőjét, Péter fia még diák volt. Mára Lajos felépítette birodalmát, már a visszavonuláson gondolkodik, Péter pedig olyan hozzáértéssel és jó érzékkel készíti a borokat, menedzseli a családi gazdaságot, hogy komoly elismerést váltott ki mindjájunkból.

A boraik mind, egytől egyik nagyon jók és még jobbak.
Kedvenceim voltak (és haza is hoztam belőlük):
Cserszegi Fűszeres 2008. Üde, gyümölcsös, illatában és zamatában citrus és birs, pont olyan, amilyennek én a cserszegit szeretem. Fantasztikusan ötvözi a szülők (Irsai Olivér és Tramini) fajtajellegének szépségeit, kellemesen fűszeres és lendületes, könnyed és elegáns.

Chardonnay Premium 2006 : Ezt közvetlenül a 2008-as Chardonnay után kóstoltuk. A ’08-asra azt mondtam volna, hogy ez az én Chardonnay-m, de amint beleszagoltam-belekóstoltam a 2006-os borba, éreztem, végem. Ez a bor pont olyan, mint egy érett, gyönyörű nő. Testes, vadvirágos mező illata köszönt rám a pohárból és olyan ízorgia, amit leírni meg sem próbálok. A Balatonfõkajári Öreghegy dédelgette a szőlőt, majd 6 hónapig 400 literes tölgyfahordó formálta zamatát. A Pannon Bormustra Csúcsbora lett 2006-ban. (nem csodálom!)

Shiraz Rosé Prémium 2008:
Bevallom, eddig én csak ausztrál Shirazt ittam. Feindéken kívül nem tudom van-e más magyar borászatnak is Shiraz bora, de sejtem, Péter ausztráliai tanulmányinak köze lehet ahhoz, hogy Shirazt is telepítettek. Maga a bor friss, fűszeres, üde, gyümölcsös és karakteres, vidámságot tükröz finom lilásvörös színével és vidáman elfogy majd belőle jó pár palack a baráti társasággal.

Bár Lajos a Cabernet franc borára mondta azt, hogy attól jobbat nem tud prezentálni, nekem mégis a 2006-os Merlot Prémium volt a csúcsbor. Meggyvér színű, testes és karakteres, érezni rajta az 1 éves barrique hordós érlelés tölgyfás jegyeit, de épp ezek a taninok tették kerekké és olyan bársonyossá. Az ízében olyan erdei gyümölcsös íz és illat kavalkád, hogy a mennyekben éreztem magam tőle!

Amit még kóstoltunk (nem kóstolási sorrendben):
Olaszrizling '08
Szürkebarát '08
Ottonel muskotály '08
Sauvignon blanc '08
Irsai olivér '08
Chardonnay '08
Zenit '06
Sárga muskotály '08
Cabernet sauvignon rosé '08
Cabernet Franc '06

Ejtenem kell pár szót az ebédről is.


Tudom, tizenvalahány bor megkóstolása után minden szebb és jobb, de ez az ebéd bor nélkül is tökéletes lett volna. Előételnek lepcsánka tejföllel, talán egy kicsit túl borsos, de jóízűen falatozta mindenki a borkóstoló közben, a jó minőségű sajttal (végre, nem gumiízű trapista!) és dióval egyetemben. A főétel sült csülök és kacsacomb, mindkettő kívül ropogós, belül omlós, tökéletesen fűszerezve. A köret: párolt káposzta (erre elkelt volna a lepcsánka bors feleslege) és mennyeien finom tepsis krumpli, velesült hagymával és sonka darabkákkal.
A meggyszósszal körített túrós rétes csak feltette a pontot a tökéletes ebédre.


Élményekkel tele, Feindéktől elköszönve továbbutaztunk a Balaton déli partján, következő állomásunk a Balatonlelle melletti Rádpusztán az IKON pincészet volt.


Impozáns, tiszteletet parancsoló többszintes épület, a Balaton déli partjának jó fekvésű dombjai között, azon a területen, mely évszázadokon keresztül a Tihanyi Apátság nagy becsben tartott szőlőbirtoka volt. A borászati munkát Konyári János, a 2008-as év bortermelője irányítja, „szezonon kívül” mindössze két állandó alkalmazott tevékenykedik a modern, gravitációs elven működő szőlőfeldolgozóban és az impozáns, félkör alakú érlelő térben.


A legfelső szinten elhelyezkedő csupa üveg kóstolóteremből lélegzetelállító kilátás nyílik egyrészt a szőlőültetvényekre, másrészt a környező dombokra, halastavakra, Balatonra.
Hat bort kóstoltunk. De gustibus est non disputandum és ne kövezzen meg senki, de nem találtam meg egyikben sem azt, amit délelőtt éreztem minden borban. Azt a valamit, amitől összenéztünk kóstolótársaimmal és megállapítottuk, hogy ebből is kell haza vinni… Nagyon visszafogott illat, kicsit „steril” ízvilág, azt a fajta mindennapok bora (bár sejtem, nem annak szánták) amit a multik polcairól lehet leemelni. Korrekt, de minden izgalomtól mentes. Valahogy a lenyűgöző környezet nekem nem volt összhangban azzal, amit a szép kóstolópoharakba töltöttek. És kiderült, ezt nem csak én éreztem így.

Minden esetre aki arra jár, látogassa meg az IKON-t, mert látványnak impozáns, a borkóstoló meg szubjektív dolog, lehet, hogy máskor, kicsit korábban felnyitott és szellőztetett palackokból még nekem is ízlene. Legközelebb, ha arra járok inkább Konyári úr családi borászatát látogatnám meg, gondolom az igazi kincsek ott rejlenek:-)
Mindent együttvéve tartalmas napunk volt, kellemesen elfáradtunk, hazaérkezvén pedig egy jéghideg sörrel zártuk a napot, úgy, ahogy a borászok szokták.

2009. május 27.

Fahéjas, bundás almakarikák


Nagylány bundás almakarikákat kívánt már egy ideje, de gonosz anyja Balatonfüreden tanyázott majd egy hétig (irigyelni nem kell, munka volt), így végül a Nagymamája szíve esett meg rajta és készített neki, zöldalmából, sűrűbb palacsintatésztába forgatva és olajban sütve, majd bőkezűen megszórva fahéjas porcukorral. Hát, nem egy diétás édesség, de annál finomabb!


Hozzávalók:

3-4 zöld alma (vagy más, ropogós, kemény húsú fajta)

8 ek liszt

2 tojás

3 dl tej

1 tk őrölt fahéj

csipet só

1 ek (vaníliás)cukor

olaj a sütéshez

fahéjas porcukor a tálaláshoz


Az almát megmosom, meghámozom, a célszerszámmal eltávolítom a magházát és centi vastagra felszeletelem.

A tojást felverem, belekeverem a lisztet és hozzáadom apránként a tejet, így egy sűrűbb palacsintatésztát kapok, amit (vaníliás)cukorral, fahéjjal és csipet sóval ízesítek.

Egyenként belemártom az almakarikákat és kisütöm a forró olajba. Papírtörlővel bélelt tányérra szedem és ha az olajfelesleg lecsepegett, megszórom fahéjas porcukorral. Hidegen is igen csábító.

Szuper szakács lennék?


Inkább hobbyszakács, az érdeklődőbb fajtából. Ezt néha magam is elhiszem, néha elbízom magam és néha osztom az észt ész nélkül. Általában ilyenkor következik be egy-egy csúnya kudarc, ami rögtön a helyére tesz. Aztán kezdődik minden elölről...

Naszóval szuper szakács sipkát kaptam, már kettőt is, egyet Mirelle-től, a másikat Wise Lady-től, aki kedvesen ezt írta rólam: "olyan egyszerűnek tűnik a főzés, ha őt olvasom. Nyugodt embernek képzelem. Ezt és azt, és már kész is a különleges vagy épp hagyományosabb kaja. Egyszerűnek látszik összeegyeztetni a fakanalat a munkával, amiért egy kicsit irigylem. Saját stílusa van, jók a receptek."

Köszönöm. Bár néha nem egyszerű összeegyeztetni a munkámat a fakanállal, mert a fakanalamat sokkal, de sokkal gyakrabban használnám (főzésre!), mint tehetem. Az lenne ám az igazi ajándék, ha legalább egy hétig csak a fakanalammal kellene foglalkoznom! De ez még jó ideig vágy marad. Addig is, mindennap összedobok valamit, mert enni azért kell és igyekszem mindennap ide is írni, mert ez a lelki táplálék, sokunknak.

A szabályok értelmében nekem is tovább kell adnom 5 bloggernek a szuper szakács sipkát, persze 5 X 5 bloggernek is szívesen továbbadnám, de most a választottjaim a következők:

Mamma, a meglepő ízkombinációkból kifogyhatatlan, kifinomult, titokzatos dáma, akivel sosem tudok elég időt együtt tölteni, de majd egyszer…

Pákosztos Millie, mert az első pillanattól mintha ezer éve ismernénk egymást:-)

Gondaanyu
, akivel évek óta nem láttuk egymást, de figyelemmel kísérjük egymás mindennapjait a konyhában és azon kívül, így nagyon közelállónak érzem magam hozzá:-)

BeckZsu, akihez szívesen befizetnék menzára, mert mindig olyan finomat főz, ami mentes minden faxnitól, és azonnal megenném:-)

És nem utolsó sorban Horasz, akivel még biztosan átbeszélgetünk párszor fél napot és remélem, előbb-utóbb főzünk is majd együtt.-)

Töltött karalábé




Örök nyári kedvenc, nagyon kaprosan és csomborosan.

Hozzávalók:
4 nagy, vagy 6 kisebb karalábé
fél kg darált hús (most fele sertés-fele marha)
1 ek olaj
1 fej vöröshagyma
fél dl rizs
só, frissen őrölt bors
3 gerezd fokhagyma
1 csokor friss kapor
1 ek csombor
1 l alaplé (maradék húsleves)
3 dl tejföl
1 ek étkezési keményítő

A hagymát megpucolom, felaprítom és az olajon megdinsztelem. Ha már üveges, hozzáadom a zúzott fokhagymát és a megmosott rizst, ízesítem sóval, borssal. Addig kevergetem, míg a rizs üveges nem lesz, ekkor leveszem a tűzről és hagyom hűlni. A töltelékhez a húst összekeverem a hagymás-fokhagymás rizzsel, Jó sok aprított kaporral és csomborral. A karalábét meghámozom, kivájom és betöltöm a töltelékkel. A zsenge leveleit fél órás hideg vízben áztatás és alapos mosás után megtöltöm a maradék hústöltelékkel úgy, mintha töltött káposztát készítenék. Általában nem elég rugalmasak a töltéshez, leforrázom őket, így már biztosan engedelmeskednek:-) Ha marad töltelék, azt egyszerűen golyókká formázom. Egy akkora lábosba teszem a karalábékat, töltött és aprított leveleket, a kivájt forgácsokat és a húsgolyókat, amekkorában kényelmesen elférnek együtt, öntök rájuk annyi alaplevet amennyi ellepi (ha nincs elegendő alaplevem, vízzel kiegészítem), sózom, tekerek rá borsot, majd fedő alatt puhára párolom. A tejfölt elkeverem az étkezési keményítővel és habarom vele a főzőlevet. Kettőt rotyog és már be is sűrűsödik, a mártás fényes és selymes a keményítőtől (és nem liszt ízű:-))
Tálalás előtt megszórom friss kaporral. Imádom!

2009. május 25.

Kedvenc nyári levesem: erdélyi salátaleves


Gyerekkoromban alig vártuk, hogy tavasszal legyen végre saláta a kertben! Volt, hogy a még csak leveles salátából készítette Édesanyám kedvenc nyári levesem.

Hozzávalók:
2-3 fej saláta
füstölt sonka, bacon, vagy szalonna apróra kockázva
4-5 gerezd fokhagyma
2 liter víz (fele lehet alaplé)
1 dl tej
1 nagy pohár tejföl (450 g-os)
só, frissen őrölt bors
3 tojás
1 csokor friss kapor
1-2 ek (fehérbor vagy alma)ecet

Három szép fejes salátát bő vízben megmosok, negyedelem, vagy széttépkedem.
Egy fazékban a kockázott füstölt sonkát, bacont vagy szalonnát kisütöm, míg megpirul. Rádobom az aprított fokhagymát és kevergetem, míg megérzem az illatát. A sok fokhagyma kötelező és a zöld, újfokhagyma az igazi, főleg, ha a kertből a saláta mellől húzzuk ki:-)
Jön hozzá a saláta és az aprított friss kapor, felöntöm vízzel, tekerek bele borsot és adok hozzá egy ek ecetet, hogy a saláta „harapható” legyen. Finomabb a végeredmény, ha a folyadék mennyiség fele alaplé (pld. maradék húsleves). Kevésbé tudatos koromban került bele Vegeta, vagy leveskocka, most ezt bio vega mix-el váltom ki, vagy alaplével, bár Édesanyám szerint ez luxus:-) Max. 10 perc főzés után behabarom a tojás* – tejföl – tejből készített habarással, igazítok az ízén ecettel (mi savanykásan szeretjük), ha kell, csipet cukorral és kész. Mennyei! Langyosan szoktuk enni juhtúrós puliszkával, de van aki púpos rántottát süt (puccos nevén omlett), azt felcsíkozza és levesbetétként használja.

* A habarást készíthetjük csak tojás sárgájával, de ha egész tojást használunk, verjük jól fel a tojást, adjunk hozzá egy evőkanál ecetet és ezután keverjük össze a tejfőllel, tejjel, majd a levessel, az ecetnek köszönhetően nem fog betúrósodni.

2009. május 24.

Káposztás pogácsa


Nagyon káposztás, jó borsos, frissen mennyei vendégváró, jó kis pálinkakísérő vagy sörkorcsolya.

Hozzávalók:
1 kg liszt
50 g friss élesztő
2 dl tej
1 tk cukor
3 tojás (ebből egy a kenéshez)
1 dl fehérbor
30 dkg vaj, vagy (kacsa)zsír
1 közepes fej fehér káposzta
3 ek étolaj (vagy 1 ek kacsazsír)
só, frissen őrölt bors

A káposztát lereszelem, besózom, fél órát állni hagyom, majd kicsavarva, az olajon vagy kacsazsíron, a borral felöntve, gyakran kevergetve, a végén kicsit megpirítva, puhára párolom. Bőkezűen megborsozom és hagyom kihűlni.
Az élesztőt felfuttatom a cukros, langyos tejbe és a liszttel, 2 tojással és vajjal, vagy zsírral lágy tésztát gyúrok, amit lisztezett deszkán fél centi vastagra nyújtok, egyenletesen rákenem a káposztát és összehajtogatom. Fél óra pihentetés után újra kinyújtom és pogácsa szaggatóval kiszaggatom. Sütőpapírral bélelt tepsire teszem, tojással megkenem és 160 fokos sütőben megsütöm.

Szabó Istvánné receptje, Izsákról.

2009. május 19.

A nyár íze: paradicsomsaláta



Kicsit hírtelen jött ez a nyár, de ha már nyár, akkor paradicsomsaláta, lilahagymával, sok petrezselyemmel…imádom!

Hozzávalók fejenként:
1-2 szép, érett paradicsom
1 kis fej lilahagyma
1 gerezd fokhagyma
só, frissen őrölt bors
(körtés balzsam)ecet
extra szűz olivaolaj
pár szál petrezselyemzöld

A paradicsomot és a lilahagymát vékony karikákra szelem, a fokhagymát és petrezselyem zöldjét aprítom. A paradicsomot és a hagymakarikákat egy salátástálba rétegezem, rétegenként sózom, borsozom, meglocsolom olajjal (én olyat használtam, amibe aszalt paradicsom volt előzőleg, így az is paradicsom ízű), megszórom a fokhagymával és a petrezselyemmel. Tálalásig a hűtőbe teszem.
Nálunk most rántott tőkehalat kísért.

2009. május 18.

Szolgálati közlemény


Szakácsok könyve internetes akció CSAK A MAI NAPON, 2009. május 19.-én kedden, 12 990 Ft helyett 3 999 Ft!

A könyvben technikákat és kitűnő recepteket találunk a világ legjobb mesterszakácsaitól, a világ minden tájáról tanulhatunk fortélyokat, praktikákat, hogy finom, különleges fogásokkal kápráztathassuk el családunkat, vendégeinket. A csodálatos illusztrációkkal díszített gazdag album alapmű, ott a helye minden hobby kukta szakácskönyves polcán.

Ezt nem érdemes kihagyni! Részletek itt.

2009. május 17.

GBT piknik


Tegnap délután egy Budapesti közparkban, vidám gasztroblogger társaság találkozót tartott, a gombóc jegyében. Volt is mindenféle sós meg édes gombóc és gombóctól eltérő formájú finomság,



finom borok és jóízű beszélgetések. Aki ott volt, élvezte, aki nem jött el, bánhatja:-)


fotók: KáeM

Blog születésnap, a második


Ma 2 éves az "Anya, ez isteni!..."

Statisztikákkal nem untatok senkit, nekem nagyon jó 2 év volt, folytatom :-)

2009. május 15.

Enoteca Corso, Pécs

Tegnap csodás napom volt. Picilányt osztálykirándulásra kísértem el, így lett egy „ne csinálj semmit, és még azzal is várjál egy kicsit” napom. Útközben végre volt időm kiolvasni az aktuális receptmagazinokat, majd kihasználva az időt, amit a gyerekek a csepkőbarlangba töltöttek - elmondhatatlanul jólesett ücsörögni az Abaligeti tó partján, nézni az úszkáló vadkacsákat, a víz felszínén lubickoló halakat, miközben a napsugarak melengetve cirógatták a hátamat, pedig reggel esőben indultunk. Dél körül otthagytam a csoportot és „elszöktem” ebédelni.
Ott ültem az ország egyik legszebb városában, Pécs egyik legszebb terén, a tíz legjobb magyar étterem egyikének teraszán, élveztem az ajándék napsütést és elfogyasztottam életem első borjúbríz fogását, egy pohár finom vörösbor társaságában. Kedves, mosolygós, jóképű pincér szolgált ki, hagytam magam rábeszélni egy pohár villányi kékfrankosra, melyet ajándék házi kenyér társaságában ízlelgettem, míg megérkezett a borjúbríz brick tésztába sütve, káposztasalátával és balzsamos zöldsalátával.


A brick tésztáról megállapítottam, hogy nem sokban különbözik kinézetre az általam Szabadkáról hozott vastag réteslaptól (persze most lehet, hogy páran a homlokukra csapnak felháborodva, hogy milyen tudatlan vagyok), a borjúbríz meg egyértelműen ízlett, már keresem a beszerzési forrást. A tányér szélén volt még pár pötty zöld olaj, bennük friss vérnek látszó pöttyök, amiről kiderült, hogy céklalé, Thermomixben készített petrezselymes olivaolajjal, jóízűen kitunkoltam mindkettőt, miközben a pincérem ecsetelte a Thermomix működési elvét:-)
Bár pillanatnyilag úgy éreztem, jól laktam, még bevállaltam egy créme caramelt, amit nem bántam meg.

Délután a Mecsextrémben tettünk mindenfélét, én már tervezgettem is a következő – lehetőleg kora esti – Pécsi kiruccanást, amikor az Enoteca Corso degusztációs menüjével csillapítanánk éhségünket. Sok ilyen hely kellene még az országban és remélem jövőre sokan, a világ minden pontjáról ellátogatnak 2010 Európa kulturális fővárosába.

Az étteremlátogatás időpontja: 2009. május . A bejegyzés az étterem akkori teljesítményét tükrözi , amely azóta változhatott.

2009. május 13.

Kókuszkocka


Gyerekkorom egyik emblematikus süteménye, sok-sok év után most került újra terítékre, kellett is a recept után bogarászni Édesanyám receptes füzetében…


Hozzávalók:

20 dkg cukor

5 dkg vaj

1 tojás

2 evőkanál méz

1 tk szalakáli

2 dl tej

30 dkg liszt

1 zacskó kókuszreszelék

A kakaós bevonóhoz:

20 dkg vaj

20 dkg cukor

40 g kakaópor

6 evőkanál tej

1 kupica rum (vagy rumaroma)


A cukrot, a vajjal habosra keverem, hozzáadom a tojást és 2 dl tejjel meg két evőkanál folyékony mézzel simára keverem. A szalakálit összekeverem a liszttel és a masszához adom, egyneművé dolgozom. Kivajazott, kilisztezett tepsibe simítom és 160 fokos sütőben megsütöm. Hűlés után kockákra vágom. Közben elkészítem a kakaós bevonó masszát: Egy gyorsforralóban felforralom a tejet a cukorral, hozzáadom a kakaóport, majd a vajat. Ízesítem a rummal és hagyom langyosra hűlni. A sütikockákat a mázba mártom, lecsepegtetem, majd kókuszreszelékbe hempergetem.

2009. május 12.

Schöfferhofer Grapefruit


Most akkor fölcsapok kontár komlókutatónak, egy poszt erejéig:)
Életem Párja a kísérletező kedvű sörös a családban, rendszeresen vesz 1-2 újdonságot - már ha ez annak nevezhető, mindenesetre nekünk új volt. A hétvégi bevásárlás alkalmával került kosarába e grapefruitos búzasör, melyet 2007-ben dobott piacra a Radeberger csoport. A búzasör pezsgése és a grapefruit kesernyés, gyümölcsös íze együtt nekem nagyon bejön. 50%-a eredeti Schöfferhofer búzasör, 50%-a grapefruitos üdítőital, Németországban már a bevezetési év végére élre tört a sörmixek piacán. Állítólag azon kevés búzasörök egyike, mely egyenesen a palackból fogyasztható (megjegyzem, nekem minden sör a palackból fogyasztva esik jól, ha búza, ha nem). A marketing duma szerint Magyarországi forgalomba kerülését pozitív fogadtatás kíséri (nálam biztos). 0,33-as palackban kapható, alkoholtartalma 2,5% V/V, ára borsos, de megéri:-)
Kép a termék honlapjáról.

Szép jó reggelt!



Hát nem gyönyörű?

2009. május 11.

Fejedelmi ebéd, maradékokból


Grillezésből maradt egy kevés, a család számára talán túl rózsaszínűre sikeredett sertés szűz (nekem éppen jó volt) - amit hidegen még tortillába bújtatva sem tudtam volna „eladni”. Volt pár szál zöldhagyma, némi barna csiperke, úgy két maréknyi friss shitake gomba, paprikás házi kolbász, ezekből alkottam egy serpenyős egytálat, zöld spárgával. Annyira jó lett, hogy „kinyaltuk” az edényt!

Hozzávalók:
2 fej vöröshagyma
3 szál zöldhagyma
3 gerezd fokhagyma
400 g zöld spárga
15 cm-nyi paprikás házi kolbász
friss csiperke és shitake gomba
kevés vaj
só, bors, kakukkfű
1 dl száraz sherry (vagy száraz fehérbor)
maradék grillezett sertés szűz (vagy bármilyen maradék sült husi)

A vajon megfuttattam az aprított vörös- és zöldhagymát, rádobtam a darabolt gombát, amikor kieresztette a levét, hozzáadtam a falatnyi darabokra vágott sertés szüzet, a zöldspárgát és a szeletelt kolbászt. Fűszereztem sóval, borssal, kakukkfűvel, felöntöttem a száraz sherryvel, a végén belekevertem a zúzott fokhagymát és összerotyogtattam. Életem Párja tejföllel koronázta meg, mi csak friss kenyérrel ettük. Naaaggyon jó volt.

Spárgapesto


Annak, aki nem szereti az avokádót, vagy már unja a guacamolét. Nem macerás elkészíteni, de érdemes hagyni pár órát a hűtőben, hogy összeérjenek az ízek. Frissen nekem nem ízlett, de másnap…Hmmm…

Hozzávalók:
fél köteg tisztított zöldspárga (negyed kiló)
2 marék pirított dióbél
2-3 gerezd fokhagyma
fél dl olívaolaj
2-3 ek frissen reszelt parmezán
1 tk só
frissen őrölt bors

A spárgát enyhén sós vízben roppanós puhára főzöm, lecsöpögtetem (kihűtöm) és apró darabokra vágom, majd a pirított diódarabokkal és a fokhagymával együtt krémesre mixelem az olajjal, a reszelt parmezánnal, sóval és borssal. Felhasználásig lezárt edényben, hűtőben tárolom. A spárgapestot tésztával, vagy krémként, meleg pirítóson, vagy tortilla chips-el tálalom.

hejszakácsok.hu ötlete alapján.

Brânzoaice, avagy moldovai kelt kapros-túrós



A emlékek az idő elteltével megszépülnek. A gyerekkoriak még inkább, főleg ha mesés tájak és szívünknek kedves emberek a főszereplők. Ilyen emlékhez kötődik ez a kapros túrós batyu is, amit Moldovában brânzoaice-nak hívnak és a legeslegfinomabbat Palfichi néni kemencében sütötte a Csalhón levő kis parasztházukban, egy kis völgyben a hegyek között, a tehenük tejéből való tehéntúróval, kapirgálós tyúk friss tojásával és jó sok kaporral. Na, azt az ízt sosem fogom elfeledni!

Hozzávalók:
50 dkg liszt
10 dkg vaj
csipet só
2 ek cukor
2 egész tojás
negyed liter tej
25 g friss élesztő

A fentiekből kelt tésztát készítek: a vajat elmorzsolom a liszttel, a kupac közepébe „fészket” csinálok, ebbe beleütöm a tojásokat, összekeverem és lassanként hozzáadom a langyos cukros-tejbe felfuttatott élesztőt. Jó hólyagosra kidolgozom. Fél óráig letakarva pihentetem, elosztom és a 2 cipócskát hagyom addig pihenni, míg elkészítem a túrótölteléket:

40 dkg tehéntúró
2 tojássárgája
2 ek cukor
1 citrom reszelt héja
1 csokor friss kapor, aprítva

A túrótöltelék hozzávalóit kézi mixerrel összekeverem, majd lazán összekeverem 2 tojás fehérjéből vert kemény habbal és 1 ek búzadarával.

Visszatérek a tésztához: fél cm vastagra nyújtom, késsel (vagy derelyevágóval) kb 10 cm-es négyzetekre vágom, mindegyik közepébe egy-egy púpos kanál tölteléket halmozok és a tészta széleit körbekenem felvert tojással, hogy „ragadjon”. A két ellentétes oldal sarkait egymásra hajtom, majd a másik kettőt is, kicsit rányomom, hogy „zárva” maradjon. Sütőpapírral bélelt tepsire rakom és mindegyiket megkenem a felvert tojással. Sütés előtt addig pihentetem, ameddig az összes batyuval nem végzek, az első tepsit ekkor beteszem sülni a 180 fokra előmelegített sütőbe.
Langyosan, porcukrozva tálalom, becsukom a szemem és újra a Csalhón vagyok...

2009. május 8.

Péntek – halnap


Hogy a friss hal mennyire jó! (és milyen ritkán jutok hozzá…)

Hozzávalók:
kibelezett, friss süllő (?)
olivaolajban eltett medvehagyma
bébi répa
só, bors
citrom szeletek

Tudom, sokkal szebb lett volna, ha rajtahagyom a hal fejét is, de így fért bele a sütőedénybe.
A halat sóztam, borsoztam (kívül - belül), a hasüregét megtömtem olajban eltett medvehagymával, felezett citromszeletekkel és bébi sárgarépával. Kivajazott edénybe, kevés fehérborban pároltam a forró sütőben. Párolt fehér spárga és rőzsébe kötött baconos zöldbab kísérte.

Brokkolis fetás gibanica


Ezzel a gibanica recepttel jó eséllyel kiverem a biztosítékot a délvidéki illetőségűeknél, mert nem túl autentikus, kivéve persze azt, hogy szabadkai fetával és gibanica tésztával készült. A többit a hűtőszekrényem tartalma és a fantáziám határozta meg. Ez is olyan lehet, mint az echte New Yorki, aki egy pusztacsárdában elfogyasztott bográcsgulyás élménye alapján nekilát otthon gulyást főzni, magyar pirospaprikával. A végeredményt tekintve elégedett vagyok, mert finom, az biztos!

Hozzávalók:
300 g (7 lap) gibanica tészta (vastag réteslap)
500 g feta
400 g tehéntúró
4 egész tojás
1 dl tejföl
kb 1 dl olivaolaj
1 fej brokkoli
2 gerezd fokhagyma
2-3 ek aprított (fagyasztott) medvehagyma
frissen őrölt bors

Abból indult az egész, hogy volt egy fej brokkolim, amit el kellett használni, hogy ne hervadjon tovább. Megpároltam, aztán hirtelen ötlettől vezérelve ezzel készült a gibanica.
Egy méretes sütőtál alját kiolajozom, beleteszek két réteg tésztát úgy, hogy a két oldalon túllógjon a tál peremén, hogy majd rá tudjam hajtani. A túrót, fetát, tojást, tejfölt, medvehagymát, fokhagymát és villával széttört párolt brokkolit jól összekeverem, borsozom és egy réteget kenek a sütőtálban várakozó tésztára. 3 tésztalapot széttépkedek és össze-vissza belegyűröm a darabkákat a sütőtálba, belesimítom a maradék fetás kevercset, ráhajtom a kilógó tésztát és befedem a maradék 2 lappal, a 2 lap között és a tetejét megkenem olajjal. 160 fokos sütőben aranybarnára sütöm, szeletelve (kockázva) tálalom.

2009. május 7.

Kéksajtos spárgás szélesmetélt


Steaket sütöttem ebédre (azt is spárgával ettük) és a serpenyőben maradt jóízű, pörcös szaftot sajnáltam elmosogatni, inkább kéksajtos mártást „építettem” rá, ebből lett jó kis tésztavacsoránk. Természetesen spárgával (aki már unja a spárgás recepteket, lapozzon…:-)).

Hozzávalók 4 főre:
300 g szélesmetélt
150 g Márványsajt
300 g zsenge fehér spárga
4 dl tejszín
frissen őrölt bors
pár koktélparadicsom a tálaláshoz
(5 dkg vaj)

A tésztát enyhén sós vízben „al dente”, azaz fogkeményre főzöm. A megmosott, fás végétől megszabadított és hámozott, aprított fehér spárgát megfuttatom abban a serpenyőben, amiben a steaket sütöttem (ennek hiányában egy kevés vajon) és felöntöm a tejszínnel. Tekerek rá borsot, pár percig rotyogtatom, majd belekeverem az elmorzsolt kéksajtot, hagyom felolvadni. Hozzáadom a kifőtt tésztát, még 1-2 percig kevergetem, ezalatt a tészta magába szívja az ízes mártást, a spárga kellemesen roppanós lesz. A tányérban negyedelt koktélparadicsommal tálalom.

Szabadka, 9 év után


Tegnap Szabadkán jártunk, Ági szülővárosában. Így 9 év kihagyás után (régen havonta, de volt, hogy hetente kimentünk), igen csak lehangoló volt a szellemvárossá változott Tompai határ környéke (mindkét oldalon), mindenütt bezárt, üres, lepusztult üzlethelyiségek, síri csönd és nyugalom…pedig pár éve milyen pezsgő élet zajlott arrafelé…de egyszer minden elmúlik…

Szabadkán nosztalgiázva haladtunk végig az ismerős utcákon, meglátogattuk a rég nem látott ismerősöket, beültünk a Népkörbe, aztán vásárolgattunk, mert Szabadkáról hazajönni üres kézzel nem szabad. Ágitól kértem tanácsot, mit is érdemes hoznom és hová menjek vásárolni, végül késő este estünk be a 024-be, ahonnan mézeskalács szívet, szabadkai fetát, az elmaradhatatlan rizses csokit, a kötelező Jelen Pivo-t, csípős mustárt, Ratluk-ot (ami remélem rahát!), dulce de leche és mogyorókrémet vettünk (a mángold olyan hervadt volt, hogy ellenálltam neki). Baráti megbízást teljesítve - meglátogattunk egy nagyon kedves, vérbeli szabadkai rétestészta készítőt, akitől jó pár csomag rétes és gibanica tésztával távoztunk. Amikor délután, kevéssel zárás előtt becsöngettünk hozzá, épp eladta az utolsó csomag gibanica tésztáját, de azonnal telefonált a feleségének, aki a piacon lévő boltjukból behozta a maradék tésztát, így nem jöttünk haza üres kézzel. Ma nyakig vagyok munkával, de alig várom, hogy túrós-fetás és káposztás gibanicát készítsek, poszt hamarosan következik:-)

2009. május 6.

Csokis málé keksz


Vendégszereplőnek adom át a terepet: a málékeksz csokis változatát saját kútfőből Nagylány készítette tegnap, míg Pesten voltam. Megkóstoltam és finomabb, mint az enyém:-)

Hozzávalók:
240 g kukoricadara
200 g fehérliszt
140 g lágy barna nádcukor
250 g puha vaj
2 tojás
100 g (Milka) tejcsoki
1 tk vanília kivonat
1 mk narancskivonat

A csokit (mezzaluna-val) egészen picire aprította, összekeverte a liszttel, majd a többi hozzávalóval. Keksznyomóval sütőpapíros tepsire halmocskákat nyomott, 180 fokra előmelegített sütőben sültek 12 percig. Illatos, ropogós, csokis:-)

Spárgareggeli


Rafinált reggeli spárgaimádóknak: a lágy tojást ízesítsük dukkah fűszerkeverékkel és tunkoljuk a roppanósra főtt zöld spárgával. Ilyen reggeli után legszívesebben visszabújnék az ágyba…

2009. május 5.

Akáclekvár


Hivatalos definíció szerint a dzsem a darabos, a lekvár pedig a homogén főzetet jelenti, így én nem is lekvárt, hanem dzsemmet főztem akácvirág szirmaiból. Napmátka receptjéből kiindulva készült, 3:1 befőző cukrot használtam, ami jócskán tartalmaz pektint, mely több gyümölcsben is megtalálható természetes anyag, intelligens szénhidrát (a rákellenes táplálkozás fő összetevője) a lekvárban pedig zselésítő anyagként szolgál. Be is zselésedett rendesen:-)

Maximális respekt azoknak a türelembajnokoknak, akik annyi akácvirágot lecsipegetnek, hogy 300 grammnyi „tiszta” szirmot kapjanak, én a lányokkal 120 grammnyinál abbahagytam. A virágszedés vasárnap délelőtt, szikrázó napsütésben kimondottan kellemes feladat volt (és gyors), de a zöldrész eltávolítása már komoly morgolódást váltott ki az ifjabb generációból, csupán kísérletező kedvem és alkotóvágyam tiszteletben tartása marasztalta őket is a szirmos tál felett…

A végeredmény: hát, hogy is mondjam?...nem győzött meg annyira, hogy a következő hétvégémet akácvirág szedéssel-szirmozással töltsem. A virágok bódító illatából az egy kisüvegnyi végeredményben nem sok maradt, az íze sem ellenállhatatlan, de legalább kipróbáltam ezt is:-)

Hozzávalók (1 kisüveghez):
120 g akácvirág szirom
120 g 3:1 befőző cukor
fél citrom leve
1 rúd vanília
4 dl víz

A befőző cukorral felforraltam a vizet, beledobtam a virágszirmokat és a vaníliarúd belsejét. Belekevertem a citrom levét, lekvársűrűségűre főztem és forrón sterilizált üvegbe töltöttem, fejtetőre állítottam pár percre. Hűlés után sokat sűrűsödött.
Ismétlés? nem tudom...

Update: augusztus utolsó napján nyitottam fel az üveget és igen jót tett az ízének az eltelt idő! Méltó felhasználásra lelt a fáradságos munkával készített dzsemmem: homoki szarvasgombás mascarpone krémdesszertben végezte egy része:-)

2009. május 4.

Spárgás papucs


Megint spárga. Sajttal, sonkával, leveles tésztába sütve.


Hozzávalók 6 papucshoz:

1 csomag friss leveles tészta

6 szelet gépsonka

6 szelet sajt

18 fehér spárgasíp

1 tojás

1 ek szezámmag

só, frissen őrölt bors


A készre nyújtott leveles tésztát kiterítem, hat négyzetre vágom, a maradék tésztát felcsíkozom. A tészta négyzetekre fektetek 1-1 szelet sajtot, sonkát és mindegyikbe teszek 3 megmosott, fás végétől megszabadított, szükség esetén meghámozott spárgasípot. Megsózom, tekerek rá borsot. A tésztanégyzet két ellenkező sarkát összefogom, tojással megragasztom, keresztbe erősítek rá egy vékony csík leveles tésztát, bekenem az egészet tojással, megszórom szezámmaggal majd 220 fokos sütőben, sütőpapírral bélelt tepsiben 20-25 perc alatt megsütöm. Házi ketchuppal tálalom.


Receptkártya ötlet alapján.

Kakaós-túrós


Egyik kedvenc túrós sütink, házi tehéntúróból szoktuk készíteni. Néha kerül a töltelékbe - mazsola helyett - magozott meggy, málna vagy szeder, de „üresen” is nagyon finom.

Hozzávalók:
A tésztához:
16 dkg liszt
10 dkg vaj
1 tojás
2 ek kakaó
1 ek porcukor
késhegynyi szódabikarbóna
kb fél dl tej
A töltelékhez:
1,2 kg (házi)tehéntúró
20 dkg porcukor
1 mk vanília esszencia
4 tojássárgája
4 tojás fehérje, habbá verve
3 ek búzadara
1 citrom reszelt héja

A tésztához a tejben feloldom a szódabikarbónát és egybedolgozom az összes többi hozzávalóval. Kinyújtom és őzgerinc formába helyezem úgy, hogy mindkét oldalon a tészta lógjon túl, hogy a töltelékre majd ráhajthassam.
A töltelékhez valókat összekeverem a tojássárgájával, majd a keményre vert tojásfehérje habot lazán beledolgozom. A tölteléket a formába rakott tésztára simítom, a túllógó tésztarészeket ráhajtom, 160-170 fokos előmelegített sütőbe 50 percig, illetve tűpróbáig sütöm. Sülés után fél órával deszkára borítom, ott hagyom teljesen kihűlni.


Szeletelve, porcukrozva tálalom.

2009. május 3.

Tejfölös kifli


Van nekem egy barátném, az Erzsi néni, aki a kelt tészták nagymestere. Tőle tanultam meg dagasztani és tőle van az alábbi tejfölös kifli receptje is. Néha töltve is készül, sajttal-sonkával, ( házi kolbásszal talán még finomabb) ám a sima, tejfölös változat sem szokott csalódást okozni, kerti partykon nálunk általában ez kíséri a welcome pálinkákat. Édesanyám időnként ipari mennyiségben készíti, most épp a HabLolás Zsuzsa néni unokájának ballagására sütött 126 darabot (gyanítom, hogy a HabLola „titkos” receptjét is ennek köszönhetem:-))

Hozzávalók:
fél liter tej
70 g friss élesztő
1 ek cukor
80 dkg liszt
0,7 dl olaj
2 dkg vaj
1 tojás + 1 a kenéshez
1 csapott ek só

A tejet meglangyosítom, belekeverem a cukrot, belemorzsolom az élesztőt és meleg helyre teszem 10-15 percre. Ha felfutott, a többi hozzávalóhoz öntöm és kb 20 perc alatt közepesen lágy tésztát gyúrok (kézzel fáradságos, géppel kényelmes). Meleg helyen, tiszta konyharuhával letakarva hagyom duplájára kelni, elnégyelem. Egy negyedét lisztezett felületre borítom és 1 cm vastagságúra kinyújtom, nagyjából kör alakúra alakítva a tésztát. (A többi 3 résszel is így járok el) A tejfölös kiflihez derelyevágóval körszeletekre vágom a kinyújtott tésztát, megkenem tejföllel, sózom és a tésztát nyújtogatva-húzogatva feltekerem, így a külső rétegek egyre keskenyebbek és vékonyabbak (minél több körcikkre vágom a kinyújtott tésztát, annál kisebbek lesznek a kiflik). Sütőpapíros tepsire rakom és hagyom fél órát pihenni, majd megkenem felvert tojással (vagy kevés vízzel elkevert tojássárgájával), megszórom reszelt sajttal, szezám- vagy lenmaggal, mákkal, vagy ami épp adódik. 180 fokos, előmelegített sütőben sütöm szép pirosra, amikor kiveszem a sütőből, azon nyomban olvasztott vajjal átkenem a tetejét, így finom, ropogós marad a kifli. Ha akad egy kis maradék dinsztelt káposzta, kevesebb tejföllel és a káposztával feltekerve a tésztát mennyei káposztás kifli a végeredmény.

2009. május 2.

The best paradicsomleves ever


A leggyorsabban elkészülő levesek egyike. 40 évig úgy tudtam, hogy nem szeretem a paradicsomlevest, aztán kiderült, hogy szeretem, csak az alábbi recept szerint készüljön.

Hozzávalók:
1,5 liter húsalaplé
1 liter (házi)paradicsomlé
1 mk őrölt fahéj
1 mk szárított, őrölt babérlevél
1 késhegynyi őrölt szegfűszeg
1 marék friss zeller levél
¼ zeller gumó
3 ek (házi)darált paprika
kb 3 ek cukor
ízlés szerint só
levesbetétnek tészta
a tálaláshoz friss bazsalikomlevél

Kevésbé tudatos hobbiszakácsok használhatnak az alaplé helyett leveskockát és vizet, a házi darált paprika helyett Édes Annát (az Erős Pista szelídebb változata), de akkor vigyázat a sózással! A zellergumót felkockázom, a zellerleveleket összekötöm, hogy a végén ki tudjam emelni a kész levesből. Összeforralom a hozzávalókat, ha puha a zeller kiemelem a zellerlevél köteget, botmixerrel simára dolgozom benne a zeller gumót és belefőzöm a tésztát. Friss bazsalikomlevéllel díszítve tálalom. A fahéjtól és szegfűszegtől igazán különleges az íze. Nyári melegben hidegen is isteni!

Hab Lola


A szüleimnek megvan a maguk kis nyugdíjas társasága, összejárnak rendszeresen, megünneplik egymás névnapját, születésnapját, vagy csak egyszerűen összejönnek, esznek és táncolnak. Egyik alkalommal Zsuzsa néni egy isteni kókuszos sütivel érkezett, nehezen árulta el a receptjét (mert „titkos”), de csak sikerült megtudni. Íme:
8 tojássárgáját habosra keverünk 40 dkg cukorral. Hozzáadunk 8 kanál meleg vizet, 25 dkg lisztet, 1 csomag sütőport és a 8 tojás fehérjéből keményre vert habot. A massza 2/3-át egy kivajazott – kilisztezett tepsibe öntjük. A maradék 1/3-ba belekeverünk 2-3 ek kakaóport és rácsipegetjük a sárga masszára (így „foltos” lesz a végeredmény). Sütőbe megsütjük.
A krémhez 20 dkg vajat habosra keverünk 20 dkg porcukorral. 6 dl tejjel felfőzünk 2 csomag dr5ker bourbon vanília pudingport (ebben ugyanis semmi műizé nincs), hagyjuk hűlni, majd összekeverjük a habosra kevert cukros vajjal. A vízszintesen kettévágott tésztát megkenjük a krémmel, a két lapot egymásra illesztjük és a maradék krémet a tetejére kenjük, majd bőkezűen megszórjuk kókuszreszelékkel (én a krémbe is tennék kókuszreszeléket).