2009. január 31.

Konfitált kacsa


Az alacsony hőfokon, saját zsírjában kisütött és tárolt (azaz konfitált) húsnál omlósabb, finomabb falatot elképzelni nem tudok. Kacsa szárnycombot készítettem, mert úgy tartják, hogy ez a szárnyasok legzamatosabb konfit része, a legzsengébb, legpuhább. Nem utolsó szempont az sem, hogy a combhoz képest harmadáron kapható.

Hozzávalók 4 főre:
12 db kacsa szárnycomb
tengeri sópehely (Maldon)
frissen őrölt bors
2 friss kakukkfű ágacska
kacsazsír

A szárnycombokat megmosom, szárazra törlöm konyhai papírtörlővel, sózom, borsozom. Készíthetném a konfitáló edényben is, de a kinti hidegre való tekintettel nem bánom, ha pár órát duruzsol a sütő. Előkapom hát a jó kis cserépedényem, belehelyezem a szárnycombokat, a kakukkfű ágakat és annyi kacsazsírt öntök rájuk, hogy bőven ellepje a húst, majd alacsony hőmérsékleten (90 C fok), 5 órán át párolom. A zsírban hagyom felhasználásig, akkor kiszedem, rácsra helyezem és pár perc erejéig grill alatt átmelegítem, így kap egy kis színt.

2009. január 27.

Gyors reggeli


Tegnap este vacsorázni voltunk, így elmaradt a kenyérsütés. Reggel, az itthon fellelhető hozzávalókból kellett tízóraira valót produkálnom. Sebaj! Elő egy csomag virslit, egy csomag pizza tésztát, meg némi sajtot!

Hozzávalók:
7 db virsli, hosszában félbevágva
1 csomag készre nyújtott pizzatészta
1 tojás
2 marék reszelt sajt

A derelyevágóval felcsíkozom a pizzatésztát, a csíkkal körbetekerem a fél virsliket. Sütőpapíros tepsire helyezem, lekenem felvert tojással, megszórom sajttal és 20 perc alatt megsütöm, 180 fokon.

2009. január 26.

Hagymás quiche



A quiche (ejtsd: kis) a francia konyha egyik hagyományos fogása. Melegen és hidegen is fogyasztható, lehet előétel, de salátával, vagy egy szelet sült hússal lehet főétel, magunkkal vihetjük munkahelyre, vagy útravalónak, utazáskor.

Az autentikus változat vajas tésztával készül, erre kerül a füstölt szalonna és a creme fraiche - tojás - tejszín - sajt keverék, de most én kényelemből (értsd: lustaság) és korlátozott vasárnap esti készletekből leveles tésztával készítettem (így is finom lett), került még bele hagyma, bacon, tejszín, tojás és sajt.

Hozzávalók:
1 csomag leveles tészta
4 jókora fej hagyma
1 ek kacsazsír
10 dkg szeletelt bacon
4 tojás
1,5 dl tejszín
1,5 dl tej
10 dkg reszelt ementáli sajt
só, frissen őrölt bors és szerecsendió

A sütőt előmelegítem 180 fokra. A leveles tésztát kinyújtom, piteformába terítem úgy, hogy oldalpereme is legyen, az alját villával alaposan megszurkálom, így nem fog felpúposodni sülés közben. Ha meleg a sütőm, 10-12 percre beteszem a piteformát és elősütöm a tésztát.
A szalonnát felaprítom, a hagymát meghámozom és felszeletelem. Felmelegítek egy vasserpenyőt, amiben kisütöm a bacon zsírját, majd kiszedem és félreteszem. A serpenyőbe teszek egy ek kacsazsírt, beledobom a hagymát, és üvegesre párolom. Összekeverem a tojást, tejszínt és a tejet. Sózom, borsozom, friss szerecsendiót reszelek bele.
Kiveszem a piteformát és az elősütött tésztára borítom a sült bacont és a hagymát, elosztom, ráöntöm a tejszínes keveréket. A tetejét megszórom reszelt sajttal, és 25-30 percig sütöm.

2009. január 25.

Sólet


Több mint ezer éve ismerik az emberek a sóletet. A X.-XI. századi Franciaországban chaud lit azaz meleg ágy néven volt ismert, vastag dunnákkal takargatva tartották melegen azután, hogy a kemencéből kivették. Manapság már cassoluet-nak hívják a franciák és kicsit más tartalmú, mint az eredeti chaud lit, ám igazán nagyívű pályafutást zsidó ételként futott be.
Mivel a vallásuk nagyon rigorózus, szombaton tűzgyújtási és munkatilalom van, a sóletet elkészítik már pénteken - mielőtt felragyog az Esthajnal csillag - és kemencéjükbe, vagy mostanság sütőjükbe helyezik egész éjjelre, hogy lassan készüljön el és melegen maradjon, míg szombaton elfogyasztják.

Életem első, avatott kezek által készített sóletjét igazán autentikus környezetben, Fűszeres Eszternél ettem tavaly nyáron. Egészen konkrétan ezt ettük.
Challah kísérte és olyan nagyon finom volt, hogy azt szavakba önteni meg sem próbálom.

Az e havi Vigyázz! Kész! Főzz! játéknak témája az egytálétel, eljött hát a ragyogó alkalom, hogy itthon is reprodukáljam a sóletet, ami annyira ízlett.

Nem apróztam el, három hentesnél is megfordultam mire kedvemre való hozzávalók akadtak. Megadtam a módját és ez meglátszott a végeredményen. Mivel engem vallási tilalmak nem korlátoztak, alapjaiban tartottam az eredeti receptet, de disznóhús is került bele – a saját készítésű füstölt sonka csülök része, meg két sertés nyelv, ami szerintem az egyik legjobb disznófalat.

Amiből készült:
0,5 kg apró fehér gyöngybab
0,5 kg tarkabab
0,5 kg nagy szemű tarkabab
25 dkg gersli
3 nagy fej hagyma
5 ek libazsír
2 sertésnyelv
2 db 20 cm-es marha velős csont
1 füstölt sertéscsülök
1 kg félkövér marhaszegy
3 babérlevél
só, frissen őrölt bors
10 gerezd fokhagyma összezúzva
10 tojás

Amikor kipakoltam a konyhapultra minden hozzávalót, már tudtam, hogy ez bizony nem fog beleférni a konfitáló edényemben, amit Eszter csak sóletfőzőnek titulál, a világ más pontjain pedig slow cooker-nek hívnak. Előkaptam hát a 17 literes vastagaljú inox fazekam, meggyőződtem róla, hogy befér a sütőmbe és hozzáláttam.

A tarkababot egész éjjel hideg vízbe kellett volna áztatnom, de csaltam, csak egy-másfél órát ázott, majd a füstölt csülökkel együtt jó félórát főztem lassú tűzön, majd leszűrtem és félretettem. Így a csülköt kicsit sótlanítottam, a babot puhítottam. A fehér gyöngybabot és az apró tarkababot egy órát áztattam, közvetlen a főzés előtt. A libazsíron megfonnyasztottam a hagymát, rászórtam egy sornyi tarkababot, majd gyöngybabot, és egy marék megmosott gerslit. Rátettem az egyik velős csontot, és az előfőzött füstölt csülköt. Erre megint rétegeztem a babokat, és a gerslit, tekertem rá borsot. Hozzáadtam az összezúzott fokhagymát és a babérlevelet. Megint velős csont következett, a marhahús, meg a két nyelv. A tetejére szórtam a maradék babot, és rátettem a nagyon-nagyon alaposan megmosott, héjas, friss, tanyasi tojásokat. Felöntöttem annyi vízzel amennyi ellepte (+ 2 cm), lefedtem, és betettem a 100 fokos sütőbe.

Időnként megnéztem hogy áll, kell-e pótolni a folyadékot (nem kellett) és így sült lassacskán 7 órán keresztül, majd elzártam a sütőt és másnapig otthagytam, szombat délben még épp elég meleg volt, melegíteni sem kellett. A velős csontból annyi enyv főtt ki, hogy a sólet magától besűrűsödött. Nem egy könnyű étel, de isteni ízű lett, az egész családnak ízlett, még a lányok is jóízűen falatozták.

Zsuzsának köszönöm a témát, Eszternek a receptet!

2009. január 24.

Mákos kalácskoszorú


Szép is, finom is, épp hétvégi reggelikre való, egy bögre tej mellé.

Hozzávalók:
A tésztához:
500 g finomliszt (BL55)
40 g friss élesztő
300 ml langyos tej
3 evőkanál porcukor
1 mokkáskanál só
2 evőkanál étolaj

A mákkrémhez:
13 dkg darált mák (jobb lett volna több)
4 evőkanál lágy nádcukor
1,5 dl tej
1 mokkáskanál vanília esszencia
1 citrom reszelt héja

A töltelékhez:
50 g olvasztott vaj + a főzött mákkrém

A kenéshez:
1 tojás

Azzal kezdtem, hogy ledaráltam a mákot és a töltelék többi hozzávalóival kb 15 perc alatt sűrű krémmé főztem, majd hűlni hagytam. Nekem nincs kenyérsütő gépem (nem is lesz), így lordom dagasztotta a tésztát 20 percen keresztül. Egy óra alatt kelt duplájára meleg helyen, majd kinyújtottam, megkentem az olvasztott vajjal, a máktöltelékkel és feltekertem, mint a bejglit. Koszorúvá alakítottam, összedolgoztam a „találkozási pontot”, majd bevagdostam két-három centinként, de nem vágtam át teljesen. A kapott szeleteket kifordítottam, így alakult ki a szép virágforma. Lekentem felvert tojással és 150 fokos sütőben sütöttem kb fél órán keresztül.

2009. január 21.

Zöldbableves gombával



A látszat csal. Az íze alapján sokkal inkább mondanám gombalevesnek zöldbabbal. Meg sárgarépával, majorannával és petrezselyemmel. Finom.

Hozzávalók:
30 dkg (mirelit) ceruzabab
20 dkg barna csiperke
2 fej vöröshagyma
1 nagyobb sárgarépa
1 ek morzsolt majoranna
fél csokor petrezselyem zöldje
1 ek kacsazsír
1 ek bio vega mix (szárított zöldség)
fél dl száraz fehérbor
2 gerezd fokhagyma
só, frissen őrölt bors

Vasárnap kacsamellet sütöttem, a bőréből ízes, rozmaringos, kisülő finom kacsazsíron pároltam meg a két fej aprított vöröshagymát. Amikor már kezdett karamellizálódni, rádobtam az aprított barna csiperkét, sóztam, borsoztam, meghintettem majoránnával és ráreszeltem a fokhagymát. Pár perc kevergetés után felöntöttem a borral – tényleg csak egy löttyintésnyi, az íze miatt – majd ment hozzá az apró kockákra vágott sárgarépa. 5-8 percig dinszteltem, majd hozzáadtam a kisebb darabokra vágott ceruzababot. Felöntöttem vízzel, ízesítettem bio vega mix-el, amit jószívvel ajánlok mindenkinek delikát, vegeta és egyéb ételízesítők helyett, mert sómentes, ízfokozó- és adalékanyag mentes, biogazdálkodásból származó szárított zöldség van benne.
Összeforraltam, igazítottam a sósságán és pár perccel a finish előtt ment bele az aprított zöldpetrezselyem. Jó sűrű, ízes leves lett, 4 főre , vagy 2 főre 2 napra elegendő. Holnap tejszínnel dúsítom, így majdnem „új” levesünk lesz ebédre.

2009. január 20.

Töltött paprika


Gyerekkoromban nem szerettem, mostanában megeszem, de megkívánni nem szoktam. ÉP imádja, így néha Édesanyám készít neki, néha én adom be a derekam…Minden esetben rántás nélkül készül, mert az nálunk tiltó listán van.

Hozzávalók:
8 db paprika
30 dkg darált disznóhús
1 dl rizs (én pohárral szoktam mérni)
2 fej vöröshagyma
1,5 liter (házi) paradicsomlé
2-3 szál zellerlevél
só, frissen őrölt bors
1 teáskanál cukor
2 ek olívaolaj

A rizst megmosom, majd az olívaolajon átpirítom. Felöntöm annyi vízzel, ami éppen ellepi és megsózom. Ha felforrt, lefedem és takarék lángon tartom addig, amíg a vizet teljesen fel nem szívja. Ez a rizs félkemény, de pont ilyenre van szükségem a töltelékhez.
Az egyik fej hagymát felaprítom, összekeverem a darált hússal, és a rizzsel, picit sózom, borsozom. A megmosott paprikákból kivágom a csumát és lazán megtöltöm a töltelékkel, így lesz helye a rizsnek dagadni.
A másik fej hagymát is felaprítom és kevés olívaolajon megpárolom, majd a megtöltött paprikákat a lábosba fektetem a dinsztelt hagymára, a paradicsomlével felöntöm és kb. harminc-harmincöt percig főzöm lefedve, a zellerlevéllel együtt, nagyon lassú tűzön, rázogatva, nem keverve, hogy a paprikákat meg ne sértsem. Ha marad töltelék, pingponglabdányi golyókat formázok belőle és beleteszem a szószba a paprikák közé.
Ha jól besűrűsödött már a paradicsomlé, megkóstolom és cukorral-sóval utánízesítem, hogy édeskés-savanykás legyen. Kell rá vigyázni, mert hajlamos odakapni.
ÉP hidegen szereti, friss, ropogós héjú kenyérrel.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

2009. január 19.

OFF: Az új szlogen


Ismeritek a gázművek új szlogenjét?

Torkos csütörtök


A Vízkereszttől - Hamvazószerdáig tartó időszak számos érdekes, már-már elfeledett népszokásnak ad teret, mint a farsang elejét jelző Regélő Hétfő vagy a "farsang farkát" jelölő három jeles nap, a Húshagyó Kedd, a Hamvazó Szerda és a Torkos Csütörtök. Annak ellenére, hogy a húsvéti 40 napos böjt kezdetét jelentő Hamvazó Szerdát követően ünnepeljük a Torkos Csütörtököt, ezen a napon ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás "kötelező" volt, már csak a farsangi maradékok elfogyasztása céljából is.

A Magyar Turizmus Zrt. Immár negyedik éve hirdette meg országszerte a Torkos Csütörtököt, egyre nagyobb sikerrel. Kezdetben kb 500 étterem csatlakozott az akcióhoz, idén remélhetőleg már 1000 fölött lesz a résztvevő vendéglátóhelyek száma.

2009-ben Torkos Csütörtök napján, azaz február 26-án a felhíváshoz csatlakozó éttermek vállalják, hogy az étel- és italfogyasztásból egyaránt 50%-os kedvezményt biztosítanak.

Remek alkalom, hogy féláron kipróbáljunk egy olyan helyet, ahová régóta készülünk, de esetleg eddig anyagi okok miatt kimaradt, de remek alkalom kedvesünkkel, vagy barátainkkal együtt tölteni egy kellemes csütörtök estét, étteremben.

A kép a rendezvény honlapjáról van.(szerintetek ilyen képpel bárkinek is kedvet csinálnak az étteremlátogatáshoz???)

2009. január 18.

Barátságszalag


Ugyanazt szeretni, ugyanazt csodálni, ugyanúgy érezni - ez a barátság.
(Hioszi Tatiosz)
Vestától kaptam egy barátság szalagot, melyet a játék értelmében tovább is kell adnom.

A közös dolgok teszik a barátságot élvezetessé, de a kis különbségek azok, amelyek igazán érdekessé varázsolják. (Todd Ruthman)

Vannak közös dolgaink. Közös esték, néha nappalok, e-mailek, éjszakába nyúló és hajnalig tartó beszélgetések. Ha fizikai valóságban nem is, de mindig ott vagyunk egymásnak. Mindig ott tudjuk folytatni, ahol abbahagytuk. És tényleg, mindenki ad, de nem vár el semmit:-)))

"Igazából nem is jó szó rá a díj - szóljon, akinek eszébe jut rá jobb kifejezés - inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag. Lényege, hevenyészett fordításban: Ha blogolsz, hiszel a "proximitásban" a térben, időben, és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket. Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!"

Akinek küldöm a szalagot: Mamma, Doctor Pepper, Izbolygó, KicsiVú, Millie, Horasz, Eszter és Max.

Külön ölelés és szuperbarátság szalag legjobb barátnőmnek, Katinak:-)

Kakaós csiga


Terápiás céllal, vasárnap reggeli kényeztetésre, szegény gyereknek, mert tanulnia kell. Sokat.

Hozzávalók:
55 dkg finomliszt
5 dkg vaj
egy tojás
5 dkg cukor
kb 3 dl tej
csipet só
2 dkg élesztő

A kakaós tölteléknek:
10 dkg olvasztott vaj
3 púpozott evőkanál lágy nádcukor
3 púpozott evőkanál cukrozatlan kakaópor (most Valrhona)

Kelt tésztát készítek: a langyos, másfél-két deciliternyi tejbe elkeverek egy evőkanál cukrot, belemorzsolom az élesztőt. Meleg helyen hagyom felfutni, majd hozzáadom a szitált liszthez, belekeverek 1 egész tojást és a maradék tejjel, meg a tészta többi hozzávalóival 20 perces (gépi) dagasztással fényes, ruganyos tésztát gyúrok. Egy óra alatt duplájára kelesztem. Nyújtófával kb fél cm vastag téglalap alakúra nyújtom, megkenem az olvasztott vajjal, megszórom a cukorral és a kakaópórral. Feltekerem, 2 centis szeletekre vágom és sütőpapírral bélelt tepsibe helyezem kellő távolságra egymástól. Kb 15 perc pihenés után beteszem a hideg sütőbe, így amíg melegszik a sütő, kelnek a csigák is. 180 fokon sütöm kb 25 percig. Ekkor kiveszem és mindegyik csigára csurgatok kb 1 ek langyos vaníliás-cukros tejet (tej+cukor+vanília esszencia), majd visszatolom a sütőbe még 5-8 percre. 

Böbsi kalácsreceptje volt az alap.

Ha tetszett a recept, csatlakozz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

2009. január 14.

Hagymás rétes



Legalább két hete várakozott egy csomag réteslap a hűtőben, ma jött el a napja, sajtos hagymás tölteléket kapott. Elkészült, megkóstoltuk, megszerettük. Lesz folytatás!

Hozzávalók:
1 kg hagyma
20 dkg sajtkeverék, reszelve (cheddar, mozzarella és füstölt edámi)
2 ek (téli fügés) balzsamecet
1 ek mustméz
1 ek vaj
só, bors
1 ek morzsolt bazsalikom
1 ek morzsolt kakukkfű
6 db réteslap (1 csomag)
kevés vaj a réteslapok közé
szezámmag a rétes tetejére

A hagymát megpucolom, nyolc részre vágom, majd forró serpenyőben kevés vajon, rázogatva majdnem puhára sütöm. Sózom, borsozom, ráöntöm a balzsamecetet, rámorzsolom a bazsalikomot és kakukkfüvet, végül következik a mustméz, majd a reszelt sajtot is belekeverem és már veszem is le a tűzről.
A réteslapokat egyenként megkenem olvasztott vajjal, majd egymásra fektetem őket egy enyhén nedves konyharuhán. A tölteléket egyenletesen elosztom rajta és a konyharuha segítségével feltekertem a rétest. Tepsibe teszem, tetejét megkenem kevés olvasztott vajjal, és rászórom a szezámmagot. Előmelegített 200 fokos sütőben megsütöm, kb 30 perc alatt.

Sajtos-gombás karajt kísért, a vártnál nagyobb sikerrel.

Zellerkrémleves


Megint leves... Mi más lenne, ebben a sötét, csúszós, hideg téli időben?

Hozzávalók:
kb 1 kg zeller
2 fej sonkahagyma
1 tk vaj
2 dl 30%-os tejszín
másfél liter alaplé (tyúkhúsleves)
só, bors
fél csokor petrezselyemlevél
maréknyi pirított tökmag
fejenként 2 leheletvékony szelet bacon

A zellert meghámozom és felkockázom. A hagymát felkarikázom és a vajon megpárolom, majd hozzáadom a zellert és együtt kicsit megdinsztelem. Felöntöm az alaplével és puhára főzöm. Ha megfőtt, botmixer segítségével pépesítem, hozzákeverem a tejszínt. Sózom, borsozom ízlés szerint, végül megszórom az apróra vágott petrezselyemlevéllel és a pirított tökmaggal.
Hogy tartalmasabb legyen, leheletvékony bacon szeleteket 2 réteg konyhai papírtörlő között, mikróban 750 watton két perc alatt ropogósra sütök, ezzel tálalom a levest.

Ha tetszik a recept, csatlakozz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

Waldorf saláta


A Waldorf saláta igazi klasszikus, 1896-ban készítették először a patinás New York-i Waldorf Astoria szálló éttermében. Kifinomult ízkombináció, könnyen elkészíthető és a hozzávalókban sincs semmi különleges, vagy beszerezhetetlen. A jó Waldorf saláta készítésének van három alapszabálya. Az első: a hozzávaló zeller. Az igazi Waldorf saláta nem zellergumóból, hanem angol zellerből készül, azt is igen apróra kell vágni, mert ha nagyobb darabkák érkeznek belőle az ember szájába, akkor a zeller erős íze agyoncsaphatja az ízharmóniát. A második: a majonéz dressing éppen csak vonja be vékonyan a zöldségek felületét. A harmadik: a salátának legalább egy órát állnia kell a fogyasztás előtt.

Egy fél csomag angol zellert megmosok, egészen apró darabokra szeletelem, majd folytatom két nagy, mondjuk egy piros és egy zöld, lehetőleg savanykás almával.
Két evőkanál (házi) majonézt elkeverek két evőkanál tejföllel, vagy felvert tejszínnel, sózom, borsozom. A zellert és az almát összeforgatom az ízesített majonézzel. Egy marék (szárazon) pirított dióbelet durvára vágok és azt is hozzáforgatom a salátához. Frissen őrölt borssal megkoronázom, behűtve tálalom. Ha van otthon, lehet belekeverni pár (felezett)szem fehér és kékszőlőt.
Ehhez a salátához remekül illenek a kékpenészes sajtok, de kitűnő kísérője a halas, vagy húsos fogásoknak is. Nálunk egy ünnepi ebéd előételében kapott szerepet: füstölt makréla filével és parmezános keksszel tálaltam.

2009. január 13.

Hillary, a diótörő



Pihent agyú amerikaiak ezt is kitalálták:-)
Biztosan azóta kínálják 60 dollár helyett 22, 5-ért, amióta kiderült, hogy nem ő indul az elnöki csatában.
Itt lehet hozzájutni.

Update: Billt is megtaláltam:-)



Fapados savanyú káposztaleves


Az utóbbi időben mindennap eszünk levest. Délben biztosan, de van, hogy este fele hazaérve is jól esik egy tál forró, melengető finomság. Néha 20 perc alatt kell elkészülnie, mert így év elején állandóan az irodában vagyok és ráérős főzésre csak hétvégén jut idő, de ezzel biztosan nem vagyok egyedül.
Tegnap egy nagyon fapados savanyú káposztalevest készítettem abból, ami épp volt otthon. Nem állítom, hogy életem remekműve lett, de igen jólesett mindkettőnknek.

Amiből készült:
egy darab házi kolbász
fél dl rozé bor
kb fél kiló (gyalult) savanyú káposzta
1 liter alaplé (maradék húsleves)
1 nagy tejföl

A kolbászt felkarikáztam és egy fazékban feltettem melegedni, amikor kiengedte a zsírját ráöntöttem a bort, ebben picit párolódott, majd ment rá a savanyú káposzta, pár perc múlva az alaplé. Jó 15 percig főztem, majd hozzákevertem a tejfölt és tálaltam. Az ízesítésre sem volt gondom, mert a savanyú káposztában volt babérlevél és bors, meg elég sós is volt, a végeredményt tekintve pont jó. Köményt meg azért nem kapott, mert ÉP nem szereti. A kolbász megpuhult, de a káposzta picit roppanós maradt, ezt különösen jó volt rágcsálni:-)

2009. január 12.

Csokis tejberizs


Nagylány bolti tejberizst vett volna, de lebeszéltem azzal, hogy majd főzök neki én, olyat úgy sem kapni, amilyen otthon készül. Végül nem volt tőle elájulva (én igen), mert ő nagyon kiérezte belőle a mandarin héját, szerintem meg kellemesen citrusos, harmonikus ízű volt a végeredmény. Ízlések és pofonok…

Hozzávaló:
15 dkg rizottó rizs
3 dl tej
2 dl tejszín
1 mandarin reszelt héja
1 vaníliarúd
5 dkg lágy, világos nádcukor
10 dkg 70%-os csokoládé
tejszínhab és narancslekvár a tálaláshoz

Egy közepes méretű lábosban összemelegítem a tejszínt a tej felével, majd hozzáadom a lágy, aprószemcsés barnacukrot és a vaníliarúd kikapargatott belsejét, de beledobom a vanília rudat is. Belereszelem a mandarin héját, hozzáadom a rizst és takaréklángon, csendes forrásban, gyakori keverés mellett megfőzöm, ha elfőtt a leve azt forró tejjel pótolom. A csokit durvára darálom és belekeverem a kész rizottóba, kevergetve felolvasztom, így sűrű, de nem túl édes rizskrémet kapok.
A még forró desszertet tálkákba kanalazom és tejszínhabbal, narancslekvárral kínálom.
(4 adag )

Paradicsomos ragu, tésztával


Az alábbi fogást szentségtörés lenne összehasonlítani a sok órán keresztül készülő eredeti olasz raguval, a végeredményt tekintve mégis csak megteszem. Ugyanolyan pillanatok alatt fogyott el, mintha „az igazit” tálaltam volna.

Hozzávalók:
fél kg darált hús
egy 400 g-os hámozott paradicsomkonzerv
egy fej hagyma
öt gerezd fokhagyma
másfél dl vörösbor
oregánó
bazsalikom
só, frissen őrölt bors
két ek olívaolaj
csipet cukor
1 kiscsomag (250g) karácsonyi tészta
reszelt sajt (most ementáli)

A hagymát finomra kockázom, a fokhagymát lereszelem, majd mindkettőt olívaolajon megpárolom. Hozzáadom a darált húst és kevergetve megpirítom. A paradicsom konzervből a paradicsomokat apró kockákra vágom és hozzáadom levével együtt a húshoz. Sózom, borsozom, (hozzáadom a kevés cukrot), hozzáöntöm a vörösbort. Kb. 20 percig lassú tűzön lefedve főzöm, néha megkavarom. Apróra vágom a fűszereket, hozzáadom és még egy keveset főzöm. (Ha szárított fűszerrel készítem, egyszerűen belemorzsolom akkor, amikor a vörösborral felöntöm a ragut). Ha készen van, sűrű, illatos mártást illatozik a serpenyőben. Közben sós vízben aldentére főzöm a tésztát, leszűröm és tálalok. Alulra a jópofa karácsonyfák, meg ajándékok, rá a ragu meg a sajt.

Ez Picilány első számú kedvence, ÉP sem veti meg. A többiek csak jóízűen falatoztunk belőle.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

2009. január 11.

Bűvészkalap kiugró nyuszival



A legaranyosabb gasztroajándék, amit kaptam. Használatkor megnyomjuk a nyuszi fejét (bűvész varázsszó elmormolása opcionális) és voilá,


már választhatunk fogpiszkálót!
Köszönöm Doctor Peppernek az ötletes, mókás ajándékot:-)

Olajbogyós kiflik



Tegnap este csajos vacsorán voltam és Liza barátnőm igazán kitett magáért. A pazar menü mennyei olajbogyós kiflikkel indult, a nemrég még langyos kis remekművekkel nem tudtunk betelni! Este, hazaérkezvén előkerestem a receptet és megtettem a szükséges lépéseket, hogy kis családom ma frissen sült olajbogyós kifli illatára ébredjen.

A tésztához:
2½ dl víz
1 dl tej
5 dkg vaj
1 tasak szárított élesztő
1 kávéskanál cukor
50 dkg finomliszt
1 evőkanál só
frissen őrölt bors

A töltelékhez:
25 dkg vaj
2-3 gerezd fokhagyma
15 dkg magozott fekete olajbogyó
só és frissen őrölt bors

A kiflik tetejére:
1 tojás
1 evőkanál víz
1 csipet só
kevés olaj a kelesztőtál kikenéséhez
kevés finomliszt a nyújtáshoz
sütőpapír a tepsikbe
A tésztához a vizet, a tejet és a vajat egy jókora bögrében összemelegítem, míg a vaj fel nem olvad, majd langyosra hűtöm és 4-5 evőkanálnyit összekeverek belőle egy kis tálkában az élesztővel meg a cukorral (az élesztő néhány perc alatt felhabosodik). A lisztet a mikróban meglangyosítom. Átteszem a dagasztógép keverőtáljába, hozzáadom a sót, és bőven tekerek bele frissen őrölt borsot, majd a hozzáöntöm a felhabosodott élesztőt és a maradék langyos, vizes-tejes-vajas keveréket. A géppel 6-7 percen át dagasztom a tésztát, hogy selymes és fényes legyen. Miután összeállt, bucira formálom.
Vékonyan kiolajozok egy nagy keverőtálat, és a tésztabucit alaposan megforgatom benne, mert a rákerült olajréteg nem hagyja majd, hogy a tészta kiszáradjon a kelés során. A tálra konyharuhát borítok, és beteszem a hűtőbe éjszakára, hogy a duplájára nőjön.

Elkészítem a tölteléket: a fokhagyma-gerezdeket megpucolom és lereszelem. A magozott olajbogyókat lecsepegtetem, és mintha petrezselymet aprítanék, vágódeszkán egészen apróra vágom. A vajat mikróban meglágyítom (ne legyen folyós!) és összekeverem a fokhagymával és az olajbogyóval, picit sózom, borsozom, majd kiterítek magam elé egy darab folpackot. Erre rákanalazom a fokhagymás-olajbogyós vajat úgy, hogy összeérő, vastag sort kapjak, aztán a folpack segítségével henger alakúra formázom, szorosan felcsavarom, a két végét meg is tekerem (mint egy szaloncukornak) és beteszem éjszakára a mélyhűtőbe, így a fokhagymás vaj megfagy és egyszerű lesz ráreszelni a kinyújtott tésztára.

Reggel kivesszem a hűtőből a duplájára kelt tésztát, és kicsit átgyúrom. Hagyom, hogy szoba hőmérsékletűre melegedjen, elfelezem, majd lisztezett gyúródeszkán lisztezett nyújtófával a két bucit 30 cm-es körlappá nyújtom. Ne legyen túl vékonyra nyújtva, jobban kel, ha a tészta vastagabb.

Előveszem a fagyos vajat a mélyhűtőből, elfelezem, kicsomagolom a folpackból, és a reszelő nagy lyukú oldalát használva, egyenletes rétegben ráreszelem a kinyújtott két tésztakörre. Mindegyik tésztakört derelyevágóval 12 cikkre vágom és a tésztacikkek hosszabb oldaluknál indítva, feltekerem. Sütőpapírral bélelt sütőlemezre helyezem, egymástól kellő távolságban, majd kenőecset segítségével megkenem mindet a hígított tojással, amelyhez előtte a tojást, a vizet és a sót villával elkevertem.

Megvárom, amíg a kiflik meleg helyen kb. 1 óra alatt a duplájukra nőnek. Fél óra elteltével előmelegítem a sütőt 200 fokra, majd sorban, egymás után megsütöm a kifliket, mert egyszerre túl sok lenne a sütőnek, ha két tepsit tennék bele.35-40 perc alatt sülnek meg.

Stahl Judit receptje.

2009. január 10.

Thai Burger Gyorsétterem. Valóban gyors?!?

Kecskeméten, a Rákóczi utcában, ha úgy vesszük, jó helyen – a Megyei és Városi Bíróság közvetlen közelében, irodaházakkal és üzletekkel körülvéve, a (volt) Városi mozi előtti parkoló csücskében van a Thai Burger gyorsétterem. Ha a Bíróságon akad dolgom napközben, néha beugrok egy tányér thai pirított tésztára, amit itt igazán jól művelnek. Pont olyan, ahogy szeretem. Tudom, junk food, de akkor is. A vásárlóközönség a környező irodák dolgozói, meg a szomszédos épületekben ügyeiket intéző öltönyös ügyvédek, szóval inkább fiatalok, akik szeretik a pörgést, vagy csak egyszerűen rá vannak kényszerítve, hogy pörögjenek.
Van, aki telefonon leadja a rendelését, majd félóra elteltével beugrik és elviszi, vagy ha van kis ideje és türelme, illetve nem zavarja, hogy a ruhája menthetetlenül elveszti az öblítő illatát, kivárja, míg a szakács komótosan „összerakja” az ételt, a másik alkalmazott bedobozolja és bezacskózza, majd lehet is vinni mikrózni és fogyasztani a szomszéd irodaház teakonyhájában.

A szakács egy keleti srác (lehet, hogy thai, de lehet, hogy kínai), aki a „látványkonyhában” készíti a fogásokat (néha csigalassúsággal). Három wok, kettőben előre elkészített hús kockák valami lében, pult melletti polcon számos króm tégely szószokkal, lefedve, ahogy illik, kár, hogy mindig ugyanazzal a merőkanál szerűséggel, amivel a fogást kavargatja nyúl bele mindegyik tégelybe. Alsó polcon műa. lavorban előre kifőzött tészta, másikban rizs. Mindez úgy, hogy az utcafrontról is jól meg lehet figyelni a szakács ténykedését, igazi látványkonyh(ácsk)a. A vendégtérben 5 asztal, thonet szék utánzattal, amire ilyenkor télen igazán jól jönne egy-egy kispárna, mert kemény és hideg, ha ráülsz. Némely asztalon Metropol jellegű ingyenes újság, január 9-én a december 29.-i számot kell megcsodálni. A vendégtér és a mosdó is lehetne tisztább, de nem ezért szeretjük a Thai Burgert.

Mostanig úgy adódott, hogy sosem pont délben érkeztem, 2-3 ember várakozott előttem az elkészülő fogásokra, nem is kellett sokat várni és minden esetben egyszerre kaptuk meg a kért fogásokat az asztaltársammal, akkor is, ha nem egyformát rendeltünk. Én általában csípősen kérem, volt egy alkalom, amikor majdnem túl erős volt, de akkor is finom.

Tegnap arra jártam és épp volt egy félóránk délidőben, betértünk hát egy tésztára. Előttünk 4-5 ember várakozott, rajtunk kívül egy asztalnál ültek hárman, de csak ketten ettek, a harmadik ugyanúgy várt a megrendelt fogására, mint mi. 25 perc elteltével én „soron kívül” megkaptam a csípős tésztám, amit láttam, hogy dobozból öntöttek a tányérra, ment belőle a földre is jócskán, de állítólag nem azért volt dobozban, mert másnak szánták, hanem, mert így mérik ki az adagokat. Sajnos a doboz tetején lévő tészta – az, ami a tányérom aljára került már kihűlt, illetve az egész már eleve nem volt elég meleg, na akkor kellett volna visszavinnem, de olyan éhes voltam, hogy megettem. ÉP is megkóstolta, de várt a saját, nem csípős adagjára. Hiába. 40(!) perc elteltével rá mertem kérdezni, hogy meddig várjunk még, mert azóta számos olyan embert kiszolgáltak, aki utánunk érkezett. Nagyon udvariasan elnézést kértek, hogy még pár perc. Akkor oda ültem a pult melletti bárszékre és nézelődtem, hátha a jelenlétem kicsit meggyorsítja a folyamatot. Nem kellett volna.
A szakács továbbra sem a párom adagját készítette az egy darab szabad wokjában, a kiszolgáló meg vette fel a rendeléseket, vette el a pénzt a fizetőktől és ugyanazzal a lendülettel, kézmosás nélkül hozzálátott néhány hamburger elkészítéséhez, mindegyikbe kézzel rakta bele a zöldséget, húspogácsát. 50 perc várakozás után elszakadt a cérnám és visszakértem a pénzt, majd távoztunk, én teli hassal és keserű szájízzel, ÉP üres hassal és még keserűbb szájízzel. Gyorsétterem? Hát nem az! Egy ideig (vagy tán végleg) kihagyom…

Az büfélátogatás időpontja: 2009. január . A bejegyzés a büfé akkori teljesítményét tükrözi , amely azóta változhatott.

Botifarra negra, a spanyol véres hurka



Az Artesano étteremben elköltött katalán vacsora egyik fogásában volt pár szelet véres hurka, aminek mindenáron meg akartam szerezni a receptjét, mert mennyei volt a fűszerezése, teljesen más, mint az általam oly kedvelt erdélyi véres hurkáé. Bence, az étterem vezetője volt olyan kedves és elküldte nekem, így már csak egy adag friss disznóvérre kellett várnom, hogy elkészíthessem.

Hozzávalók:
1kg sovány sertéshús
kb 3 liter sertés vér
1 kg szalonna
só/bors/szerecsendió
petrezselyem
fokhagyma

A húst, a szalonnát és a vért megfőzzük, majd ledaráljuk, hozzáadjuk a
fokhagymát, és ízlés szerint a fűszereket. Állni hagyjuk a masszát, majd
bélbe töltjük és lassan gyöngyöző vízben 3-5 percig főzzük, majd lehűtjük. Fogyasztás előtt készre sütjük.

Magában, tormával és friss kenyérrel sem utolsó, de egy része biztosan mentás zöldborsópüré és grillezett Szent Jakab kagyló kíséretében végzi majd.