A emlékek az idő elteltével megszépülnek. A gyerekkoriak még inkább, főleg ha mesés tájak és szívünknek kedves emberek a főszereplők. Ilyen emlékhez kötődik ez a kapros túrós batyu is, amit Moldovában brânzoaice-nak hívnak és a legeslegfinomabbat Palfichi néni kemencében sütötte a Csalhón levő kis parasztházukban, egy kis völgyben a hegyek között, a tehenük tejéből való tehéntúróval, kapirgálós tyúk friss tojásával és jó sok kaporral. Na, azt az ízt sosem fogom elfeledni!
Hozzávalók:
50 dkg liszt
10 dkg vaj
csipet só
2 ek cukor
2 egész tojás
negyed liter tej
25 g friss élesztő
A fentiekből kelt tésztát készítek: a vajat elmorzsolom a liszttel, a kupac közepébe „fészket” csinálok, ebbe beleütöm a tojásokat, összekeverem és lassanként hozzáadom a langyos cukros-tejbe felfuttatott élesztőt. Jó hólyagosra kidolgozom. Fél óráig letakarva pihentetem, elosztom és a 2 cipócskát hagyom addig pihenni, míg elkészítem a túrótölteléket:
40 dkg tehéntúró
2 tojássárgája
2 ek cukor
1 citrom reszelt héja
1 csokor friss kapor, aprítva
A túrótöltelék hozzávalóit kézi mixerrel összekeverem, majd lazán összekeverem 2 tojás fehérjéből vert kemény habbal és 1 ek búzadarával.
Visszatérek a tésztához: fél cm vastagra nyújtom, késsel (vagy derelyevágóval) kb 10 cm-es négyzetekre vágom, mindegyik közepébe egy-egy púpos kanál tölteléket halmozok és a tészta széleit körbekenem felvert tojással, hogy „ragadjon”. A két ellentétes oldal sarkait egymásra hajtom, majd a másik kettőt is, kicsit rányomom, hogy „zárva” maradjon. Sütőpapírral bélelt tepsire rakom és mindegyiket megkenem a felvert tojással. Sütés előtt addig pihentetem, ameddig az összes batyuval nem végzek, az első tepsit ekkor beteszem sülni a 180 fokra előmelegített sütőbe.
Langyosan, porcukrozva tálalom, becsukom a szemem és újra a Csalhón vagyok...
