2009. január 20.

Töltött paprika


Gyerekkoromban nem szerettem, mostanában megeszem, de megkívánni nem szoktam. ÉP imádja, így néha Édesanyám készít neki, néha én adom be a derekam…Minden esetben rántás nélkül készül, mert az nálunk tiltó listán van.

Hozzávalók:
8 db paprika
30 dkg darált disznóhús
1 dl rizs (én pohárral szoktam mérni)
2 fej vöröshagyma
1,5 liter (házi) paradicsomlé
2-3 szál zellerlevél
só, frissen őrölt bors
1 teáskanál cukor
2 ek olívaolaj

A rizst megmosom, majd az olívaolajon átpirítom. Felöntöm annyi vízzel, ami éppen ellepi és megsózom. Ha felforrt, lefedem és takarék lángon tartom addig, amíg a vizet teljesen fel nem szívja. Ez a rizs félkemény, de pont ilyenre van szükségem a töltelékhez.
Az egyik fej hagymát felaprítom, összekeverem a darált hússal, és a rizzsel, picit sózom, borsozom. A megmosott paprikákból kivágom a csumát és lazán megtöltöm a töltelékkel, így lesz helye a rizsnek dagadni.
A másik fej hagymát is felaprítom és kevés olívaolajon megpárolom, majd a megtöltött paprikákat a lábosba fektetem a dinsztelt hagymára, a paradicsomlével felöntöm és kb. harminc-harmincöt percig főzöm lefedve, a zellerlevéllel együtt, nagyon lassú tűzön, rázogatva, nem keverve, hogy a paprikákat meg ne sértsem. Ha marad töltelék, pingponglabdányi golyókat formázok belőle és beleteszem a szószba a paprikák közé.
Ha jól besűrűsödött már a paradicsomlé, megkóstolom és cukorral-sóval utánízesítem, hogy édeskés-savanykás legyen. Kell rá vigyázni, mert hajlamos odakapni.
ÉP hidegen szereti, friss, ropogós héjú kenyérrel.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.