2008. július 25.

Viszlát! :-)))


Bevallom, nagyon várom a szombatot. Már csak egyet kell aludni és vár Trogir, piciny halpiacával és szuper zöldségpiacával, meg Split, Primosten és régi kedvencünk, Tribunj.


Egy ideig dalmát leszek. Vagy igyekszem úgy viselkedni, mintha az lennék:-) Eszem majd sok FRISS halat, polipot, scampit, fügét, meg azt az isteni finom halványlila színű hagymát, amiből 2-3 darab egy kiló és olyan édes, mint az alma…Vár a tenger, a napfény, a konobák és restoranok. Csukott szemmel már érzem a sós tengeri levegőt! Majd jövök:-) Addig is, dovidenia!

A Trogiri kép innen, a Tribunji innen származik. Köszönet érte!

Gasztroajándékok

Ez már csak egy ilyen hónap:-) Az ír, román és kanadai gasztrocuccok után itt a legújabb adag, Velencéből. Pedig nem most van a szülinapom!

Nővéremék megleptek jóféle Modenai balzsamecettel, omega3 zsírsavban gazdag bio lenolajjal, az elmaradhatatlan Velencei álarccal és egy szuper salátás receptkönyvvel, amiből már jó pár finomságot ki is néztem:-)

Köszönöm az ajándékot! (emiatt maradtam le a gasztroblogger piknikről, de egyszerre mégsem lehetek két helyen és első a család!:-))


2008. július 20.

Garnélás meleg lencsesaláta – VKF! XVII/2

Hozzávalók: 2 személyre
200 g fagyasztott garnéla
100 g apró szemű zöldlencse
1 piros chilipaprika vagy szárított chilipehely
1 kk méz
3 gerezd fokhagyma
1 citrom leve
2 ek olivaolaj
2 ek szójaszósz
1 ek rizsecet
3 ek pirított szezámmag
1 csokor koriánderzöld (nálam petrezselyem)

A garnélát hideg vízben felengedem és legalább 20 percre bepácolom a fenti mennyiségű olivaolaj, citromlé, chili és 2 gerezd reszelt fokhagymából készített pácba. A lencsét megmosom és kétszeres mennyiségű hideg vízben felteszem főni. Forrástól számítva kb. 20 perc alatt puhára főzöm. Ha szükséges, pótolom a vizet (most nem kellett).

Egy serpenyőben megsütöm a garnélát a páclével együtt, pár perc az egész, hamar kész van. Kiszedem és melegen tartom. A serpenyőben maradt páchoz adom a mézet, szójaszószt, rizsecetet és a maradék fokhagymát, ezt ráöntöm a lencsére és a szezámmaggal, aprított (petrezselyem)zölddel jól összekeverem. Tányérokra halmozom és a tetejére fektetem a garnélákat. Nekünk nagyon ízlett, ezentúl biztosan így készítem majd a lencsét, akár köretnek is.

A GoodFood magazin júliusi számából.

VKF! XVII – kreatív saláták

Az elmúlt pár hónapban a GoodFood magazin abszolút kedvencemmé vált, minden számából jó pár recept készült, vagy vár elkészítésre. A júliusi szám bővelkedik salátákban, így nem volt nehéz dolgom, amikor a Dolce vita által kiírt kreatív saláta témában kutakodtam. Legszívesebben grillezett radicchiot készítettem volna friss fügével, ruccolával és parmezán forgácsokkal, de radicchiot sem kaptam sehol, a friss fügére meg egy hét múlva cuppanhatok rá (remélem!) a Trogiri piacon. Így maradt az alkotás abból ami volt itthon, a hűtőben és a kamraszekrényben.

Mediterrán ízorgia, avagy paradicsomos, articsókás, sonkás saláta


Hozzávalók 2 személyre:
4-6 szelet Jamon Serrano sonka
6-8 darab pácolt articsókaszív (üveges, Aldi beszerzés)
pár darab koktélparadicsom és/vagy néhány darab napon szárított, vagy házilag aszalt paradicsom
zöld és/vagy fekete olivabogyó
néhány kocka pácolt sajt
extraszűz olivaolaj
frissen őrölt bors
petrezselyemzöld (opcionális)

Egyszerűen tányérra halmozom a hozzávalókat: alulra a sonkát, rá a többit, tetszőleges sorrendben. Finoman meglocsolom olivaolajjal, tekerek rá borsot és egy-egy pohár bor kíséretében kivonulunk vele a teraszra megcsodálni a naplementét. Fenséges!

2008. július 16.

Üveggolyók...

Max gurította felém az aktuális blogger kérdést, gondolkodtam, megírtam…
Nekem nem volt üveggolyóm gyerekkoromban, de Életem Párja őriz néhányat a régi fadobozban, elővettem, belenéztem és ezt láttam:
A = Adél
Á = álom (néha ébren is…)
B = bor, barátok, buliii…
C = Cicám (nincs macskánk)
Cs = csend, család, csobogó,
D = Dorka és Dalmácia
Dz = ...na erről most semmi...
Dzs = dzsem, idén először
E = Erdély, eső, egészség
É = ébredés (néha túl korán!)
F = finom, fűszer, főzés, fa
G = gasztronómia, G5
Gy = gyere!
H = hegyek, Horvátország
I = idő (miért van ilyen kevés???), illat
Í = írás
J = játék, jazz
K = Kati, Kaskantyú, kávé, konyha
L = lehullott levél
Ly = lyukak (kedvenc sajtomban)
M = Mamici
N = napsütés
Ny = nyár, nyugalom
O = otthon
Ó = ódon óváros
Ö = öröm
Ő = ősz (sárguló falevelekkel, erőtlen napfénnyel, kályhában pattogó tűzzel)
P = pezsgő (jéghidegen, bárhol, bármikor), pillanat (mindig éld át!), pontosság (nem kedvelem a "lezser" embereket, akik mindig, mindenhonnan elkésnek és néha az én időmmel is játszanak), pihenés (a lustaság nem más, mint a pihenés művészete)
Q = Queensland és Queen
R = recept
S = Split
Sz = szerelem, szövetség, Szalárd
T = tenger, Tribunj, Toszkána
U = utazás
Ú = „úgy akarom, ahogy lesz…" új(ízek)
Ü = Ünnep (van, hogy csak a szívemben)
Ű = űr (megtanulni elfogadni)
V = vissza, vágy
X = Xavér (és Bach)
Y = yes!
Z = zene
Zs = Zsolti

Ezennel továbbgurítom a golyókat a szünidőt élvező Annának és a hallgatásba burkolózó Mademoiselle-nek, akinek hiányoznak a gasztrokacatériái :-)

2008. július 11.

Hideg kovászos uborka leves

Ha nagyon meleg van, felfrissülésre vágysz és csak 5 percig szeretnél pepecselni egy leves elkészítésével, íme az ideális megoldás :-)

Hozzávalók 6 személyre:
2 liter kovászos uborka leve
2 db kovászos uborka (lehet több)
1-2 gerezd fokhagyma a kovászos uborkából
6 ek görög joghurt (10% zsírtartalmú)
1 ek kukoricakeményítő
(rengeteg) friss kapor, aprítva
levesbetét: pirítós (opcionális)

A kovászos uborka szűrt levét összehabosítottam a görög joghurttal, a leturmixolt kovászos uborkával és fokhagymával. Ha nem zavar, hogy híg, így is fogyaszthatjuk, akár pohárból kortyolgatva. Én sűrűbb, selymesebb állagra vágytam ( a Bock Bisztróban kóstoltak alapján), így felforraltam az egészet egy ek kukoricakeményítővel. Jól behűtve, friss kaporral bőven megszórva tálaltam.

2008. július 9.

Tejszínes-kapros tökfőzelék


Életem Párjánál a nyár abszolút kedvence a tökfőzelék (hidegen), nálam inkább a saját lecsóm.
Egy újabb „ahány ház, annyi szokás” étel. Mindenki másképp csinálja és mindenki a sajátjára esküszik.

Hozzávalók:
1 szép nagy, friss, zsenge falusi tök (lehetőleg ajándékba kapott példány, a szomszéd kertjéből)
2 ek olaj
2 dl tejszín
1 csomó friss kapor
1 kis fej vöröshagyma, aprítva
kevés cukor (opcionális)
1 kk édesnemes pirospaprika (opcionális)
só, kevés frissen őrölt bors
lágy ízű fehér borecet, ízlés szerint

A meghámozott, legyalult tököt megsózom, kicsit állni hagyom.
Egy lábasban az olajon üvegesre párolom a vöröshagymát, majd hozzáadom a tököt, levével együtt, bőséges adag apróra vágott kapor társaságában. Néhány percig kevergetve pirítom, majd ráöntöm a tejszínt. Tudom, a tejszín zsírosabb mint egy tejföl de a tejszínben párolódott tök íze klasszisokkal jobb, mint a rántással készülő változat és nem is igényel egyéb sűrítést:-)
Ha a tök már majdnem puha (az egészen puhát nem szeretjük), ízesítem ecettel, kevés borssal, néha egy kiskanál pirospaprikával, csak a színe miatt:-). Általában tükörtojás, fasírt vagy natúr sült kíséri.

Hétvégi programajánló: Bajai Halfőző Fesztivál

Baja szerencsés város: a Duna és a Sugovica halban gazdag vize, a város mediterrán hangulata, a bajai emberek halfőző tapasztalata - minden adott egy nagyszabású gasztronómiai rendezvényhez.

1996-ban ünnepelték várossá nyilvánításának 300. évfordulóját, ez alkalomból a város főterén 463 bográcsban főtt azonos recept alapján a híres bajai halászlé. A főzéshez 3 tonna halat, 300 darab vöröshagymát, 150 kilo paprikát és 4000 liter vizet használtak, az ínyencséget 6000 vendég fogyasztotta el. A legidősebb halfőző 76 éves, a legfiatalabb 12 éves volt. A rendezvényt 1996 óta minden évben megtartják.

A Halászléfőző Népünnepély minden év júliusának második szombatján (iden július 12-én!) sok ezer embert csalogat a bajai főtérre a világ minden tájáról. Az esemény abban különbözik a többi halászléfőző rendezvénytől, hogy nem verseny, hanem ünnep. A város lakói és az elszármazottak mellett ismert színészek, politikusok és sportolók sürgősködnek a bográcsok körül. A hatalmas szabadtéri halászcsárda asztalairól nem hiányozhat a jó bor, de a szórakozást a színvonalas folklór és könnyűzenei programok biztosítják. A programokról bővebb infó a rendezvény honlapján.

2008. július 8.

Meglepetés-ajándékok, Kanadából


Szinte naponta áradozik valamelyikünk, milyen jó is gasztrobloggernek lenni, mennyi új ismeretséget, barátságot köszönhetünk e hobbynknak. Gyakran kapok könnyekig megható levelet számomra ismeretlen emberektől, akik olvassák gabojszakonyháját és egyszer csak kibújnak az olvasó anonim szerepéből. Van, akivel már közel egy éve levelezünk, már jól „ismerjük egymást” és van, akivel ritkábban váltunk levelet, mégis úgy érezzük, erős kötelék van közöttünk, ott vagyunk egymásnak mindig, akkor is, ha sok-sok ezer kilométer, meg egy óceán választ el fizikai valóságunkban.

Hétvégén volt szerencsém találkozni Kanadában élő hűséges olvasómmal, Évával. Sok-sok (természetesen) gasztróajándékkal lepett meg, mindnek úgy örültem, mint egy kisgyerek.
Éva közvetlenül az óceán partján lakik, ennek szellemében választott nekem egy szuperaranyos rákfondue készletet, amit hamarosan ki fogok próbálni és bemutatni „működés közben”, itt a blogon. Volt még a csomagban kanadai füstölt lazac pástétom, juharszirup, juharlevél alakú Purdy’s csokoládék, egy csokoládé alapú kozmetikai krém, amit tegnap este kipróbáltam, isteni az illata és szuperselymes a bőröm tőle:-), meg a Cuisine at home, Food & Drink és fine Cooking legfrissebb számai.
Egy „globalizációs” kávé mellett láttuk először „élőben” egymást, nagyon kellemes másfél órát töltöttünk együtt és biztos vagyok benne, lesz folytatás. Remélem, diszvilbidöbiginingofabiudifulfrindsipp :)))

Éva, mégegyszer köszönöm és lélekben már készülök a sok friss tengeri herkentyűre, meg a halpiac látványára!

2008. július 2.

Avokádós koktélrák saláta

Kati barátnőmnek tegnap estére salátavacsorát ígértem. A találkozót végül jövő hétre halasztottuk, a salátavacsorából meg könnyű ebéd lett.

Hozzávalók 4 személyre:
250 g főtt koktélrák
1 szép, érett avokádó, hámozva, vékonyra szeletelve
200 g koktélparadicsom, felezve
4 szál újhagyma, vékonyra szeletelve
fél fej római saláta (nálam most jégsaláta) falatnyi darabokra tépkedve
2 ek extraszűz olivaolaj
fél citrom leve

A mártogatóshoz:
fél citrom leve
3 ek majonéz
2 ek (Heinz)ketchup

Egy salátás tálba halmozom a hozzávalókat, meglocsolom a citromlével és olivaolajjal. A mártogatós hozzávalóit összekeverem és a salátához kínálom.

A GoodFood magazin 2008 júniusi számából (a fotó is, mert technikai okok miatt szombatig fényképezőgép nélkül maradtam…)

Avokádós koktélrák más összeállításban Chili és Vaniliánál , Áginál és a Mindmeggettén

2008. július 1.

A világ(om) közepe

Van egy hely, ahova bármikor szívesen megyek. Ott nyugszik meg a lelkem, ott lelek békére és ott érzem magam a legjobban e világon. Ha valaha nagy baj fog érni, vagy komoly döntést kell hoznom, biztosan oda vonulok majd el, gondolkodni. Számomra ez a világ közepe, a hegyek, a fenyők között. A szűk völgyben, ahol zúg a patak és a jéghideg víz sodrása képes a gondjaimat is magával vinni…Olyan, mint Fűszeres Eszter házikója, csak erre már nem kell várni, mert áll a faház, és bármikor mehetek. Múlt héten itt töltöttem pár napot és úgy érzem, hónapokra feltöltődtem.

A táj gyönyörű. Meseszép télen, a hatalmas hóban és csikorgó hidegben, tavasszal, mikor a bokrok virágot bontanak. Nyáron, mikor a városban megáll a levegő a melegtől, ott kellemes a meleg, friss a hajnal. De ősszel a legszebb, mikor a domboldal ezerféle rozsda árnyalatban pompázik és a kandallóban esténként pattog a tűz. Még akkor is szép, mikor zuhog az eső…
A közelben, egy dombon van egy esztena, három fiatal csobánnal, akik kétszáz juhot, negyven tejelő kecskét és vagy húsz tehenet fejnek naponta, majd nem éppen EU-konform körülmények között, azaz pontosan úgy mint 100 évvel ezelőtt készítik a sajtot, zsendicét, ordát.

Az aznapi ordából készült a palacsinta töltelék friss kaporral, zsendicét hoztam haza is, bálmosnak. A legszebb sajtot is hazahoztuk, tegnap begyúrtuk túrónak, puliszkatölteléknek.
A világom közepe Szalárdon, a Sestinán van. Itt (is) játszódik Wass Albert „A funtineli boszorkány” regény. Itt van Wass Albert kedvenc forrása, ahol az író - a legenda szerint - mindig megpihent. Szombaton ittam belőle.

Zöldséges ponty puliszkával

A legfinomabb halétel, amit idén ettem. Sógorom készítette nekünk friss, dunai pontyból, náluk „crap la cuptor cu mamaliguta” néven fut. Szívesen elkészíteném itthon is, de valahogy mindig (poshadt)iszap ízű ponttyal hozott össze a sors…

Hozzávalók 6 személyre:
egy 1,5 – 2 kg-os ponty
4-5 újhagyma, vagy 2 fej (lila)hagyma
2 szép paprika (piros és sárga kaliforniai)
2 sárgarépa
3-4 gerezd fokhagyma
4 nagyméretű, jó érett paradicsom
1 dl illatos (száraz)fehérbor
1 dl paradicsomlé, vagy hal alaplé
só, frissen őrölt bors
aprított, friss petrezselyem

A friss halat kibelezzük, megtisztítjuk, megmossuk és enyhén sózzuk, majd 30 percre hűtőbe tesszük. A zöldségeket vékonyan felszeleteljük. A hal hasát megtöltjük a zöldségekkel és egy akkora tepsibe, amiben a hal kényelmesen elfér, a halra (meg alá) halmozzuk a szeletelt zöldséget. Sózzuk, borsozzuk, meglocsoljuk a borral és a paradicsomlével (vagy hal alaplével) és forró sütőben addig sütjük, míg szépen megpirul (de legalább 30 percig). Megszórjuk friss, aprított petrezselyemmel és puliszkával tálaljuk. Mennyei!