2008. június 30.

Újra itthon


Tíz nap távollét után, újra itthon! :-))) Kicsit fáradtan, de tele élményekkel és mesélnivalóval, jópár - a helyszínen feljegyzett recepttel, néhány új „kinccsel” és természetesen a GoodFood, La cucina és Secrete de Chef legújabb számaival tértem haza Romániai túrámról, amiben volt tengerpart, hegyvidék és lakodalom. Munkahelyi - fejem fölötti hullám-összecsapás túlélése után következnek majd a beszámolók!

2008. június 17.

Ajándékok

Megjött Nagylány Írországból és csudajó (gasztro)ajándékokat kaptunk:

Edényfogót és kesztyűt, amin valódi ír specialitás receptje van, szilikon tortaformát, (ez a méret éppen nem volt), ír kötényt és ír csokit. (Életem Párja ír sörrel és irish wiskey-vel lett gazdagabb) Köszönjük! :-)))

2008. június 15.

VKF! XVI – Virtuális piknik

Gyerekkoromban sokat piknikeltünk. A többnapos piknik helyszíne leggyakrabban a Hargita volt, általában augusztusban, málnaszedéssel egybekötve. Ha egynaposra sikeredett, leginkább a Maros völgyén tettük, Szászrégen és Maroshévíz között valahol, lent a vízparton. Ilyenkor több család felkerekedett, enni-innivalóval, hordozható flekkensütő hiányában csak egy ráccsal, amihez a helyszínen kellett keresni négy, nagyjából egyforma magasságú követ, vagy kisebb szikladarabot és ami alatt mindig a helyszínen gyűjtött faanyagból gyújtottunk tüzet. Ezen sült kötelező jelleggel a flekken, amit akkoriban csak sertés tarjából tudtunk elképzelni, (ma már tudom, hogy tényleg abból a legfinomabb), na meg a mititei, esetleg rablóhús.

Ha megtaláltuk a megfelelő helyszínt, azonnal mindenki elindult tűzifát keresni. Lassan visszaszállingóztunk, a férfiak elkezdtek tüzet rakni, az asszonyok kipakolták a hideg ennivalót, mi, gyerekek meg „megkóstoltuk” a vizet (beledugtuk a lábújunk hegyét, ami általában elég is volt, mert a víz piszok hideg), utána jókat tollaslabdáztunk, fociztunk, fogócskáztunk. Időnként rájártunk a hideg falatokra. Emlékszem, mindig volt juhtúró (brînză), zöldhagyma, paradicsom, paprika, házi szalonna, néha kolbász, zakuszka, kora délután meg a grillen sült finomságok, ami után elpilledve, ki ülve, ki fekve, jókat beszélgettünk, nevettünk. Mindig akkor ért véget a piknik, amikor éppen sötétedni kezdett.

Manapság leginkább kerti partyn piknikezünk, de a gyerekkori Marosparti piknikeknek nagyon más íze volt…

Időhiány miatt virtuális piknik kosaram most abból töltöm meg, amit korábban készítettem, de egy szabadtéri piknikre magammal vinnék. Alapfelszerelés egy nagy, rusztikus szövésű kockás terítő, amit csak úgy, lezseren rávetünk arra a plédre, amin ülünk, erre pakoljuk ki a finomságokkal tele dobozokat, meg a fonott kenyereskosarat, amiben a kenyeret egy, még dédmamám által saját kezűleg szőtt vastag konyharuhaszerűség öleli körül. Lenne kétféle kenyér, egy barna rozsos, meg egy lenmagos, korpás kenyér. Rá, kennénk diós márványsajt krémet, karfiolkrémet, zakuszkát, vagy padlizsánkrémet. Ennénk hozzá házi kolbászt, szalámit, bazsalikomos - fokhagymás pácolt sajtot, kukoricás tonhalgolyókat, meg esetleg pár baconos – juhtúrós - medvehagymás muffint.

Ezután sütnénk a flekkent, mititeit, majd rablóhúst, hozzá grillezett töltött gombát, medvehagymás fűszervajat és finom salátákat ennénk. Desszertnek jó kis meggyes piskótát és csokis kuglófot vinnék. És délután ugyanúgy elpillednénk, csak most az én ölemben pihenne Picilány buksija, Nagylány biztosan az apja ölelő karjai között mesélne egy „képzeld Apa” kezdetű történetet. És mi is csak sötétedéskor indulnánk haza:-)

Gourmandulának köszönöm a témát, jó volt visszaemlékezni a gyerekkori piknikekre.

2008. június 12.

Lucskos káposzta


Ez a levesnek sűrű, egytálételnek híg étel receptje is benne van a nagyon fontos, főleg családi recepteket tartalmazó füzetembe, közvetlenül a csülkös bableves receptje után. Az a különbség, hogy bablevest még sosem főztem (míg Édesanyám él, nem is fogok, olyat mint Ő úgy sem tudnék), lucskos káposztában már jó vagyok:-) Keveset még nem sikerült főzni belőle, de olyan nagyon finom, hogy szívesen megesszük másnap is.
"Vegyes disznóhúst: bőrös fej, csülök, lapocka, füstölt hús - megfőzünk, levébe cika édes káposztát teszünk. Csomborral, kaporral, fehérborssal, sóval ízesítve puhára főzzük. Világos rántást tejföllel kikavarunk, ezzel sűrítjük. Lucskot mellé adjuk." A mi családunk leggyakrabban jó húsos oldalasból, vagy csülökből főzi, rántás nélkül, mert arról már legalább 30 éve leszoktunk.

Hozzávalók:
egy fej újkáposzta (kb másfél kg)
egy szép darab húsos oldalas (nálam most kb másfél kg), vagy bőrös fej, csülök, lapocka
1 szelet házi füstöltsonka bőrke része, csak az íze miatt:-)
1 tk mangalica zsír
2 nagy fej hagyma
1 nagy pohár tejföl
friss, vagy szárított kapor (minél több, annál jobb)
1 ek csombor
1 ek étkezési keményítő
1 kk őrölt édesnemes paprika
kevés ecet

Az oldalast még a hentesnél feldaraboltatom, itthon kisebb darabokra vágom. A legnagyobb serpenyőmben felforrósítom a zsírt és a húsdarabokat pár percig minden oldalukon megsütöm, jó kis pörzsanyag képződik rajtuk, majd átemelem őket egy 7 literes fazékba és forrásban lévő vizet öntök rájuk úgy, hogy bőven ellepje. Hozzádobok egy darab házi füstölt sonka bőrke részét, nagyon jó ízt ad a levesnek. A serpenyőben visszamaradt zsiradékban megdinsztelek egy fej apróra vágott hagymát, majd azt is a leveshez adom. Borssal fűszerezem, sót csak akkor adok hozzá, mikor a hús már majdnem puha. Közben feldarabolom az új káposztát (kb 5X5 cm-es kockákra) és ha már a hús majdnem jó, hozzáadom a káposztát, kaprot, csombort, sót. Addig főzöm, míg megpuhul a káposzta, de még nem esik szét. Közben a másik fej hagymát aprítás után megdinsztelem és megszórom egy kiskanál fűszerpaprikával, hozzáadom a leveshez, hogy ne legyen sápadt, de ez el is hagyható, ízlés dolga. 1-2 ek vörösborecettel savanyítom. Egy nagy pohár tejfölben elkeverek 1 ek étkezési keményítőt és ezzel sűrítem be a levest. Pár perc együttforrás után tálalhatok. Másnap, talán még finomabb… leggyakrabban lapótya követi (erdélyi lángos-féle, kicsit édeskés tésztából, amit lekvárral megkenve eszünk).

2008. június 11.

Bárány pástétom (drob de miel)



A tejes bárány belsőségeiből, a csipkehájba (csepleszbe) töltve és sütve készül a drob, mely az egyik legfinomabb pástétom-szerű, amit valaha ettem. Gyerekkoromban nem rajongtam érte különösen, de ahogy teltek az évek, azon vettem észre magam, hogy alig várom a húsvétot, hogy újra legyen:-)

Hozzávalók:
egy bárány lépe, tüdeje, veséje, mája, szíve
a bárány ép 
csipkehája (cseplesze), ennek hiányában egy jókora darab alufólia
4-5 db kemény, főtt tojás, apróra vágva
4 db nyers tojás
1 nagy csokor petrezselyem zöldje, nem túl apróra vágva
1 ek morzsolt bazsalikom
1 kk morzsolt csombor (borsikafű)
6-8 szál újhagyma
1 kk friss (vagy fagyasztott) kapor
bors, só
A belsőségek főzéséhez:
2-3 babérlevél
2-3 fej hagyma, apróra vágva
pár gerezd fokhagyma, zúzva


A belsőségeket, aprított vöröshagymát, fokhagymát, babérlevelet és kávéskanálnyi őrölt borsot - annyi hideg vízben, hogy ellepje felteszem főni. Lehabozom és addig főzöm, míg a tüdőt és májat megszurkálva tiszta, nem véres folyadék távozik belőlük. A belsőségeket kiszedem és félreteszem. Ha kihűltek, nagy lyukú húsdarálón ledarálom és egy keverőtálba összekeverem a tojásokkal, hagymával, fűszerekkel. A masszát betöltöm a csipkehájba, ha szükséges megvarrom, ha kimaradt valamennyi töltelék azt alufóliába hengerelve, kivajazott kalácssütő tepsibe vagy őzgerinc formában megsütöm. Ha kihűlt, ujjnyi vastag szeletekre vágom. Retekkel, újhagymával, párolt (zöld)spárgával, friss sótlan juhsajttal (kás) és friss kenyérrel előételnek fogyasztjuk a húsvét-vasárnapi ebéden. Nem csak húsvétkor finom :-)

A báránysajt recept volt az egyik nyertes a Heimann recept pályázaton. A másik nyertes receptem itt.

2008. június 9.

A bűvös szakács halászlevét ettük

Bulvárlapba illő szalagcím után következzen a beszámoló a Heimann birtokon tett szombati látogatásunkról. Az egész pár hónappal ezelőtt kezdődött, amikor a Heimann birtok fennállásának 250 éves évfordulója megünneplésére a Heimann család gondolt és nagyot és meghirdette az „Alkoss ételt a bor mellé!” pályázatot, játékra invitálva a főzni szerető borisszákat és bloggereket, kiknek a Heimann borokhoz illő ételeket kellett kreálni. Jómagam 5 recepttel pályáztam, ebből kettő bekerült a Top12-be, így vendégük lehettem június 7-én, Szekszárdon, az Iván-völgyben.

Nem voltunk olyan szerencsések, mint no salty. Értünk az a taxi jött, aki előzőleg Őket vitte fel a hegyre a felhőszakadás előtti utolsó pillanatban, ergo amikor mi beszálltunk a taxiba, már dézsából ömlött az eső, nem volt ez másképp akkor sem, mikor megérkeztünk. Nekem a szurdokban nem a 20 évvel ezelőtti emlékek jutottak eszembe, abból az időből, mikor Életem Párja először vitt fel a hegyre, hanem azon izgultam, hogy a lezúduló agyagos sárlavina el ne sodorjon. Hát a szombati napra ezzel ki is fújt a kellemetlenségekből, mert amint kiszálltunk a kocsiból, a házigazdák fogadtak minket, üdvözöltük a többieket és kezdetét vette a legkellemesebb délután, amiben az utóbbi időben részem volt, kellemes emberek, jó borok és jó ételek társaságában.

Az előételeket: köménymagos kifli, régi Heimann családi recept szerint.(tökéletes állag, mennyei íz), báránysajt falatok, meglepetésemre az általam beküldött recept alapján készült, Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa és chefje követte el.

és fűszeres juhtúró sonkabatyuban, by Ízbolygó, a lenyűgöző panorámájú pince előtti teraszon fogyasztottuk hűs Fuchsli társaságában, közben meglestük, ahogy Molnár B. Tamás, a bűvös szakács főzte nekünk a halászlevet bajai módra, amitől jobbat régen ettem (ha ettem). Heimann Úr végigvezetett minket a birodalmán, láthattuk a szentélyt, ahol borai készülnek. Megkóstoltuk a tavalyi Vionát, amit nemsokára palackoznak. Hogy mennyit jelent egy év egy bor életében és milyen különbözőek az évjáratok…a 2006-os Vionához képest a tavalyi annyira más…ezt is nagyon fogom szeretni!

Gyönyörűen megterített, hangulatos kóstolótermükben fogyasztottuk a főfogásokat: a bajai halászlét egy kellemes borkóstoló követte a pincében, a különleges akusztikájú boltív alatt, ahol a kerek asztal körül értékes gondolatok fogalmazódtak meg. A kóstolt négy újbor közül (Syrah, Cabernet Franc, Sagrantino és Barbár) nekem a Sagrantino ígérte a legtöbbet, de a Barbár is nagyon kedvemre való lesz pár év múlva.

Heimann Zoltánt pedig hetekig hallgatnám, ahogy a borról beszél (mostanig ezirányú egyedüli kedvencem Gonda János érsekhalmi borász volt). A kóstolót Csapody Balázs által készített vajpuha konfitált kacsazúza almás újkáposztával, pirított gombával követte,

majd Vomberg Frigyes báránysültje, három féle módon, ízletes zöldségekkel, turbolyás kuszkusszal, újburgonyával és fehér tökfőzelékkel.

Vomberg Frigyes bebizonyította, hogy profi felszereléstől mentes, idegen konyhában, idegen kemencében is tud olyat alkotni, amiről még sokáig beszélni fogunk:-)

A csokoládé mousse desszertet kétféleképpen Ízbolygó alkotta, a mandulás ropogóssal és friss eperrel méltó befejezése volt a finom vacsorának. Még Életem Párja is jól lakott! Előrelátóan figyelmeztettem: „drágám, csúcsgasztronómiában hatalmas tányéron minuszkulis falatkák vannak, ízélmény mindegyik, élvezd, de lehet, hogy éhesen távozol”. Nem lett igazam:-))

És majd elolvadtam, amikor Molnár B. Tamás oda jött az asztalunkhoz és személyesen gratulált, meg váltott pár kedves szót az egyszerű „háziasszonnyal”.

Köszönjük az élményt és ma, (születésnapi)ünnepi keretek között fogom megkóstolni a kereskedelmi forgalomba nem kerülő, ajándék Heimann JUBILEUM bort. A kicsit. A magnum palack a pincénkben pihen még pár évet…

A Kossuth rádióban, május 9-én elhangzott egy riport a „borhozételt”pályázattal kapcsolatban, amiben Molnár B. Tamás megemlíti a báránysajtomat és erre rém büszke vagyok. Amiért ezt most megemlítem, az mégsem a báránysajt, hanem az, hogy ebben a riportban kedves bloggertársam, Ízbolygó is beszél gasztronómiai szenvedélyéről és blogjáról, de a rá jellemző szerénységgel mindmáig hallgatott e riportról (véletlenül találtam rá a neten)

Gratulálok, Ízbolygó!

Erdélyi töltött szőlőlapi


Egy újabb étel, ami gyerekkorom óta elkísér. Nyár elején, amikor már elég nagyok a szőlőlevelek, de még zsengék és nem permetezték, akkor készítjük a friss töltikét és akkor tartósítunk szőlőlevelet, hogy egész évben élvezhessük e finomságot.

Mint sok más hasonló étel, ez is fellelhető az egész kelet európai, de még az arab konyha világában is. A szőlőlevélbe töltött étel több nyelvben dolma néven ismert, vagy annak fordításaként. Arabul: محشي, دولمه (mahshi vagy dolma), محشي ورق عنب (mahshi warak einab = szőlőlevél), arámi nyelven: prakheh, azerül, bosnyákul és törökül: dolma, örményül: tolma, görögül: ντολμάς (dol'mas), perzsául: دلمه (dolmeh), Montenegróban: japraci, románul: sarma vagy sarmalute. Hívhatjuk bármilyen nyelven, mindenhól egyet jelent a zsenge szőlő levelében töltött (rizses) darált hússal.
A szőlőleveleket volt szerencsém egy minősített bio szőlőgazdaságból beszerezni, szedtünk belőle bőven, több mint 700 darab vár sós lében eltéve, hogy év közben betöltsük, az erdélyi recept szerint.

Hozzávalók 4-6 személyre:
40 db tenyérnyi, zsenge szőlőlevél (ahogy Erdélyben mondják: szőlőlapi)
60 dkg darált hús: legjobb a bárány, de lehet marha, vagy sertés is
1 csésze rizs (kb 2 dl)
1 fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
só, bors
pici őrölt kömény (opcionális)
1 ek aprított, friss csombor
1 kk pirospaprika (opcionális)
maréknyi friss kapor, vagy 1 kiskanál szárított kapor, esetleg kaporszár
1 nagy pohár tejföl

A szőlőleveleket alaposan megmosom, a vastag nyelét levágom. Lobogó forró vízzel leforrázom, majd lecsepegtetem. Az aprított vöröshagymát kevés olajon megdinsztelem, hozzáadom a megmosott rizst és pár perc alatt üvegesre párolom. Ha langyosra hűlt, összekeverem a darált hússal, zúzott fokhagymával, fűszerekkel. Megtöltöm a szőlőleveleket, ahogy a töltött káposztát szoktam. Iciri-piciri töltelékek lesznek, sziszi-fuszi munka, de megéri!

A főzőedény (vagy cserépedény, amiben a töltöttkáposztát is készítem) aljára teszek egy darab kaporszárat, majd szép sorban lerakom az edénybe a tőtikéket, felöntöm annyi vízzel, hogy éppen ellepje és csendes tűzön, kb másfél óra alatt megfőzöm. Ha megfőtt, ráöntöm a nagy pohár tejfölt és még azzal is hagyom pár percig rotyogni. (Süthetem a sütőben is, akkor még finomabb). Tálaláskor tejfölt, vagy natúr joghurtot kínálok mellé. Száraz fehérborral, friss kenyérrel, mennyei fogás:-)

Szőlőlevél tartósítása: a zsenge, kifejlett szőlőleveleket az első permetezés előtt leszedve jól megmosom, lobogó forró vízzel leforrázom, majd lecsepegtetem.
Minden szőlőlevélre egy csipet sót szórok, (annyit, amit egyszerre három újjal megfogok). A szőlőleveleket tizessével feltekerem és nagy, bő szájú üvegbe teszem, Az üveget hideg, sós vízzel (1liter vízhez 1 púpos evőkanál só kell) feltöltöm, fedővel lezárom.
Úgy használom, mint a friss szőlőlevelet, csak előbb langyos vízben kiáztatom.

2008. június 5.

Pay It Forward nálam is

Annánál olvastam és azonnal jelentkeztem a játékra:-)
(Fakanál posztja valahogy elkerülte a figyelmem…kár)
Anna blogját régóta olvasom, szerintem kezdetek óta, akkoriban ugye sokkal szűkebb volt a gasztroblog szféra, még mindenkinek mindenét el tudtam olvasni. Ma már az időm is jóval kevesebb, az olvasnivaló meg olyan mennyiségűvé nőtt, hogy nem jut energia és idő mindenre…Bevallom őszintén, nagyon vártam a személyes találkozást Annával, mert blogját olvasva éreztem, hogy több van benne, meg idegesített kicsit az ékezet nélküli, csupa kisbetűs stílus. A találkozás aztán helyre rakta a képet a fejemben. Anna egy ambiciózus, tündéri fiatal nő, akit nagyon megkedveltem és akitől nagyon szívesen kapnék valami általa készített dolgot:-)

A játékszabályok:

1. Csatlakozhat bárki, akinek van blogja.
2. Az első három kommentben jelentkező kézzel készített ajándékot kap tőlem.
3. Az ajándék az elkövetkező 365 nap valamelyikén fog érkezni.
4. Cserébe előre kell fizetni, mégpedig úgy, hogy ezt a felhívást a jelentkezők is közzéteszik a saját blogjukban, vagyis őkmaguk is megajándékoznak három embert.

(most para folytatódik nálam, mert mi van, ha senki nem akar tőlem valamit...)

2008. június 4.

Szülinapi ajándék

Büszkén jelentem, hogy holnaptól nálam is szolgálatba áll Kenwood Chef KM-416 Ölordsága, Lorienéhez hasonlóan:-) Azért holnaptól, mert ma csak nézegetem, kóstolgatom, barátkozunk egymással. Na de reggeltől, Lordom, felkötheted a gaty…akarom mondani kötényedet! Bár csak hétvégén lenne aktuális, de ma megleptem magam a szépséggel:-)

2008. június 3.

Visinata, avagy házi meggylikőr

Ökomenikus családban élek. Életem Párja római katolikus, én ortodox, lányaink reformátusok. Annak idején nem tudtunk volna templomban megesküdni, mert nem akartak minket addig összeadni, míg egyikünk nem tér át a másik vallására. De ahogy annyi mindent, ezt a kérdést is megoldottuk és egy szép, júniusi napon olyan meghitt, idilli egyházi esküvőnk volt Maroscsapón, hogy romantikusabbat, szebbet kívánni sem lehet…Édesapám legjobb barátja, László Zoltán református lelkipásztor kötötte össze az életünk Isten színe előtt, majd ő keresztelte mindkét lányunkat. Tőle származik az alábbi recept is, mert ő készítette messze a legjobb visinátát.
A meggy is a tündérkertből való:-)

Szüleim minden évben 25 literes demizsonban készítik, én most egy saját „próba-tételre” vágytam, csupán egy csinos kétliteres üvegben, ezzel is emlékezve drága Zoli bácsira.
A sikeréről majd karácsony táján beszámolok.

Minden 4 kg, megmosott, szárától megszabadított meggyhez 1 kg cukor szükséges. Egy öblös üvegbe rétegezzük a cukrot a meggyel, kitesszük a napra amíg a cukor teljesen elolvad. Az erjedés megindulása előtt ráöntünk – négy kiló meggyenként - 1 liter (96 fokos) tiszta szeszt, fél liter 40 fokos rumot, 2 dl (jó minőségű) konyakot és 1 rúd vaníliát apróra vágva.

Karácsonyig (sötét) hűvös helyre tesszük, néha meglötyköljük és türelmesen várunk úgy 6 hónapot.:-)

2008. június 2.

Rózsaszirom dulcsáca


Marosvásárhelyen mindig jelen volt a kamrapolcon, az udvarunkon virágzó illatos rózsa szirmaiból főzte a Mama. Most is van a kertben 2-3 tő illatos, nemes rózsa, idén sem hagyta Édesanyám kárba vészni a szirmokat:-)

A következő recept szerint készült:

300 g rózsaszirmot megmosott, megszabadított a sziromvégektől (attól a résztől, amivel a szirom csatlakozik a rózsavirághoz és ami általában fehér).
300 g mézet (de lehet cukor is) felolvasztott 1 dl frissen facsart citromlében, beleszórta a szirmokat a szirupba és folyamatosan keverve 4-5 percig főzte. Tisztára mosott, csírátlanított üvegekbe szedte a lekvárt, rácsavarta a kupakot, fejre állította és a langyos sütőben hagyta teljesen kihűlni.
Illatos, tömény, különleges ízű lekvár, abból a fajtából, amiből egy alkalommal nem eszünk meg egy egész üveggel.

Egy csipkerózsa lekvár recept a Terebessen.

10 perces kagyló vacsora

Hozzávalók fejenként:
egy marék kagyló (fagyasztott)
fél dl száraz fehérbor
1 gerezd fokhagyma
aprított petrezselyemzöld
1 ek olivaolaj
só, frissen őrölt bors
fél citrom

Egy serpenyőben felmelegítem az olivaolajat, ráreszelem a fokhagymát és szinte azonnal rádobom a kagylót. Keverek rajta egyet-kettőt, majd hozzáadom a bort. Pár percig kevergetve párolom, megszórom a petrezselyem zölddel. Citrommal és friss baguette-el tálalom. Száraz pezsgővel, vagy fehérborral élvezetes, 10 perces vacsora. Koktélrákkal is elkészíthető.

10 perces koktélrák vacsora

Hozzávalók fejenként:
egy marék koktélrák (fagyasztott)
fél dl száraz fehérbor
1 gerezd fokhagyma
aprított petrezselyemzöld
1 ek olivaolaj
só, frissen őrölt bors
fél citrom

Egy serpenyőben felmelegítem az olivaolajat, ráreszelem a fokhagymát és szinte azonnal rádobom a koktélrákot. Keverek rajta egyet-kettőt, majd hozzáadom a bort. Pár percig kevergetve párolom, megszórom a petrezselyem zölddel. Citrommal és friss baguette-el tálalom. Száraz pezsgővel, vagy fehérborral élvezetes, 10 perces vacsora. Kagylóval is elkészíthető.

Gasztro humorbonbon: Élelmiszerek fizikája

Részlet Rózsa Ferkó Károly: Mörfizika c. művéből:

A krémes:
A krémes az emberiség legrosszabbul megkonstruált találmánya. Két merev, kemény lap között egy végtelen puha, habos anyag, tetején finom por alakú réteggel. Evéskor fogak két, nem pontosan szemben ható erőt fejtenek ki a szilárd burkolólapokra. Azok merevségük folytán nem nyíródnak el, hanem az erőt a krém rétegére továbbítják, ami képtelen felvenni azt, viszkozitása révén könnyedén megcsúszva, tőlünk távolodó mozgással a túloldalon kinyomódik, és az összes a földre esik. (lásd még: hamburger) Közben vagy kilégzést végzünk, és a porcukrot szétfújjuk a szobában, rá a ruhánkra valamint a szemben ülőkre, vagy belélegzünk, és letüdőzzük a finomított szénhidrátot. Időközben a felső szilárd réteg eltörik, orrunk hegyéig gyorsul, ott nekiütődik az orrnak fehér foltot hagyva, amit elfelejtünk letörölni, mielőtt bekopogunk a főnökhöz. Az orrunk csak a lapot állítja meg, a porcukor szemcséi tehetetlenségük folytán továbbhaladnak, egyenesen a szemünkbe, mi pedig reflexből reájuk csukjuk fáradt pillánk koporsófödelét. A krémes ízhatása, élvezeti értéke csökkenti negatív fizikai hatásait, de teljesen nem szünteti meg.

A pörkölt:
Pörköltöt mindig akkor fogyasztunk, amikor fehér póló vagy ing van rajtunk. (lásd még paradicsomos spagetti)

A tej:
A tej 20 percig gond nélkül melegszik, de amikor 0,1 másodpercre kinézünk az ablakon, kifut, és sisteregve habzik az edény majd a tűzhely felületére, hogy oda lekaparhatatlanul ráéghessen.

A meggymag:
A meggymagot kisgyerekek lövik ki mutató-, és hüvelyujjuk közül, de az nem oda megy, ahová céloznak, hanem mindig a merőlegesen álló apu szemébe.

A koktélparadicsom:
A koktélparadicsomot középen próbáljuk elharapni. A külső héj valahol felreped, és a beltartalom kilövell. A repedés helyétől függően feltakarítunk, ruhát mosunk, orrot fújunk, vagy megfulladunk.

A tojás:
A tojást hiába ütjük oda az edény széléhez, nem reped fel, ellenben az edény leesik az asztalról. Amikor utánakapunk, a tojás összeroppan a kezünkben.
Ha a tojásokat nem egyenként, külön csészébe törjük, hanem egyenesen az edénybe, akkor az utolsó a záp.

A panír (panírozáshoz használt):
A panír összetevői többnyire liszt, tojás, zsemlemorzsa. Ezekbe mártogatjuk felváltva a panírozandó élelmiszert. Az ujjak és a massza közötti tapadási együttható nagyobb, mint a panírozandó felület és a massza közötti. Ennek köszönhető az a tapasztalati tény, miszerint a célobjektumot sosem sikerül teljesen befedni, ámde ujjaink hegyén pimponglabda nagyságú göbök képződnek. Az asztalra kerülő anyagok mennyisége kb. kétszerese az indulási mennyiségnek.

Itt találtam, köszönet érte:-)

2008. június 1.

Tündérkert

Ha lelkem és ízlelőbimbóim kényeztetésre vágynak, itt szoktam feltöltődni.
Pár nap és érik a ropogós cseresznye,


a mennyei, savanykás ribizli…


már fagyasztjuk az epret, ami szintén a kertben terem.


Itt éli igazi gyerekkorát Picilány, és mindegyikünk újra gyerek, mikor belép e tündérkertbe.