A krémes:
A krémes az emberiség legrosszabbul megkonstruált találmánya. Két merev, kemény lap között egy végtelen puha, habos anyag, tetején finom por alakú réteggel. Evéskor fogak két, nem pontosan szemben ható erőt fejtenek ki a szilárd burkolólapokra. Azok merevségük folytán nem nyíródnak el, hanem az erőt a krém rétegére továbbítják, ami képtelen felvenni azt, viszkozitása révén könnyedén megcsúszva, tőlünk távolodó mozgással a túloldalon kinyomódik, és az összes a földre esik. (lásd még: hamburger) Közben vagy kilégzést végzünk, és a porcukrot szétfújjuk a szobában, rá a ruhánkra valamint a szemben ülőkre, vagy belélegzünk, és letüdőzzük a finomított szénhidrátot. Időközben a felső szilárd réteg eltörik, orrunk hegyéig gyorsul, ott nekiütődik az orrnak fehér foltot hagyva, amit elfelejtünk letörölni, mielőtt bekopogunk a főnökhöz. Az orrunk csak a lapot állítja meg, a porcukor szemcséi tehetetlenségük folytán továbbhaladnak, egyenesen a szemünkbe, mi pedig reflexből reájuk csukjuk fáradt pillánk koporsófödelét. A krémes ízhatása, élvezeti értéke csökkenti negatív fizikai hatásait, de teljesen nem szünteti meg.
A pörkölt:
Pörköltöt mindig akkor fogyasztunk, amikor fehér póló vagy ing van rajtunk. (lásd még paradicsomos spagetti)
Pörköltöt mindig akkor fogyasztunk, amikor fehér póló vagy ing van rajtunk. (lásd még paradicsomos spagetti)
A tej:
A tej 20 percig gond nélkül melegszik, de amikor 0,1 másodpercre kinézünk az ablakon, kifut, és sisteregve habzik az edény majd a tűzhely felületére, hogy oda lekaparhatatlanul ráéghessen.
A tej 20 percig gond nélkül melegszik, de amikor 0,1 másodpercre kinézünk az ablakon, kifut, és sisteregve habzik az edény majd a tűzhely felületére, hogy oda lekaparhatatlanul ráéghessen.
A meggymag:
A meggymagot kisgyerekek lövik ki mutató-, és hüvelyujjuk közül, de az nem oda megy, ahová céloznak, hanem mindig a merőlegesen álló apu szemébe.
A koktélparadicsom:
A koktélparadicsomot középen próbáljuk elharapni. A külső héj valahol felreped, és a beltartalom kilövell. A repedés helyétől függően feltakarítunk, ruhát mosunk, orrot fújunk, vagy megfulladunk.
A meggymagot kisgyerekek lövik ki mutató-, és hüvelyujjuk közül, de az nem oda megy, ahová céloznak, hanem mindig a merőlegesen álló apu szemébe.
A koktélparadicsom:
A koktélparadicsomot középen próbáljuk elharapni. A külső héj valahol felreped, és a beltartalom kilövell. A repedés helyétől függően feltakarítunk, ruhát mosunk, orrot fújunk, vagy megfulladunk.
A tojás:
A tojást hiába ütjük oda az edény széléhez, nem reped fel, ellenben az edény leesik az asztalról. Amikor utánakapunk, a tojás összeroppan a kezünkben.
Ha a tojásokat nem egyenként, külön csészébe törjük, hanem egyenesen az edénybe, akkor az utolsó a záp.
A tojást hiába ütjük oda az edény széléhez, nem reped fel, ellenben az edény leesik az asztalról. Amikor utánakapunk, a tojás összeroppan a kezünkben.
Ha a tojásokat nem egyenként, külön csészébe törjük, hanem egyenesen az edénybe, akkor az utolsó a záp.
A panír (panírozáshoz használt):
A panír összetevői többnyire liszt, tojás, zsemlemorzsa. Ezekbe mártogatjuk felváltva a panírozandó élelmiszert. Az ujjak és a massza közötti tapadási együttható nagyobb, mint a panírozandó felület és a massza közötti. Ennek köszönhető az a tapasztalati tény, miszerint a célobjektumot sosem sikerül teljesen befedni, ámde ujjaink hegyén pimponglabda nagyságú göbök képződnek. Az asztalra kerülő anyagok mennyisége kb. kétszerese az indulási mennyiségnek.
A panír összetevői többnyire liszt, tojás, zsemlemorzsa. Ezekbe mártogatjuk felváltva a panírozandó élelmiszert. Az ujjak és a massza közötti tapadási együttható nagyobb, mint a panírozandó felület és a massza közötti. Ennek köszönhető az a tapasztalati tény, miszerint a célobjektumot sosem sikerül teljesen befedni, ámde ujjaink hegyén pimponglabda nagyságú göbök képződnek. Az asztalra kerülő anyagok mennyisége kb. kétszerese az indulási mennyiségnek.
