2008. február 26.

Tárkonyos pityókaleves


1986-ban jöttem el Erdélyből, de a mai napig, ha otthonról álmodok, mindig a Marosvásárhelyi házban álmodom magam. Jóleső álmok ezek, mert éber állapotban már van megfakult emlék…Ma éjjel Nagymamámmal álmodtam, ő főzött nekem tárkonyos pityókalevest. Ízes, savanykás, laktató, erdélyi leves a javából.

Hozzávalók:
fél kiló pityóka (krumpli)
2 nagyobb murok (sárgarépa)
1 fej hagyma
1 szelet szalonna vagy sonkaszelet zsíros része, de kevés füstölt házi sonka sem árt neki
fél dl tej vagy tejföl
1 ek liszt (vagy étkezési keményítő)
1kk őrölt paprika
ecetben eltett tárkony

Egy fazékba kiolvasztom az apróra vágott szalonna zsírját. A kockákra vágott pityókát és murkot (istenem, de régen neveztem így!) a hagymával együtt megdinsztelem az ízes zsiradékon, megszórom paprikával, majd felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje. Addig főzöm, míg a zöldség megpuhul. Kevés tárkonyt kihalászok az üvegből és apróra vágom, hozzáadom a leveshez. Tejből (vagy tejfölből) és lisztből (vagy keményítőből) habarást készítek, amit a megfőtt levesre öntök, pár percig forralom, kevés tárkonyos ecettel ízesítem.
Anno, második fogásnak lapótyát ettünk a pityóka leves után, Mamafőzte málnalekvárral, abból a málnából, amit a Hargitán szedtünk.