2008. január 1.

Lencsefőzelék malacsülttel


Amióta az eszemet tudom, újév első napján későn kelünk, a reggeli - annak aki igényli – füstölt virsli (szigorúan sertés!) és a bécsi filharmonikusok újévi hangversenyének hangjaira az ebéd mindig korhelyleves, lencsefőzelék és malacsült, hogy gazdag és szerencsés évet köszöntsünk!

A bőrös malachússal nincs sok pepecselés: előző este befűszerezzük sóval, borssal, kakukkfűvel és majoránnával és a hűtő nyugalmában várja a reggelt, amikor átköltözik egy tepsibe, aláöntünk fél liter sört, körülbástyázzuk hagymafejekkel és előbb fólia alatt, majd ha megpuhult, fólia nélkül, egy darabka szalonnával, vagy saját szaftjával kenegetve a bőrét, szép pirosra sütjük.

A lencsefőzelékhez fél kiló lencsét előző este beáztatunk, reggel kevés olajon egy fej aprított hagymát dinsztelünk, hozzáadjuk a leszűrt lencsét, felöntjük annyi vízzel amennyi éppen ellepi, dobunk bele egy kis darab füstölt bőrkét, vagy sonkát, fűszerezzük sóval, borssal és 1 csapott kk őrölt babérlevéllel. Puhára főzzük, majd hozzáadunk egy nagy pohár tejfölt, amibe egy ek mustárt kevertünk el. Így kicsit hígabb, mintha rántással készülne, de nem fáj a gyomrunk a rántástól, ami már vagy húsz éve száműzve van a konyhánkból. Mire véget ér a hangverseny, mi is jóllakva pilledünk pezsgőt kortyolgatva. 

BOLDOG ÚJ ÉVET!