2008. január 19.

Azték sült karfiol

Mindenhez fel kell nőni. Az ízekhez is. 1990-ben, egy akkoriban nagynak számító borászati szövetkezetben dolgoztam. Volt szerencsém jelen lenni egy nemzetközi borászati kiállításon, amikor a szövetkezet Cserszegi Fűszeres borát maga a szőlőfaj nemesítője, Bakonyi Karcsi bácsi megkóstolta és megdicsérte. Akkor nagyon büszke voltam borászainkra de magam nem igazán tudtam értékelni a - most már tudom – kivételesen jó bort… De fejlődtem és pár év alatt eljutottam oda, hogy kifinomult az ízlésem és nagyon tudom értékelni a jót…
De ez nem csak a bornál működik! Az ízekkel ugyanígy vagyok. Ez a köret erre jó példa. Egy évvel ezelőtt olvastam Chili&Vaniliánál a fűszeres sült karfiol receptjét, de csak most jutottam el oda, hogy ki is próbáljam. Örülök, hogy megtettem. Isteni!
A kép ne riasszon el senkit, a karfiol nem égett, hanem a nagyon jó minőségű kakaópornak köszönhetően sötét :-)
Minden úgy készült, ahogy itt le van írva, körete volt egy egyszerű olívaolaj-vaj keveréken sült sertés karajnak. Jó példája annak, amit „mozzanatos" fűszerezésnek neveznek: nem egyszerre, hanem fokozatosan érezzük azt, hogy a karfiol édes-sós-kellemesen csípős- keserédes - hirtelen robbanó, majd gyorsan finomodó fűszerízek. Érdemes kipróbálni. Iskolapélda.

Attól azték, hogy Zsófi annak idején meghirdetett egy névadó ötletbörzét melyen az azték karfiol elnevezés vitte a pálmát :-)