2007. szeptember 5.

Visszatérés

Gyönyörű nyaram volt! A júniusban, Brüsszelben töltött hét után adatott még két hét pihenés augusztusban is, bepótolandó azt, hogy tavaly nem jutott idő nyaralásra. Az első, horvátországi hét nem Dalmáciában, a megszokott helyen telt, hanem Isztrián, a Medvejai kempingben. Gyerekeim ragaszkodtak a kempingezéshez, mert „annak olyan jó a hangulata”. És tényleg. Igazi pihenés volt, a „ne csinálj semmit és még azzal is várjál egy kicsit” fajtából. Késői kelés, kiadós reggelik, sok olvasás, úszás, szundikálás a parton a hűs árnyékban hallgatva a sirályok bőgését és a tenger morajlását.

Sok gasztro-élménnyel nem gazdagodtam, mert önellátók voltunk és esténként a kempingben elkövettük a szokásos „nyaralós étkeinket”: tészták, grillezés, lecsó és társaik. Ettünk tökéletes tésztájú pizzát a parti étterem teraszán, ahol menetrendszerűen mindennap kávéztam élvezve a gyönyörű kilátást, fagyiztunk pár feledhetőt a szomszéd faluban. És jól választottuk meg a hazaindulás időpontját, mert amikor már mindenünk a kocsiban, bepakolva várt, dörgött párat és hatalmas égszakadás zúdult a kempingre.
Hogy a semmittevésbe hogy el lehet fáradni…