2007. július 4.

Értekezés a kifolyásmentes sajtpanírozásról, Cserke kérésére

Megtisztelő, hogy egy Goldenblogra jelőlt tőlem kér tanácsot!Csak a receptben leírtakat tudom megismételni: a sajtot lisztbe, frissen őrölt borssal és/vagy egyéb fűszerrel ízesített (szárított-morzsolt oregano vagy majoranna, de füstölt sajtnál jöhet bele egy kevés granulált foghagyma is!) felvert tojásba, majd újra lisztbe, tojásba mártom, végül a pár ek darált dióval elkevert zsemlemorzsába – ezt általában csak a camembertnél szoktam alkalmazni -, majd kézzel segítve - jól rányomkodom.
Régebbi próbálkozás volt a dupla panírozás (liszt-tojás-morzsa 2X), de a dupla morzsa nagyon megvastagította a panírt és letettem róla. És –szerintem- nagyon lényeges a sütésnél az olaj hőmérséklete, mert a rántott sajtnál ugye az lenne a lényeg, hogy mosolygós-piros bundát kapjunk kifolyásmentesen. Ám ha az olaj nem elég forró, a mosolygós pirosság eléréséhez több idő kell, ezalatt a belsejében jól megolvadt sajt könnyebben rést üt a paníron. Ha elég forró az olaj, jóval kevesebb ideig teszem ki a magas hőnek és a sajt bár megolvad, de még nem kívánkozik ki. Ha meg túl forró az olaj, megéghet a panír…És néha bizony nekem is kifolyik…

3 megjegyzés:

lorien írta...

Most nézem, hogy nem is lakunk messze egymástól, én kecskeméti vagyok, lehet, hogy egyszer tényleg bejelentkezek :)
De ha felénk jársz, te is megteheted ugyanezt!

cserke írta...

Köszi :)
Én is pont így csinálom, mégis tutifix, hogx legalább egy kifolyik...

Marad az átugrás :)

gabojsza írta...

Lorien: ezt a mázlit! (már, hogy ilyen közel lakunk egymáshoz!) Kecskeméten gyakran járok, majd összehozunk egy találkozót!
Cserke: szerintem mindenki így csinálja. És néha nekem is kifolyik!